Ausztriából is érkezett már kutató Debrecenbe
Szerző: Varga Máté | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.11.19. 14:03 | Frissítve: 2016.11.20. 10:03
Debrecen – Kézbe lehet venni a történelmet: szinte mindent megtalál itt, aki igazi helyi kincsekre vadászik.
A Méliusz Könyvtár második emeletén szó szerint kezünkbe vehető az egykori Bihar vármegye története. A Helyismereti gyűjtemény és Fotótár gyűjti, feldolgozza és az olvasók rendelkezésére bocsátja a történelmi Bihar vármegyével, Hajdú-Bihar megyével, a megye településeivel, Debrecennel kapcsolatos dokumentumokat.
A Helyismereti gyűjtemény és a Fotótár közel egy évszázados múltra tekint vissza. A konkrét helyismereti anyaggyűjtés a Városi Közművelődési Könyvtár megalakulásához köthető. Ez a könyvtár már az 1930-as években is működött és itt helyismereti kutatómunka is történt. A Megyei Könyvtár 1952-es megalakulásakor már innen, illetve országszerte több más könyvtárból is kerültek ide anyagok. Egy 1964-es minisztériumi rendelet végül kötelezővé tette a megyei könyvtáraknak a helyismereti témájú dokumentumok gyűjtését. Ebbe könyvek, folyóiratok, periodikák, képeslapok és aprónyomtatványok (közlekedési jegyek, plakátok) tartoztak bele – az utóbbi években pedig már a digitális anyagok is. A rendelet értelmében a hatvanas évek közepén kezdődött meg a szervezett gyűjtőmunka, illetve az állomány szisztematikus kiválogatása, mely alapján azok a dokumentumok, amelyek helyismereti vonatkozásúak, végül a gyűjtemény részei lettek. Ezek Hajdú-Bihar megyével és a történeti Bihar vármegyével foglalkoznak. A gyűjteménybe nem csupán történeti és földrajzi kötődésű anyagok, hanem építészeti, nyomdai produktumok, valamint e területen született híres emberek, költők, professzorok munkái is bekerülhetnek.
A rendelet bevezetése után, 1969-ben jött létre a Városi Tanács által kezdeményezett Dokumentációs Stúdió. Ennek az intézménynek más volt az eredeti funkciója, elsősorban kép-, film- és hangfelvételeken rögzítették a városban bekövetkezett változásokat. Ez később a Városi Könyvtár fiókkönyvtára lett. A legfontosabb változás 2013 januárjában következett be: ekkor integrálódott a városi és a megyei Könyvtár, a Dokumentációs Stúdió teljes állománya pedig a Helyismereti Gyűjtemény része lett. A kettő együtt tökéletesen kiegészült és minden igényt kielégítő gyűjteménnyé vált, hiszen az összevont intézmények együttesen rendelkeztek azokkal a hiányzó dokumentumtípusokkal, melyekből addig kevesebb volt a megyei könyvtárban.
„Ez volt a mostani gyűjtemény alapja. Ezek a példányok ma is nyomon követhetőek, hogy kik és melyik időszakban vették ki ezeket a könyveket. Ma már annyi változás történt, hogy a jelenlegi állomány nem kölcsönözhető, csak helyben használható” – mondta Kovácsné Szűcs Klára, a Helyismereti gyűjtemény és Fotótár munkatársa.
Múzeumi értékek és modern csodák
A gyűjtemény célja a helyismereti kutatás során jelentkező igények kielégítése. Ehhez egy hatalmas állomány áll rendelkezésre: körülbelül 24 ezer irodalmi és szépirodalmi alkotás, 1109 darab mikrofilm és nagyjából 30 ezer aprónyomtatvány várja az érdeklődőket.
„A periodikák, vagyis az archivált kurrens helyi lapok és a más településekről érkező újságok vonatkozásában nincs pontos adatunk, hiszen folyamatosan küldik hozzánk az ilyen típusú dokumentumokat. A fotótári állományunk körülbelül 80 ezer negatívot tartalmaz, de ez is folyamatosan bővül. A képek nagy része meg is fog maradni, hiszen a negatívok segítségével könnyebben tudjuk digitalizálni őket” – tette hozzá Bécsiné Kléri Ágota könyvtáros.
A legrégebbi újság az 1880-as évekből származik, ám nem mindenhez férhetnek hozzá a látogatók. Az úgynevezett védett könyvek 1851 előttről származnak, körülbelül 210-220 darab van belőlük, a „rangidős” könyv az 1600-as évekből való. Ezek a muzeális értékű kötetek csak kutatók számára elérhetőek és kizárólag külön igazgatói kutatási engedéllyel használhatják, még fotózni sem lehet őket.
Az évek során felhalmozott régi dokumentumok mellett a modern kor vívmányai is segítik az itt dolgozókat, a gyűjtemény ugyanis egy saját helytörténeti adatbázissal is rendelkezik. Ebben kétféle tevékenységet végeznek a könyvtár munkatársai.
