Tíz napja nem látták, találgatja a világ, hova tűnt Putyin?
Szerző: hir24 | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.03.16. 07:42 | Frissítve: 2015.03.16. 07:49
Moszkva - Az orosz elnök utoljára március 5-én állt nyilvánosság elé. Hatalmi harcot sejtenek a háttérben.
Hatalmi harc miatt vonulhatott vissza a nyilvánosságtól Vlagyimir Putyin? Szó esett betegségről, gyermekszületésről, de van olyan elképzelés is, hogy saját oligarchái próbálhatják megbuktatni az orosz elnököt.
Másfél hete találgatja a világ, hogy hova tűnt Vlagyimir Putyin. Oroszország első embere utoljára március 5-én állt a nyilvánosság elé, amikor Matteo Renzi olasz kormányfővel találkozott. Azóta az elnöki sajtóiroda csak fényképeket adott ki róla, amelyeken különböző közméltóságokkal tárgyal, de azok sokak szerint korábban készülhettek. Mindez azért különösen szokatlan, hiszen Putyin mindig a figyelem középpontjában van, a reflektorfény fontos része elnöki imázsának. Soha nem fordult még elő, hogy ilyen hosszú időre kerülje a nyilvánosságot.
A sajtóban először csak az merült fel, hogy Putyin beteg. Ezt egy kazah kormányzati forrás nyilatkozta a Reutersnek, miután Vlagyimir Vlagyimirovics lemondta múlt hétre tervezett utazását a közép-ázsiai országba. A Kreml sajtófőnöke tagadott, és az internet népének csak ennyi kellett. Az orosz elnök rossz egészségi állapotáról szóló pletyka lavinát indított el, néhány nap alatt elméletek egész sora született, volt, aki szerint Putyin már nem is él, mások azt pletykálták, hogy igazából gyereke született, egyesek pedig viccesen felvetették, hogy az orosz elnök biztos csak pihen és a Kártyavár (House of Cards) című sorozatot nézi, amelynek legújabb évadjában az ő alteregója is szerepel. Mindeközben egy ukrán honlapon már valós időben is lehet követni, mennyi ideje tűnt el Putyin.
A komolytalannak tűnő híresztelések mellett volt azonban egy felvetés, amelyre már nehezebb csak legyinteni: Putyin eltűnésének oka az lehet, hogy hatalmi harc zajlik a Kreml színfalai mögött.
Egy Putyin ellenes államcsíny lehetősége lényegében a kelet-ukrajnai beavatkozás kezdete óta a levegőben van. A Bloomberg január végén közölt hosszú riportot, amelyben nevük elhallgatását kérő orosz forrásokra hivatkozva arról írtak, hogy az orosz elit két táborra szakadt: egy szűk, főleg a hírszerzés, a hadsereg és a belbiztonsági szolgálatok vezetőiből álló körre (az ún. „Siloviki”-ra), akik keményebb fellépést akarnak Ukrajnában, és a Putyin holdudvarába tartozó oligarchákra, akik üzleti érdekeik sérelme miatt békülést szorgalmaznak Kijevvel és a Nyugattal. Ahogy a kelet-ukrajnai helyzet elmérgesedése is jelzi, Vlagyimir Putyin az utóbbi időben a keményvonalas táborra támaszkodik, a liberálisabb gazdasági elit befolyása pedig drasztikusan lecsökkent, ami komoly feszültségeket szül.
A keményvonalas, militarista tábornak a kelet-ukrajnai háború folytatása létfontosságú, hiszen ez tartja őket a hatalom közelében, ahonnan a jelenlegi miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev elnöksége idején kiszorultak.
Világosan látszik, hogy Vlagyimir Putyin az ukrajnai konfliktussal zsákutcába kormányozta magát. Az orosz elnök hatalmát két dolog veszélyeztetheti: a népharag vagy az oligarchák haragja. Putyin az ukrajnai helyzetnek köszönheti, hogy a gazdaság zuhanórepülése, a 11 százalékos infláció és a dollárhoz képest 45 százalékos rubelgyengülés ellenére nem lázadt fel a nép, sőt, az elnök támogatottsága továbbra is 80 százalék körüli.
Ha Putyin meghátrálna a Nyugattal szemben, azzal azt kockáztatná, hogy az ország lakossága ellene fordul. A háború folytatásával viszont egyre inkább magára haragítja azt a gazdasági elitet, amely a Putyin-féle korrupt politikai rendszer alapköve. Az orosz elnök helyzete tehát korántsem olyan biztos, mint sokan eddig hitték. Egy instabil Oroszország pedig nem sok jóval kecsegtet Európa számára.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)