A lélek kárpótlása: így őrzik a hősök emlékét Debrecenben és Hajdú-Biharban
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.09.27. 13:45 | Frissítve: 2020.09.28. 09:57
Debrecen – Soha senkit sem hagyunk hátra! Ha kell, akár száz év múltán is érte megyünk! Nem véletlenül ez az„Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoport jelmondata.
Néhány napja mindenki számára hozzáférhető és kutatható az I. világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyarországi katonák adatbázisa.
Fotó: Csákvári Sándor
- A sok év és a közreműködők munkája kiváló eredményt hozott. Az adatbázis sokaknak a lélek kárpótlását jelenti, igazolhatják vele elődeikről a családi szájhagyomány útján szerzett értesüléseiket. Egyben talán
a történetírás felelőssége is, hiszen minden ország köteles elszámolni az állampolgáraival!
Főképp igaz ez Európa első öngyilkossági kísérletére, a Nagy Háború időszakára. Ekkor az 1868. január 1. és 1900. december 31. között született valamennyi férfi sorozott katonaként volt köteles részt venni valamiképpen a háborúban – foglalta össze Csákvári Sándor, az „Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoport vezetője.
Hajdú-Bihar megyében ezt a munkát 2004-ben magánszemélyek saját érdeklődésük kapcsán kezdeményezték. Szakmai segítséget kaptak Radics Kálmán főlevéltárostól és Mazsu János történésztől. Az adatfeltáró munkát minden résztvevő szabadidejében, saját költségén végezte. A tevékenység egyre több hozzáértő embert vonzott. Debrecen katonai szervezetei, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár és a MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 2. Katonai Igazgatási Központja, de maga a város is érzékelte ennek a jelentőségét. A forrásokra alapozott hiteles munka saját szervezeti keret kialakítását igényelte. Körvonalazódni kezdett, hogy egy-két ember személyes ügye települési üggyé, esetleg országos közüggyé is válhat. Megszületett az „Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoport, amiben ekkor már 20-25 fő kutatott, de a „keménymag” is meghaladta a 10 főt.
Soha senkit sem hagyunk hátra! Ha kell, akár száz év múltán is érte megyünk! – Ez az„Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoport jelmondata.
Kutatási tervet kellett készíteni, lehetőséget kellett találni a kutatási eredmények publikálására, dönteni a „hogyan tovább” kérdéséről. A csoport kezdetben a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete keretén belül működött, majd az Őrváros Közalapítvány befogadta tevékenységüket és céljukat alaptevékenységébe. 2015-ben a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár, oktatási intézmények, közgyűjtemények, valamint Debrecen önkormányzata szándéknyilatkozatot írt alá a település katonai kulturális örökségének feltárásáról és védelméről. Hiteles adatokhoz jutni azonban hosszú ideig nehéznek bizonyult. Megbízható forrásanyaghoz első alkalommal a kutatócsoport tiszteletbeli tagjának, Mata János (1934–2017) filmrendező segítségével és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közbenjárásával jutottak a kutatók. Mata János 1991-ben készült „Méltósággal” című filmje két debreceni katonakegyeleti helynek állít emléket.
2014-ben megjelent Horváth Attila hiánypótló kötete a Debrecen elleni első amerikai légitámadásról az áldozatok adattárával. Az adatfeldolgozó munka folyamatossá vált. További forrásmunka pedig a Bocskai Könyvtár kiadványaiként kerültek az olvasókhoz és a közgyűjteményekbe. A kiadásukhoz szükséges anyagi hátteret minden esetben magánszemélyek, vállalkozások, szervezetek, testületek pénzügyi hozzájárulása biztosította. Majd a kutatómunka kiszélesedett Hajdú-Bihar megyére, a katonák mellett a civil áldozatokra is fókuszálva. A munkában a mikro forrásanyag feltárása is hangsúlyt kapott, amit megyénkben egységes módszertan alapján végeztek, legalábbis a Nagy Háború időszakára vonatkozóan.
- A munkához elengedhetetlen személyi állományunkat jelentősen tudtuk bővíteni a középiskolás korosztály bevonásával – idézte Csákvári Sándor. Mint mondta, a Honvédség és Társadalom Baráti kör Debreceni Szervezete lehetőséget biztosít a közösségért végzett munkaalkalmakra. Ajánlatukban szerepel konkrét fizikai hadisírgondozás, temetőfelmérés (minden esetben felnőttkísérettel), vagy adatfeltárás, állapotfelmérés, adatfeldolgozás, adatellenőrzés, adatkarbantartás.
A fiatalokkal együtt végzett munka egyik kiemelkedő helyszíne volt Balmazújváros.
A Nagy Háborúhoz köthető adattár és digitális oktatóanyag diákokkal közösen végzett munkánk eredménye. 2018. március 28-án Balmazújváros II. világháborús katonaáldozatainak is emléket állítottak a Honvédelmi Minisztérium támogatásával. Az adatfeltáró munkát a helyi Soróczki-Pintér Balázs végezte. Említeni kell Mikepércset, ahol a háború befejezését követő 101. évben állítottak emlékművet hősi halottaiknak. Hajdúdorogon Lázár Tibor Zoltán őrnagy, immár több kötetes szerző. Katonai hivatása mellett bőven szán időt települése háborús kegyeleti adatfeltárására. Kiss Róbert vezénylőzászlós az egykori debreceni cs. és kir. 39. gyalogezred múltját kutatja eredményesen.
