A lovagkirály visszatér Debrecenbe is – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.09.06. 08:56 | Frissítve: 2016.09.06. 12:04
Debrecen – A kegyes és fáklyaként világító Szent László megkoronázásának 940. és a szentté avatásának 825. évfordulója előtt tiszteleg 2017-ben a nagyvilág.
Szent László király 2014-ben virágkocsin vonult végig a városon: a virágkarneváli menet zárókocsiját a Földművelésügyi Minisztérium és az Alföldi Legendárium Klaszter indította közösen. A kompozíció egy Szent László királyhoz kapcsolódó legendát elevenített fel. Eszerint a király angyali sugallatra fellőtt egy íjat a levegőbe, s amely növénynél az földet ért, azzal gyógyították a pestist. A keresztesfüvet azóta is Szent László füvének nevezik
2017-ben némileg más megközelítésben kerülhetnek közelebb a lovagkirály alakjához a debreceniek. Szent László az a király, aki összekapcsolja a közép-európai népeket. Emiatt az emlékév szervezői arra számítanak, hogy a magyar nemzet mellett horvát, lengyel, román és szlovák civil szervezetek, egyházak és politikai szereplők is részt vesznek a nagyszabású eseménysorozatban
Mindezekkel kapcsolatban Dénes Zoltán római katolikus kanonok, projektfelelős a Debrecen Televízió Esti közelkép című műsorában hangsúlyozta: Szent László a Krisztusi hatalomgyakorlást követte, csak a jóra használta a hatalmát, és egész életében csak a jót képviselte. Szent László mélyen beleült a magyar nép hitvilágába.
A kanonok úgy véli: Szent László mindenkinek a barátja, ugyanakkor kívül maradt a politikai küzdelmeknek. Szent László kegyes volt, nem pedig kegyetlen. Példája által fontos, hogy merjünk lovagok lenni. – Az igazi lovag ugyanis a lélek nemesítője – fogalmazott Dénes Zoltán –, olyan eszmét képvisel, amely megment minket.
Bartha Elek, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese a beszélgetés során arra is kitért, hogy a kereszténységben évezredes hagyomány a zarándoklat, s a történelmi Magyarországon megannyi zarándokhely jött létre. Van fizikai zarándokút, és van belső zarándoklat is – a Szent László-emlékév a belső zarándoklatot is szolgálja. Szent László nekünk nemzeti ügy, ő a miénk, a kultúránk része, és a népi hiedelemvilágban is jelen van.
A lovagkirály személye egyértelműen Nagyváradhoz kötődik, de Budapest, Győr és Zágráb is kapcsolódik hozzá. Bartha Elek arra is rámutatott, hogy az Árpád-kori szentjeink közül Szent Lászlónak van a legnagyobb kultusza, s az a magyar migráció révén a világ legtöbb részére eljutott.
Az emlékévbe a Debreceni Egyetem is résztvevőként kapcsolódik be. A tévéműsorban ennek okán Jávor András, az intézmény rektorhelyettese leszögezte: a Szent Lászlóhoz hasonlatos szimbolikus emberek, nagy egyéniségek fáklyaként világíthatják be a programot. Az is cél, hogy aki akar, szeretne kommunikálni Magyarországgal, az egy képzés keretében megtehesse azt. Arra törekszenek, hogy a képzések révén az óhazán kívüli magyarokat is megtalálják – magyar vagy angol nyelven, és például távoktatásos formában is.
A műsorban Forisek Péter, a Debreceni Egyetem tanszékvezetője arról is tájékoztatott, hogy az emlékév konferenciákat, diákversenyeket és más rendezvényeket is magában foglalhat. Az egyetemnek kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak, s ez is szerepet kap az emlékévben. A tervek szerint bemutatják azt is, hogy a korszak milyen szerepet tölt be a magyar történelemben.
Az oktatásban a szellemi, épített, tárgyi örökségnek is nagy szerepe van, és az emlékév apropóján a korszakhoz kapcsolódó helyszínek, várak, természeti környezetek, zene, turisztika (Szent László-túrautak tervezése) is megismerhetővé válnak.
A teljes beszélgetés megtekinthető itt:
Dehir - Esti Közelkép 2016-09-02
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)