Pósán László: a mostani bérrendezés 4 havi plusz pénzt ad a tanároknak

---

Debrecen – Ha az országban van 160 ezer pedagógus, ebből 155 ezer biztosan jobban fog járni a mostani béremeléssel a Fidesz szakpolitikusa szerint. Interjú.

---

Pósán László országgyűlési képviselőt, a Fidesz szakpolitikusát kérdeztük a pedagógusok bérének rendezéséről, az életpályamodellről, a tanárok besorolásáról és az iskolában töltött órák számának változásairól.

Pósán László: 2002-ben volt utoljára jelentősebb bérrendezés a pedagógustársadalomban, s most kezdődik egy hasonló, ám még nagyobb volumenű. Közös bennük, hogy mindkettő a polgári kormányhoz köthető. Bár az első ugyan a Medgyessy-kormány idejére esett, de az tette lehetővé, hogy előtte a polgári kormány jelentős pénzt halmozott fel az államkasszában. Fedezet csak egyszeri alkalomra volt, addig tartott, míg a szocialista kormány el nem herdálta a Fidesz által megtakarított pénzt. Viszont mivel a későbbiekre már a törvény előírta, az önkormányzatoknak kellett kifizetni  ezeket a megemelt béreket. Számukra ez nagyon nagy terhet jelentett, nagyon sok önkormányzat egyszerűen nem tudta kigazdálkodni. Mi a mostani béremelésnél abból indultunk ki, hogy akkor lehet bevezetni, ha a gazdaság megteremti hozzá a forrásokat. Azaz nem hitelből indul, mert az zsákutca, csapda lenne.

Dehir.hu: Ezért nem vezették be már korábban az életpályamodellt?

Pósán László: 2010-ben egy súlyos válságban lévő országot vettünk át. A helyzet hasonló volt mint Görögországban. Ma viszont meg lehet nézni, hol tartanak a görögök és hol tartunk mi. Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból, erre az Európai Unióhoz való csatlakozás óta nem volt példa. Emellett nem nőtt a munkanélküliség, hanem – ellentétben az európai trendekkel  – csökkent, ezzel szemben pedig ha nem is óriási léptékben, de nőtt a foglalkoztatottság. Óvatos derűlátásra ad okot, hogy növekedésnek indult a gazdaság, jövőre már a külföldi elemzők is 2,6 százalékos emelkedést prognosztizálnak. Ezek tették lehetővé, hogy olyan területeken, ahol akut probléma volt a bérkérdés, hozzá tudjunk látni a bérrendezéshez. Az egészségügyben már korábban elkezdődött – s ott még nem is ért véget! –, most pedig elindul a pedagógusoknál. Ezért is kulcsfontosságú az életpályamodell. Egyébként bizonyos területeken már most tanárhiány látszik, kisvárosokban fizika vagy matematika szakos tanárt ma például egyáltalán nem könnyű találni.

Dehir.hu: Mi ennek az oka?

Pósán László: Nyilvánvalóan nagy szerepe van ebben annak is, hogy a társadalmi megbecsültség hiányán túl a szocialisták bolognai rendszer felelőtlen bevezetésével tönkretették a pedagógusképzést. Mi pedig nem akartunk további éveket várni, s miután látszott, hogy a gazdaság teljesítőképessége bizonyos többletet eredményez már most is, ezért a kormány úgy döntött, induljon a modell annak az összes bérvonzatával. Idén az eredetileg tervezett összegek 60 százalékával kezdünk, jövőre újabb 10, aztán megint újabb 10 százalékkal emelkednek majd a bérek, s így 2017-re elérjük a 100 százalékot.

Dehir.hu: Számokra lebontva konkrétan ez mit fog jelenteni? Mondana példát?

Pósán László: Vegyük a nagy átlagot, a D fizetési osztályt. Itt most 114 ezer forint az alapilletmény. Egy főiskolát végzett tanár számára, aki idetartozik, s már itt van a pályán 6–8-10 éve, az új rendszerben 155 ezer forintot jelent majd, az egyetemet végzettek esetében pedig körülbelül 175 ezer forintot. Ez azért elég tetemes különbség. Az átlagos béremelés 34 százalékos lesz, így 30-80 ezer forintokról beszélünk. A régebbi bérbesorolási logikát sem dobtuk ki az ablakon, viszont mostantól jóval nagyobb hangsúlyt kapnak a minőségi elemek. Számítanak majd a tanulmányi versenyek eredményei, a nyelvvizsgák, s még nagyon sok más – ezeket rendeletek szabályozzák.

