Hamvazószerdával megkezdődik a húsvéti előkészületi idő, a nagyböjt
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.02.25. 13:56 | Frissítve: 2020.02.25. 13:56
Debrecen - Hamvazószerdán és nagyböjt 1. vasárnapján minden szentmise után lehet a hamvazás szentélményében részesülni.
Hamvazószerdán – idén február 26-án – veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények húsvétra, Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére készülnek. Hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk, vagyis háromszor étkezünk, egyszer lakunk jól és nem eszünk húst. Nagyböjt többi péntekén pedig hústilalom van. A hústilalom 14 év felett, a szigorú böjt 18-60 éves kor között kötelezi azokat a katolikusokat, akiknek betegsészexuális zaklatásgük okán nincs étrendi korlátozás.
Hamvazószerdán és nagyböjt 1. vasárnapján minden szentmise után lehet a hamvazás szentélményében részesülni.
A negyvennapos böjtben péntekenként templomainkban imádkozzuk a keresztutat, majd ezt a legtöbb helyen szentmise követ.
A Debreceni Szent Anna-székesegyházban és a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban péntekenként 17.15-től kezdődik a keresztút, majd 18 órától szentmise lesz.
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, hamvazószerda reggelén az egyeki Szent József-templomban mutat be szentmisét, nagyböjt első vasárnapján pedig 10.30-tól Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban.
A böjt a Szentírásban soha sem öncélú, hanem mindig a bűnbánat, a gyász vagy az Istenhez forduló kérés vagy pedig a nemzeti tragédiákra való emlékezés kísérőjeként jelenik meg. Így történik ez az ószövetségi Szentírásban, amikor a nép Saul halála után hét napig böjtölt (1Sám 31,13), ilyen volt Dávid király bűnbánati böjtje is, de keresztény szempontból a legfontosabb Mózes személye, aki mielőtt átvette volna a tízparancsolatot mint az Istennel kötött szövetség alapokmányát, negyven napon át böjtölt (Kiv 34,28). A böjtöt illetően az Ószövetségben nem találunk egységes előírásokat, viszont voltak külső jellemzői, úgy mint a bűnbánati öltözék, hamu szórása a fejre vagy épp az ételtől, italtól való tartózkodás. A böjt célja az ember Isten előtti megalázkodásának kifejezésre juttatása volt. Ugyanakkor a próféták különösen is hangsúlyozták azt, hogy a külső, fizikai böjt belső megújulást kell hogy szolgáljon, azaz ennek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia (vö. Iz 58,3 kk).
Ferenc pápa így fogalmaz a 2020-as nagyböjti üzenetében: „Tekints a megfeszített Krisztus kitárt kezeire, hagyd magad mindig újra megváltani. És amikor közeledsz, hogy megvalld bűneidet, higgy szilárdan az irgalmasságban, ami megszabadít téged a bűntől. Szemléld Krisztus vérét, amelyet nagy szeretetében kiontott és hagyd magad megtisztítani általa. Így mindig újjászülethetsz” (CV 123).
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)