Nyilas Misi a vádlottak padján
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.04.19. 09:17 | Frissítve: 2013.04.19. 11:23
Debrecen – Állatokat is büntethet, elítélhet-e az igazságszolgáltatás? Halott ellen lehet pert lefolytatni? A Bounty-lázadást valósághűen ábrázolja-e Hollywood? - ezekkel a felvetésekkel is foglalkozott a Bűn és irodalom II. című konferencia.
A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő büntetőeljárás-jogi tanszék, valamint az ELSA Debrecen által szervezett, nyilvános tanácskozássorozatnak az a célja, hogy a fiatalokhoz és a laikusokhoz is közelebb vigye a büntetőjog világát - mégpedig közérthetően és a nem szakmabeliek számára is kézzelfoghatóan. A csütörtöki alkalomnak a debreceni intézet adott otthont.
Balla Lajos, a Debreceni Ítélő Tábla (DÍT) elnöke Arany János balladáival foglalkozott a nyitóelőadásában. Emlékeztetett arra is, hogy hazánkban a XIX. század végén életbe lépett jogszabályok alapjaiban változtatták meg a gondolkodást, s a kultúrában is robbanásszerű fejlődést idéztek elő.
Arany műveiben is gyakran megjelenik a bűn és a bűnhődés, valamint azok kezelése. Ilyen írása A walesi bárdok, az V. László, a Tetemre hívás és az Ágnes asszony is, melyekben a költő olykor arra is lehetőséget ad az olvasónak, hogy szánalmat érezzen a tettesek iránt.
Kardos Sándor ügyvéd, egyetemi tanszékvezető a szólásainkban, bölcseleteinkben rejlő „igazságszolgáltatási” tartalmakra is rávilágított. Ezek mögött ugyanis eredetileg korabeli bizonyítási, illetve büntetési módszerek is fellelhetők – ilyen a megméretés, az Istenre való megesketés, a tüzesvaspróba, valamint a tetemre hívás is.
Elek Balázs, a Dít tanácselnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a bíróságnak az igazságszolgáltatás a feladata, ám az igazság kiderítésének megannyi akadálya van, s „a tények sokszor csak szánalmas következmények”. Minden bűncselekményben a szándékot kell keresni, azt, hogy szándékosan vagy gondatlanságból követte-e el a tettét az adott személy. Magyarán: milyen volt az aktuális tudata?
Sántha Ferenc, a Miskolci Egyetem docense felidézte többek között, hogy az ókorban és a középkorban még elterjedt volt a kárt, sérülést okozó állatok (kutyák, ökrök, méhek, sáskák, tyúkok stb.) elítélése. Ezek előzményeként is bírósági idézés készült, a gyanúsítottak védőügyvédet kaptak, s a büntetésnek igen széles – ma már megmosolyogtatónak is tűnő - skálája volt: kutya fülének levágás, méhek lefullasztása, sáskák kiközösítése, valamint persze az állat megölése. Franciaországban 1750-ben még volt egy szamár elleni per, Angliában pedig a XVIII. században egy tyúkot ítéltek halálra...
Más ügyek kapcsán a szakember beszélt arról is, hogy korábban halott ellen is lehetett pert lefolytatni. Ennek egyik híres példája, hogy Cromwell földi maradványait kiásták a visszatért királypártiak, a tetemet pedig meggyalázták és kiaggatták a darabjait. A jogi személyek feletti ítélkezési gyakorlatról Sántha Ferenc elmondta: az ókori jog még úgy vélte, hogy társaság nem követhet el bűncselekményt, nem is képes rá, és értelmezhetetlen a bűnhődése is. Hazánkban ma sem lehet „terhelt” például egy egyesület, ám 2001 óta pénzbírsággal, korlátozással és feloszlatással is szankcionálható.
Háger Tamás, a DÍT bírája a „miskolci Bonnie és Clyde” történetét vázolta fel. Ezt követően Szabó Krisztián ügyvéd, egyetemi adjunktus arra világított rá, hogy noha léteznek a Bounty-lázadás bírósági jegyzőkönyvei, a történetről szóló három film közül csak az utolsó mutatja be viszonylag helyesen a kapitány személyiségét, a többi kegyetlennek ábrázolja. Ebből az is következik, hogy lehet akármilyen nagy költségvetésű egy hollywoodi film, mindig kezeljük fenntartásokkal – mutatott rá az előadó.
Madai Sándor egyetemi docens, tanszékvezető a Légy jó mindhalálig című Móricz-műben tetten érhető jogi visszásságokra is rávilágított (diszkrimináció, gyerekmunka, lopás, hamis vád stb.), s úgy vélekedett: kriminálpszichológiai értelemben Nyilas Misi áldozattípus, akinek csak rossz - kirekesztés, bántás, káosz – jellemzi az életét ebben a „tökéletesen depresszív történetben”.
Tóth Andrea Ph. D. hallgató a halálbüntetés kapcsán emlékeztetett: támogatói szerint elrettentő ereje van, az ellenzői viszont állítják, hogy erre nincs bizonyíték. Más tapasztalatok szerint ugyanakkor a halálbüntetés csak azokat rettenti el a tettüktől, akik egyébként sem követnének el olyan súlyú bűncselekményt. Mindenesetre hazánkat nemzetközi szerződések, egyezmények is kötik a halálbüntetés tilalmáról – emiatt pedig bármi vita csak elméletileg lehetséges róla.
Törő Blanka Ph. D. hallgató végül a Rómeó és Júlia című mű kapcsán foglalkozott az öngyilkosságban való közreműködéssel is, amely bűncselekmény. A Shakespeare-drámában a patikus mérget ad Rómeónak a felajánlott aranyaiért. Ez esetben az elkövető (a fizikai bűnsegéd) a patikus, aki tudja, hogy miért kell a szer a fiatalembernek, a passzív alany pedig Rómeó. Ráadásul, ha nem kapja meg az „édes mérget”, akkor valószínűleg maga a tragédia sem következik be...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)