Elfogadta a parlament a negyedik alkotmánymódosítást
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.03.11. 18:26 | Frissítve: 2013.03.12. 06:07
Budapest – Az Országgyűlés megszavazta a 22 cikkből álló módosítását. Egyebek mellett az alaptörvény rögzíti a hallgatói szerződések lehetőségét és a politikai hirdetések szabályozását.
A 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.
Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.
Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi, hogy a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig - törvényben meghatározottak szerint - joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.
A Fidesz-KDNP képviselői azt írták: az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával indokolt megalapozni.
Az alaptörvény módosításával a parlament arról is döntött, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat. A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak. A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat sugározni.
Jogszabály ellenes az utcán élés
A változtatás szerint a törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály. Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani.
Az Alkotmánybíróság egyébként tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.
Az alaptörvény-módosítás szerint az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető. Korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyike mondta ki, hogy a parlament sarkalatos törvényben állapítja meg az elismert egyházak körét. Ezt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat. Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását szintén egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát.
Bekerült az alkotmányba a hallgatói szerződés
Az alaptörvényben rögzítette a parlament hétfőn a hallgatói szerződések lehetőségét is. Az elfogadott alkotmánymódosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Az alaptörvény a jövőben azt is tartalmazza, hogy az állami egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Az alkotmány eddig úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.
Az ellenzék tiltakozott a módosítás ellen
Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-sekhez hasonlóan nemmel voksoltak. Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.
Az államfőhöz fordultak Bajnaiék
Bajnai Gordon és Jávor Benedek az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség elnökségének képviseletében azt kérik Áder János köztársasági elnöktől, hogy az államfő szorgalmazza a módosítás előzetes vizsgálatát az Alkotmánybíróságtól, vagy terjesszen elő olyan alaptörvény-módosító javaslatot, amely az Ab korábbi döntéseit felülbíráló, a változtatással alaptörvénybe iktatott rendelkezéseket hatályon kívül helyezi. Az Együtt 2014 és a PM álláspontja szerint a negyedik alaptörvény-módosítás nemcsak egy módosítás a sok közül, hanem maga az alkotmányosság felszámolása - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács is aggódik
A magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e a jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek - áll José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében.
Martonyi János külügyminiszter hétfőn, pár órával korábban szintén Brüsszelben úgy nyilatkozott: Magyarország nyitott a párbeszédre, emellett felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról.
Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője a nap folyamán korábban világossá tette, hogy az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, hogy érvényt szerezzen az uniós jognak.
Tüntetések Budapesten hétfőn éjszaka
Az alkotmány negyedik módosítása ellen demonstrálók, mintegy négyszázan, akik előzőleg a budai Várban, a Dísz téren azt szorgalmazták, hogy Áder János köztársasági elnök ne írja alá az alaptörvénynek az Országgyűlés által elfogadott negyedik módosítását, a Kossuth téren azt skandálták: "Nem hagyjuk!", "Diktátor!, "Viktátor!", miközben a hangosbeszélőn a Fidesz 1989-programjából olvastak fel részleteket.
Később mintegy negyven tüntető a Lánchíd pesti hídfőjénél ült a földre. Rendőri felszólításra hétfő éjfél után elhagyták a hidat, szétoszlottak a Széchenyi téren maradt demonstrálók is.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)