Háborús állapotok uralkodtak a francia főváros központjában
Szerző: M1 Híradó | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.12.09. 07:23 | Frissítve: 2018.12.09. 07:36
Párizs - Nem pusztán az üzemanyagok drágulása, de Macron elnök és a jelenlegi hatalom ellen is tüntettek.
Édouard Philippe francia miniszterelnök szerint eljött a párbeszéd ideje a kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényesekkel a szombati negyedik országos tiltakozónap után. Emmanuel Macron államfő a jövő hét elején megszólal, és konkrét intézkedéseket fog javasolni - ígérte meg a kormányfő.
Több helyen összecsaptak a rendőrök és az ellenzéki tüntetők, a kommandósok könnygázzal, vízágyúval, barikádtörő páncélos járművekkel oszlatták a tömeget.
Vidéki településeken is utcára vonultak a sárga mellényesek, miközben több országúton is forgalomlassító tüntetést tartottak. Kiderült, már nem pusztán az üzemanyagok drágulása, de Emmanuel Macron francia elnök és a jelenlegi hatalom ellen is tüntetnek.
Még hajnali sötétségbe burkolózott a francia főváros, amikor a Párizs utcáira vezényelt mintegy 8000 rendőr már meg is kezdte az elmúlt hetek legnagyobb szabású rajtaütését, több száz sárga mellényest kutattak át, a délutáni órákig csaknem 700 tüntetőt őrizetbe vettek. Az akciót a belügyminiszter személyesen felügyelte. Elárulta, hogy a tömeges őrizetbevétel nem véletlen, a rendőrség új stratégiát választott.
Szerte Franciaországban mintegy 90 ezer rendőr, 12 páncélozott harckocsi, valamint 75 ezer mentő és tűzoltó teljesít szolgálatot, míg egyes becslések szerint országszerte mintegy 30 ezer dühödt demonstráló foglalta el a köztereket.
A kormány a „fekete szombatot” akarta elkerülni
Emmanuel Macron és a kormány – a nyilatkozatok szerint – azt akarta elkerülni, hogy megismétlődjön a múlt heti „fekete szombat”, amikor Párizs belvárosát szétverték a sárga mellényesekhez csatlakozó huligánok. Több üzlet és múzeum zárva maradt, sporteseményeket mondtak le, minden gyanús embert megmotoztak Párizs központjában, de így sem tudták megakadályozni az összecsapásokat.
Délelőtt 11 órakor végül elszabadultak az indulatok Párizsban, volt ahol gumibottal, volt ahol vízágyúval, máshol könnygáz gránáttal oszlatták fel az egyre dühösebb tüntetőket, akik megpróbáltak áttörni az egyik mellékutcához rendelt rendőrsorfalon. A tüntetők lángoló barikádokat emeltek, amiket a rendőrök páncélozott harckocsival romboltak le. Szerte Párizsban tüzeket gyújtottak és erődítményeket építettek, ezek mögé bújva dobálták a rohamrendőröket.
A tömeg közé lőtték a könnygázgránátokat
Az M1 stábja a Champs Elyséen volt, amikor a rendőrroham elsöpörte a sárga mellényesek harcállásait. A stáb tagjai hamar az események sűrűjében találták magukat, sokszor csak az utolsó pillanatban tudtak elmenekülni az égből zúduló könnygázgránátok zápora elől. Füstfelhőbe borult a luxus-üzleteiről ismert sugárút, a tüntetők, mint a futball-labdákat, visszarúgták a gránátokat a rendőröknek.
Az M1 tudósítója egyik bejelentkezésében arról beszélt, hogy a rendőrroham alábbhagyott, a tüntetők és újságírók pedig fellélegezhettek a könnygáz fullasztó füstje után. A tudósítás azonban néhány másodperc múlva élőben közvetített meneküléssé változott, a rendőrök ugyanis újabb rohamot indítottak. Könnygázgránátokat lőttek a tömegbe, az M1 tudósítóját is eltalálta egy könnygáz gránát a lábán.
