A Debreceni Egyetem kezdeményezi a fenntartói modellváltást – videóval
Szerző: MTI/Dehir | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.01.21. 17:07 | Frissítve: 2021.01.21. 23:44
Debrecen - Erről rendkívüli ülésén, 65 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül döntött az egyetem szenátusa csütörtökön.
A Debreceni Egyetem kezdeményezi, hogy a felsőoktatási intézmény állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemmé alakuljon át. Erről rendkívüli ülésén, 65 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül döntött az egyetem szenátusa csütörtökön.

A napirenden szereplő személyi kérdések miatt zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson elfogadott határozat szerint
a Debreceni Egyetem kezdeményezi a fenntartónál az áttérést az új szervezeti formára, az egyetem valamennyi eddigi tevékenységének folytatásával, beleértve a betegellátást is
– tájékoztatta az egyetemi sajtóiroda az MTI-t.
A szenátusi határozat megerősíti, hogy "a Debreceni Egyetem a hagyományos tudományegyetemi diszciplínák mellett továbbra is kiemelten kezeli az egészségipar, multidiszciplináris agrár- és élelmiszertudományok, műszaki tudományok, tanárképzés fókuszterületeket".
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora úgy fogalmazott: két szenátusi program is foglalkozott a modellváltás kérdésével. Az egyik az intézményfejlesztési terv, amelynek melléklete a modellváltási stratégia. Illetve külön a modellváltással kapcsolatban hozott a szenátus egy határozatot, amely alapján 65 igen, 0 nem és 3 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy modellt vált az egyetem. Ennek megfelelően állami fenntartású alapítványi egyetemmé alakul az intézmény.
– A váltás feltehetően augusztus elsejétől következik be.
A Debreceni Egyetem az elmúlt 5-6 évben olyan működési tendenciát tudhat maga mögött, ami ebbe az irányba mutatott. Strukturált formában vállalati együttműködési rendszerek és pénzintézeti szövetségek alakultak ki az egyetem körül. Ezek nem az állami egyetemek sajátosságai – hangsúlyozta Szilvássy Zoltán.
A Debreceni Egyetem nemcsak a nyilatkozataival, hanem az elmúlt 5 évben folytatott tevékenységével jelezte azt a tendenciát, hogy ilyen irányban szeretné folytatni az aktivitását. A régióban a vállalati rendszer néhány szegmensébe a Debreceni Egyetem be tudott integrálódni. Ez a vállalati rendszer elfogadta, hogy az iparfejlesztésben az intézménynek nagy szerepe van.
– Amikor megnyílt a modellváltás lehetősége, akkor azt a hiányzó láncszemet találtuk meg, amit az egyetem évek óta keresett. Az államháztartás gátló tényezői tűnnek el az egyetem gazdasági és innovációs tevékenységének az útjából. Ezentúl nemcsak egy iskoláról beszélhetünk, hanem egy regionális gazdaság- és iparfejlesztési, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális és tudományos központról – emelte ki a rektor.
Bács Zoltán kancellár szerint az egyetemen az elmúlt években másról sem volt szó, mint a modellváltásról.
– Nemcsak erről a modellváltásról gondolkodtunk, hanem arról, hogyan tudnánk államháztartási keretek között úgy élni, hogy azokat a célkitűzéseinket, stratégiai jövőképünket megvalósítsuk, amely segíti egy újabb szféra létrehozását a Debreceni Egyetemen. Ez az oktatás, kutatás, gyógyítás mellett a felsőoktatási stratégiában megfogalmazott missziós szerep, ahol a tudás hasznosítása a társadalmi és gazdasági fejlesztéseket szolgálja – mutatott rá a kancellár.
Hozzátette: az intézmény ipari parkjának fejlesztése miatt is szükséges volt már, hogy új működési környezetbe kerülhessen az egyetem.
– Sokszor kezdeményeztük, változtassák meg az államháztartási törvényt, hogy a felsőoktatási törvényben az intézményi társaságok szabadabb működését el lehessen érni. De nem tudtuk kiszakítani a hivatali környezetből az egyetemet, márpedig az egyetemek nem hivatalok, hanem versenykörnyezetben működő szervezetek – mondta Bács Zoltán.
A kancellár kiemelte: nemcsak az oktatási piacon versenyeznek különböző hazai és nemzetközi versenytársakkal, hanem a gazdasági szférában is jelentős szerepe lehet az egyetemnek, ha a jogszabályok ezt lehetővé teszik.
– Úgy látjuk, hogy a közfeladatok tekintetében továbbra is állami finanszírozású rendszerben, de mégis egy új polgári törvénykönyv alá tartozó működési modellben sokkal inkább hatékonyabbak lehetünk és tárgyalópartnerei lehetünk a gazdasági szereplőknek és a piacnak – húzta alá Bács Zoltán.
A Hallgatói Önkormányzat a kancellár elmondása szerint mindig stratégiai partnere volt a mindenkori egyetemi vezetésnek.
– Nem is tudnánk úgy működni, hogy ha nem lenne egy olyan Hallgatói Önkormányzat, ami nem tudná közvetíteni a hallgatók igényeit a vezetés felé, és fordítva, a vezetőség szándékait közvetíteni a diákság felé. Az egyetem legfontosabb polgárai a hallgatók, ha ők nincsenek, nincs oktatás, kutatás – hangsúlyozta a kancellár.
Az egyetem tízezer dolgozója közül hatezren már biztosan kikerülnek a közalkalmazotti jogviszonyból az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével. A modellváltás után azonban a többi dolgozó is kikerül ebből a körből.
Bács Zoltán elmondta: a következő lépésben a kormánynak kell döntést hoznia a kezdeményezésről.