„Az első az úgynevezett cikkfigyelés, amelyet 25 éve végzünk, ennek során pedig a Debrecenhez köthető, nagyobb jelentőségű, helyi, illetve országos lapokban megjelent cikkeket gyűjtjük össze és digitalizált formában feltöltjük az adatbázisba. 2012 óta pedig az itteni dokumentumok általános digitalizálási folyamata is zajlik. Van egy robotszkennerünk, melynek segítségével viszonylag gyorsabban, könnyebben halad a munka” – mesélte Nagyné Marton Andrea.
Nem könnyű kutatónak lenni
A rengeteg „látnivaló” mellett a munkatársak számára sokszor egyáltalán nem a szórakozásról szól az itteni élet: egy-egy látogató itt tartózkodása során mindenben a segítségére sietnek. Mint kiderült, elsősorban kutatók, legfőképpen szakdolgozatot író egyetemisták jönnek ide szakirodalmi anyaggyűjtés céljából, ám arra is volt már példa, hogy valaki egy rég elhunyt rokonáról akart feljegyzéseket, képeket találni. A megtalált anyagokat digitálisan is biztosítják.
„Ezeken kívül tájékoztató és feldolgozó munkát is végzünk, minden beérkező dokumentumot a mi kezünkön megy át. Ahhoz, hogy mi ennyi mindent tudjunk adni, rengeteg háttérmunkát kell csinálnunk. Ez nagyon sok idő és energia” – fűzte hozzá Kovácsné Szűcs Klára.
Látogatásunkkor Bécsiné Kléri Ágota épp a Lilla téri Általános Iskola alsó tagozatos hallgatóinak mutatta be a gyűjteményt, a gyermekek pedig láthatóan élvezték a játékos történelemórát. Elmondta: ismeretterjesztési célból szinte minden héten fogadnak csoportokat, mely során a fiatalok a gyűjteményről kapnak tájékoztatást, de vannak különböző foglalkozások is. A csoportok összetétele vegyes, hiszen óvodásoktól kezdve a szakmabeli, könyvtárosnak tanuló egyetemistákig bárki jöhet. Mindezek mellett pedig nyári gyakorlatra és a közösségi szolgálat teljesítésére is fogadnak egyetemistákat, illetve középiskolásokat.
„Azoknak is tudunk segíteni, akik olyan dokumentumokat keresnek, amelyek itt nem találhatóak meg, hiszen egy országos szintű hálózat tagjaként több más könyvtártól tudunk segítséget, anyagokat kérni, ezáltal is megkönnyítve a kutatók munkáját” – ezt már Nagyné Marton Andrea tette hozzá.
A gyűjteményt naponta átlagosan tíz-tizenkét ember látogatja. Valójában azonban nem a mennyiség számít, hiszen egy-egy hallgató vagy kutató sokszor reggeltől estig itt van. Sokrétű lehet egy-egy keresés, szinte hivatkozásról hivatkozásra lépegetünk előre, és ez gyakran rengeteg időt, olykor napokat, heteket is elvesz. Az érdeklődők köre is egyre bővül. A munkatársak Budapestről, Zalaegerszegről, sőt Ausztriából is láttak már vendégül kutatókat. Ott jártunkkor egy idős férfi 19. századi cikkeket olvasva próbált információkat keresni felmenőiről. „A nagyapám az 1800-as évek végén hunyt el, szinte semmilyen dokumentum nem maradt fenn róla, remélem, ez a korabeli Debreceni Hírmondó segíteni fog” – mondta.
Bárki lehet a történelem része
A könyvtár külön helyismereti kiállításokat, előadásokat is szervez. „Legtöbbször ismeretterjesztő témákat dolgozunk fel, arra hívunk kompetens előadókat. Főként szélesebb réteghez szólunk, a kiállítások alapja pedig leginkább a mi állományunk. Emellett a társintézményeinknek is sokat segítünk fotókkal, különböző archív anyagokkal” – jegyezte meg Kovácsné Szűcs Klára. Elárulta: a gyűjteményhez bárki hozzájárulhat, amennyiben a felajánlás beletartozik a gyűjtőkörbe. Folyamatosan érkeznek a felajánlások: főleg fotókat, aprónyomtatványokat hoznak, de sok esetben kortárs írók, költők is adnak egy-egy dedikált példányt az aktuálisan megjelent kötetükből, ezzel is bővítve az állományt.
Ezeken túl általában november végén két antikvárium tart könyvaukciót. „Itt a személyes részvétel elengedhetetlen, hiszen ott kell lennünk, hogy a megfelelő könyveket, képeslapokat szerezzük meg” – mondta Nagyné Marton Andrea. A gyűjtemény értékét növeli, hogy innen semmi nem selejtezhető ki. Ha valamely dokumentum használhatatlan állapotban van, akkor a könyvtár – pályázati úton – restaurátorokat bíz meg azok „ráncba szedésével”. Ez azért fontos, mert ebben a gyűjteményben több olyan dokumentum is van, amelyek még az országos Széchényi Könyvtárban sem találhatóak meg.
Aki tehát igazi helyi kincsekre vadászik, a Méliusz Könyvtár második emeletén, keddtől péntekig 10 és 18 óra között, valamint szombatonként 9 és 17 óra között bármikor keresheti őket.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)