Romagyilkosságok: másfél milliós kártérítést kap az elsőrendű vádlott

---

Budapest – Ugyan gyilkosságért tényleges életfogytig tartó büntetést kapott K. Árpád, egy polgári perben, rágalmazás miatt viszont az ő javára ítélt a bíróság.

---

A romagyilkosságok ügyében megvádolt, nem jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt K. Árpád megnyerte a Ringier Kiadó Kft. ellen indított személyiségi jogi pert, amelyben decemberben hirdetett elsőfokú ítéletet a törvényszék.

A polgári perben meghozott döntés szerint a Blikk megsértette a felperes jó hírnevét és becsületét 2012. január 2-ai számában közölt Nyafi retteg a halálbrigádtól című cikkének azon tényállításaival, amelyek szerint a felperes "brutális sorozatgyilkos", valamint a "számlájára tucatnyi romák elleni támadás írható, amelyekben hat ártatlan ember, közöttük egy kisgyermek vesztette életét".

Az ítélet indoklása szerint a sérelmezett cikk megjelenésének időpontjában a felperes büntetőjogi felelősségét a bíróság nem állapította meg, ennek ellenére a cikkben azt tényként kezelték.

A törvényszék emiatt kötelezte a kiadóvállalatot, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a sérelmezett cikkel azonos helyen és formában tegye közzé az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését, és fizessen a felperesnek másfél millió forintot kamatostul.

A romagyilkosságok büntetőperében tavaly augusztusban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék tényleges életfogytiglanra ítélte K. Árpád elsőrendű vádlottat és két társát.

Az elsőfokú ítélet szerint a három vádlott 2008-2009-ben kilenc helyszínen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, az ő büntetése első fokon 13 év.

A büntető bíróság az ítélet szóbeli indoklásában kimondta a rasszista indítékot.

Miszori László, az öttagú bírói tanács elnöke szóbeli indoklásában arról beszélt: a vádlottak tudatosan készültek fegyveres támadásokra azokon a településeken, ahol szerintük romák bűncselekményeket követtek el magyarok ellen, a rasszista indíték pedig nemcsak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, hanem a vádlottak sem tagadták.

Az augusztusban kihirdetett elsőfokú ítélet ellen akkor a vádlottak felmentésért, illetve új eljárásért fellebbeztek, így az nem jogerős, a per másodfokon folytatódik. A vádlottak előzetes letartóztatásban maradtak.