- Megyénk Nagy Háborús adatfeltárásának négy település nem volt részese. (Abban az időszakban még nem léteztek.) A hősi halottak és hadviseltek adatfelderítésének egyik makro forrását a veszteséglisták jelentik. Szükségesnek tűnt, hogy ezeket települési adatokra bontva feldolgozzuk. Ilyés Imre Csaba nyugállományú rendőr alezredes három év munkájával öt vármegye (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Hajdú és Bihar) veszteséglistáit gyűjtötte össze, hogy munkánkat elősegítse. Adatait 2018 nyarától elérhetővé tettük a világhálón – sorolta Csákvári Sándor. Mint mondja, születtek más eredmények is.
Debrecenben teljesen megújult a Honvédtemető, a Hősök temetője.
Az egykori Hatvan utcai temető katonai járványtemető részére emlékeztető kegyeleti park készült. Megújulhatott az Izraelita temető Nagy Háborús katonatemető része, valamint köztemetőnkben is katonasírokat menthettünk meg az enyészettől. Az Orosz Hadifogoly- és Járványtemetőt pedig az Orosz Föderáció Főkonzulátusa újíttatta fel. Előkészültünk, hogy a debreceni katonai kulturális örökség egyes elemeit (katonakegyeleti elemeket is!) a város oktatási szövetébe integrálhassuk.
A munka során figyelmet fordítottak arra is, hogy a megjelenő kiadványok, adattárak megfeleljenek a korszerű formáknak.
- Kevés a csak nyomtatásban elérhető munkánk. Jellemzően a kombinált (nyomtatott és digitális), vagy digitális megjelenést preferáltuk. Hiteles (lehetőleg személyazonosított) adattáraink a hazai, nemritkán határon túli egyetemek könyvtárainak kutatótermeiben is elérhetőek a világháló mellett. A minél teljesebb megjelenítést és a legalacsonyabb küszöbű elérhetőséget a térinformatika világa adta meg számunkra. Komoly szerep jutott benne Csáki Györgynek és az „Életminőség” Segélyező, Felvilágosító és Megelőző Alapítványnak. Alapítványi megrendelésre a "Debrecen nyugvó öröksége" projekt keretében elkészült a debreceni Honvédtemető és Hősök temetője első informatikai rendszere 2012-ben. Ahogyan a Planetáriumban a csillagos ég egészét szemlélhetjük, úgy a Debreceni Militáriumban a település katonakegyeletére, katonamúltjára láthatunk rá. Egyetlen felületen megjelenítve forrásokat, feldolgozott adatokat, képszerűen is elérhetővé téve, vagy akár virtuálisan „sétálva”. A kapcsolat többféle digitális eszközzel is lehetséges, bár korlátozott interaktivitású annyiban, hogy az esetleges javaslatok, észrevételek a szerkesztőhöz érkeznek.
A Militárium 2018-ban kezdte meg működését. Debrecen valamennyi (ma is létező) katonakegyeleti helye jelenik meg benne.
Öt nyelven „beszél” és nagyon sok, eddig biztosan ismeretlen forrásanyagot mutat be. Mind kutatói, mind pedig személyes - akár szabadidős - igényt kiszolgál. A technikai elemeket Csáki György szolgáltatja, a temetők történeti vonatkozásait Papp József helytörténet kutató adja közre. A II. világháború vonatkozásában megkerülhetetlen Horváth Attila helytörténet kutató neve. Tervezik a térinformatikai rendszer kiterjesztését a mai Hajdú-Bihar megyére, az oldal jelenleg feltöltés alatt van – például Balmazújváros köztemetője is megjelenik részben feltöltve.
- A látogatók érzékelhetik, hogy a Genfi Konvenció betűi szerint eljárva valamennyi katona személyi adatait igyekeztünk feltárni, továbbá a fegyveres cselekmények és háborúk civil áldozatait is megjeleníteni szándékozunk.
A kutatómunka rendezvényeket gerjeszt, közösségeket hoz létre, településeket mozgat meg, határon átnyúló programokat is generál. Szakcikkek születtek, évfolyamdolgozatokat és szakdolgozatot írtak és írnak a témából, doktori disszertáció(k)hoz is kérnek adatokat. Debrecen lakói pedig „felfedezték” a Honvédtemető, Hősök temetőjét. Több iskola is ott tartotta az iskolai ünnepségét például március 15-én, a temető felújítását megelőzően is.
- Munkánkat a legnagyobb emberi és szakmai alázattal végeztük és végezzük! 2015 őszétől ez év nyaráig kutatóink 14 különböző elismerést kaptak – összegezte Csákvári Sándor.
Kapcsolódó cikkek:
HOZZÁSZÓLÁSOK (2)
Tétova
Ha még akadna egy kis réz, lehetne az áldozatoknak botlóköveket elhelyezni, egykori lakhelyüknél.
zsugababus
Ilyen tömegben nem kötelező a maszk ?