A kommunizmus áldozataira emlékeztek Hajdúnánáson – videóval
Szerző: Pálffy Andrea | palffy.andrea@mcdb.hu Közzétéve: 2024.02.07. 16:00 | Frissítve: 2024.02.24. 09:47
„Tedej és Hortobágy” – a kommunista diktatúra kényszermunkatáborai címmel rendeztek konferenciát Hajdúnánáson. A Rákosi diktatúra áldozatainak száma még mindig nem ismert, ezért a résztvevők szerint van még dolguk a történészeknek, kutatóknak. Eddig több mint 700 tedeji rabról van tudomás, de ennél többen éltek egykor a zárt táborban.
A Debrecen-Tiszalök vasútvonal mellett állították fel a tedeji kényszermunkatábor emléktábláját, mert vasúton érkeztek ide az egykori zárt tábor lakói.
A most Hajdúnánáshoz tartozó településrészen 1951 decembere és 53 novembere között működött a kényszermunkatábor. Az emlékművön több száz név olvasható, azoké, akik ítélet nélkül raboskodtak itt, embertelen körülmények között, jószágistállókban.
- Ezek az épületek az akkori állami gazdaságnak voltak a gazdasági épületei, döntően istállók. Egy része be sem volt még teljesen fejezve, egy részében jószágok voltak előtte. Ide kerültek elszállásolásra – emelte ki Csiszár Imre történész, a konferencia szervezője.
Apatini Ferenc Illés 12 éves volt, mikor szüleivel és három testvérével Tedejre hurcolták. Az itt töltött évekről „Túléltük” címmel írt könyvet a férfi.
- Hogy mire emlékszem? Nehéz, a legrondább volt, mikor krumplit válogatni voltunk kint fagyott kézzel. Mert gyerekként vittek bennünket könnyű munkára, Igaz, hogy a kosár az nehéz volt – emlékezett vissza.
Több felsőoktatási intézmény, köztük a Debreceni Egyetem és az ELTE munkatársai mutatták be tanulmányaikat a tedeji tábor történetéről. Az előadások könyvformában is megjelennek majd. A konferencián avatták fel Draviczky Imre emléktábláját. A hajdúnánási tanító és helytörténész elsőként kezdte feldolgozni a tedeji kényszermunkatábor történetét.