Dehir.hu: Kikkel kezdik?

Pósán László: Akik már régebben, 6-8 éve ott vannak a pályán, azok besoroltatnak a pedagógus I. kategóriába, s ahogy elkezdődnek a minősítések, az életpályamodell rendszerében tudnak majd felfelé menetelni. A leggyorsabban a legfelső kategória megállapítása történhet majd, mivel a tudós- és kutatótanárok jóval kevesebben vannak, őket könnyebb lesz besorolni. Ahol viszont nagyobb a létszám, ott lassúbb a folyamat. Összességében azt mondhatom, hogy míg 2009-ben a Bajnai kormány elvett egyhavi fizetést – a tizenharmadikat – a pedagógusoktól, a mostani bérrendezés ezzel a bizonyos 60 százalékkal is 4 havi pluszt ad.

Dehir.hu: Nem mindenki van tisztában azzal, milyen munkát végeznek a tanárok. Sokan ma is azt hiszik, hogy van heti 20-25 órájuk, meg három havi nyári szünetük...

Pósán László: Aki ilyet mond, az nem látott még iskolát belülről. Kezdjük ott, hogy eleve nincs három hónap szünet. A tanév a gyerekek számára június közepéig tart, a pedagógusok meg június végéig, július elejéig dolgoznak utána is, nagyjából akkorra végeznek az adminisztrációval. Augusztus 10-15. körül pedig már bejárnak az iskolába, s készítik elő a tanévet. Aztán jön az iskolai időszak: ha kivesszük a hétvégét, akkor lényegében olyan munkaóraszámot kapunk, ami átlagosan a legtöbb munkavállalóra igaz. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy egy tanár a rendelkezésre álló szabadságkeretet nem veheti ki bármikor. Nem mehet el januárban síelni, vagy az elő- illetve utószezonban üdülni, hiába lenne akkor sokkal olcsóbb. Sokan ebbe bele sem gondolnak. Kíváncsi lennék arra, bármely más foglalkozásban dolgozó mit szólna, ha azt mondanák, kizárólag júliusban és augusztus legelején veheti ki a szabadságát.

Dehir.hu: S hogyan alakulnak a heti óraszámok mostantól?

Pósán László: A tanárok munkaideje heti 40 órában van rögzítve, mint minden ágazatban. Ez eddig virtuális, elméleti keret jelentett, többnyire abból indult ki minden iskolaigazgató, mennyi a heti kötelező óraszám, és ezen túlmenően mennyi az az idő, ami az órákra való készüléssel, a neveléssel kapcsolatos egyéb elfoglaltságokkal (dolgozatjavítás, ügyelet, szülői értekezlet, fogadóórák stb.) telik el. Nagyon sokféle kimutatás született a szakszervezetek részéről, ezek szerint volt, ahol a heti 40 órát jóval meghaladta, másutt a 30-at alig érte el, azaz nagyon egyenetlenül alakult a leterheltség. A mostani rendszer nem a heti kötelező óraszámot szabja meg, hanem abból indul ki, hogy van heti 40 óra munkaidő, s ebből 32 órát az iskolában kell tölteni a tanárnak. Tehát a letanított órákon túl is bent kell tartózkodnia. Ezáltal nagyobb mozgás tere lesz az igazgatónak, aki egyenletesebben tudja elosztani a terheket, könnyebb tudja megszervezni a gyerekek ügyeletét, vagy betegségek esetén a helyettesítést.

Dehir.hu: Megszűnik viszont a túlóra pótlék.

Pósán László: A túlórát eddig a kötelezőn felüli óraterhelésért kellett fizetni. Előfordult, hogy a korábbi tanévekben ahol például nem töltöttek be egy-egy státuszt, vagy tartós munkaszervezési gond adódott, ott a túlórapénz tartósan beépült egy-egy tanár évi javadalmazásába. Nyilván nem jó, ha a rendszer tartósan így működik, ezért is látjuk úgy, hogy a mostani bérrendezéssel a tanárok túlnyomó többsége jobban jár. Mivel eddig a túlóra kifizetése az önkormányzatokhoz tartozott, volt iskola, ahol busásan megfizették, mások viszont egy vasat sem tudtak adni, ami nyilvánvalóan igazságtalanság volt. Az új rendszerben megnézzük, hol volt indokolt a rendszeres pluszpénzek kifizetése, és hol volt indokolatlan. Úgy gondolom, ha az országban van 160 ezer pedagógus, ebből 155 ezer biztosan jobban fog járni a mostani béremeléssel.