Az M1 tudósítója az esti órákban közölte, a Champs Elyséen már helyre állt a forgalom, a rendőrök visszaadták a sugárutat a közforgalom számára.
A francia elnök lemondását követelik
Az elmúlt évtizedek legerőszakosabb és immár hetek óta tartó tömegdemonstrációiban több százan sebesültek meg, az állandósult zűrzavarban négyen életüket vesztették. A sárga mellényesek eleinte a benzinárak növekedése ellen vonultak utcára, a tüntetések azóta azonban átalakultak a francia elnök és politikája elleni általános elégedetlenségi megmozdulássá: munkások és diákok, közalkalmazottak és nyugdíjasok karöltve követelik Emmanuel Macron lemondását.
A tüntetések kezdetén Macron még azt üzente a sárga mellényeseknek, hogy szóra sem érdemes, ami történt. Úgy fogalmazott, hogy „ha eljön az idő”, akkor válaszolni fog a tiltakozóknak. A francia kormány tagjai szinte minden nap többször megismételték, hogy biztosan nem engednek az adóemelésből.
Néhány napja azonban Emmanuel Macron meghátrált, már mindent visszavonna, végleg eltörölné az adóemeléssel kapcsolatos tervet, ám úgy látszik, ez már korántsem elég. A tüntetéseket kísérő összecsapások, és a háborús állapotok ellenére még mindig a franciák kétharmada támogatja a sárga mellényeseket. Macron népszerűsége immár harmadára csökkent. Az egységet ígérő elnök jobb- és baloldalon is veszített támogatottságából, ami rá nézve súlyos politikai következményekkel járhat.
Franciaországban jelenleg maradt a status quo, a tüntetésnek nem sikerült elérnie a célját, annak ellenére sem, hogy gyakorlatilag lángba borult egész Párizs – tájékoztatott az M1 helyszíni tudósítója. Elmondta, most mindenkinek le kell vonnia a következtetéseket, és meg kell találni a politikai válságból való kiutat. Hozzátette, valószínűleg erről fog szólni a jövő hét.
A haragot testesíti meg a francia elnök
Emmanuel Macron testesíti meg azt a haragot, amely most benne van a tüntetők szemében – erről már Szűcs Anita, Franciaország-szakértő beszélt az M1 Ma Este című műsorában. Elmondta, a köztársaság és a kormány feladata intézni és megoldani az ilyen tüntetéseket, Macron pedig, mint Franciaország kormányfője mégsem szólalt meg.
Mint mondta, a kormányzat már jelezte, kész arra, hogy reagáljon, ezért hívta tárgyalóasztalhoz a megmozdulás képviselőit. A mozgalom azonban nem tud képviselőket kiállítani, nincs olyan ember, aki hitelesen képviselhetné a megmozdulás egészét – fejtette ki.
A szakértő szerint a tüntetéseket az alsó középosztály elégedetlensége okozza; a középosztály csalódott, azt érzi, hogy egyre rosszabbul él. A francia jóléti mutatók nem adnak okot aggodalomra, különösen Európa sok más országával összehasonlítva, ugyanakkor nyílik a „szegénységi olló” – mutatott rá.
Úgy véli, nagyon nehéz a politikának, a hagyományos pártoknak rácsatlakozni erre a tüntetésre, mert hiába Macron ellen forrt ki a harag, a megmozdulás-sorozat elit-ellenesnek minősül, az elit részét képezik a hagyományos pártok is – magyarázta a szakértő. Hozzátette, a baloldali pártok egyébként a jövő héten bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek a kormány ellen, de véleménye szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy az indítványt a nemzetgyűlés többsége elfogadja.
Szerinte Emmanuel Macronnak több variációja is van arra, hogy milyen politikai lépéseket tesz majd. Az biztos, hogy a francia elnök sem szeretné, hogy a tüntetés-sorozat szétterjedjen az országban és olyan fordulatot váltson, amely már szakpolitikai kérdéseket vet fel. Macron meg akarja védeni azokat a vívmányokat, amelyeket másfél év alatt elért.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)