Új alapokra kerültek az uniós szövetségi rendszerek
Szerző: Kossuth Rádió | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.08.27. 07:28 | Frissítve: 2018.08.27. 07:28
Brüsszel - Korábban leginkább a pártszimpátia kötötte össze az országokat, napjainkban a pragmatikum az együttműködés alapja.
Az a hagyományos szövetségi rendszer, amelyik pártpolitikai alapokon működött, megváltozott, és manapság a globalizációhoz, annak egyes jelenségeihez, így a migrációhoz való viszony határozza meg – mondta az Európai Idő adásában Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
Az Európai Unióban vannak hagyományosan erős szövetségi rendszerek, ilyen a a német-francia tengely – fogalmazott a szakértő. Franciaországnak mindig volt egy erős szövetségi rendszere a déli periféria irányába, míg Németország azért lobbizott, hogy kelet felé sikerüljön bővíteni. De ott van az északi államok kooperációja vagy Benelux államok együttműködése – tette hozzá. Ugyanakkor újabb szövetségi rendszerek zárkóznak fel ezek mögé, példaként a visegrádi négyeket hozta fel a szakértő.
A migrációs válság katalizátorként hatott az együttműködésükre, amely azonban már túlmutat a migrációs politikán – folytatta. Ahhoz, hogy alternatív javaslatokat fogalmazzanak meg, további szövetségeseket kell keresniük kelet felé, Románia, Bulgária, vagy Horvátország irányában.
Korábban szövetségesi rendszer alapja volt, hogy milyen színezetű kormánya van egy országnak, de ma jellemzően a pragmatikum szintjén kötnek ad-hoc szövetséget egymással az országok aktuálpolitikai szempontok alapján.
Kovács István szerint a következő évek legnagyobb kérdése, hogy milyen irányba haladjon az Európai Unió, és itt az lesz az érdekes, hogy melyik elképzelés milyen szövetségesi rendszert tud felsorakoztatni maga mögé. Újra előkerülhetnek a tradicionális szövetségi rendszerek, mint az észak-dél, vagy kelet-nyugat megosztásra – hangsúlyozta.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)