Pósán László: a csellistával ne futtassunk maratoni távot
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2011.11.16. 10:19 | Frissítve: 2011.11.17. 07:22
Debrecen – Pósán László, az oktatási bizottság fideszes alelnöke szigorú kritikusa a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett köznevelési törvénytervezetnek. Interjú.
Pósán László maga is tanárember, a Debreceni Egyetem történésze, illetve 1998 óta a terület szakpolitikusa. A Dehir.hu a köznevelési törvény tervezetéről és oktatási kérdésekről készített interjút a képviselővel.
Dehir.hu: Miközben hétfőn az összes fideszes és KDNP-s a törvényjavaslat általános vitára bocsátása mellett szavazott, a kormánypártiak közül egyedül ön tartózkodott – írta az Index kedden. Ennyire rossz a tervezet, hogy általános vitára alkalmatlannak tartotta?
Pósán László: Nem tartottam vitára alkalmatlannak, egyetértek ugyanis a stratégiai célokkal, a nagyobb állami szerepvállalással az oktatásban, vagy azzal, hogy a Nemzeti Alaptanterv újraszabályozásra szorul. Azzal is, hogy az oktatáson belül ne legyenek nagy különbségek, és az esélyegyenlőség irányába mozduljunk el, ne nyíljon az olló a tehetősebb települések és a kistelepülések intézményei között. Ugyanakkor tartalmi kérdésekben valóban vannak komoly kifogásaim.
Dehir.hu: Soknak tartotta például a 6 és 8 osztályos gimnázium esetében a harmadik és negyedik nyelvet. Miért?
Pósán László: Úgy gondolom, a középiskolás tanuljon idegennyelvet. Egyet, de azt tisztességesen, kezdjünk ezzel. Esetleg egy másodikat is idővel – de maradjunk a realitások mezején. Egy-két nagyon tehetséges gyereknek biztosan jó a harmadik vagy a negyedik nyelv is. Az oktatást azonban nem a kivételekre építjük: nekik ott vannak a tehetséggondozó programok.
Dehir.hu: Bírálta az egész napos oktatást is. Mit tart problémásnak ezzel kapcsolatban?
Pósán László: Ha ez választható, rendben van, a kötelezővé tételével nem értek egyet. Sok gyerek jár külön foglalkozásokra, sportolni, zeneiskolába, nyelvet tanulni például. Ha 4 óráig kötelező az iskola, akkor nem fognak tudni eljárni? Ugyanilyen értelmetlennek érzem, ha azt mondjuk, hogy a felső tagozatosok délután, szülői kérésre külön engedéllyel eltávozhatnak – mert akkor felvetődhet a kérdés, hogy a délelőtti órákról is eltávozhatnak, ha a szülő kéri?
Dehir.hu: Vita alakult ki Ön és és a KDNP-s Michl József között arról, miszerint az érettségi előfeltételeként 50 órás közösségi szolgálatot kellene teljesíteni.
Pósán László: Az érettségi előfeltételének ne szabjuk ezt, mert szakmailag és jogilag sem állja meg a helyét. Az érettségi tantárgyi ismeretek számon kérését jelenti, ez pedig másról szól. Nem várhatjuk el a csellistától sem, hogy mielőtt levizsgázik, előtte fussa le kötelező jelleggel a maratoni távot mondjuk... Az sem világos, milyen időkeret terhére menjen a szolgálat: a tanulmányi időszak vagy pedig szünidő rovására? Ha ezzel összefüggésben felmerül például, hogy utazni kell, akkor az is kérdéses, mivel ez kötelező, ki állja a költségeket. Azt se feledjük el, hogy kiskorúakról van szó, akikre munkát akarunk rásózni, márpedig ez szülői beleegyezés nélkül nem megy. Amikor a szülő elengedi a gyereket az iskolába, tudja, hogy a gyerek ott van, az intézmény falain belül tartózkodik, tehát az iskola vigyáz rá. De mi történik akkor, ha kivezénylik közösségi szolgálatra? Akkor kit sújt ez a felügyeleti kötelezettség? Kinek a felelőssége, hogy ne történjen vele semmi? Az igazgatóé? Az osztályfőnöké? Vagy valamelyik tanáré?
Dehir.hu: S mi a véleménye magáról a munkáról?
Pósán László: Nevelési, társadalmi szempontból megfontolandó lenne a közösségi szolgálat, az angolszász világban ennek régóta hagyományai vannak. Ám ez csak akkor jó, ha önkéntes. Ha például egy iskola profiljának is a részét képezi, tehát a gyerek tudja, hogy ebben és ebben az intézményben magasabb óraszámban tanul bizonyos tárgyakat, s mellette van ez az önkéntes munka is, akkor ennek tudatában megy oda. De képzeljük csak el, mi van akkor, ha egy jó eszű, matematikából különösen tehetséges diákot nem engednek el a szülők például szenvedélybetegeket látogatni – akkor nem engedhetjük érettségizni? Ezt érettségi előfeltételének szabni nem lehet.
Dehir.hu: Az érettségivel kapcsolatban más felvetése is volt korábban. Mi volt az?
Pósán László: Egy évvel ezelőtt a parlament elfogadta, hogy a felsőoktatásba való belépésnél a minőségi küszöb érdekében az emelt szintű érettségit vegyük alapul. Ez jó, mert ez azt jelenti, hogy képzettebb tanulók kerülhetnek a főiskolákra és egyetemekre. Az viszont nem tetszene, ha ezt kivennék, hiszen ezzel rosszat tennénk a felsőoktatásnak.
Dehir.hu: A felsőoktatáshoz képest a másik véglet az óvodai nevelés. Ezzel kapcsolatban fogalmazta meg korábban, hogy ne legyen kötelező 3 éves kortól.
Pósán László: Lehet erről is vitázni, én személy szerint nem tenném kötelezővé. De ha nem kötelező, mert ott a felmentés lehetősége, akkor nem mindegy, ki ad szakvéleményt. A védőnő? Akinek az igénybevétele nem is kötelező? S ráadásul szociális és egészségügyi területen dolgozik? Úgy vélem, ez csakis a jegyző hatáskörébe utalható. Más tekintetben is érzek átgondolatlanságot. Van a törvénynek egy melléklete, a 2-es számú, ami az ápoló személyzet létszámát szabályozná olyan diákotthonokban, ahol speciális nevelési igényű, például fogyatékos gyerekek is vannak. Megdöbbentő, milyen keretszámokról beszélünk: 1 és 50 gyerek között fél státusz, 50 és 500 között egy fő... Ez nyilvánvalóan nonszensz. Erre gondolok, amikor azt mondom, hogy vannak olyan részletek a törvényben, melyek mellett nem szabad elmenni.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)