Az ’56-os forradalom volt az első „háború”, amit az amerikaiak a tévében láttak
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.10.22. 07:53 | Frissítve: 2012.10.23. 14:25
Debrecen - A történész szerint az USA-ban soha nem fogadtak olyan szívélyesen menekülteket, mint az ’56-os magyarokat.
A forradalmi eseményeket Nyugat-Európában is figyelemmel kísérték, a szabad világ tudott arról, hogy mi történik Magyarországon 1956 októberében és novemberében. Erről számos történeti munka, mozgókép is árulkodik. A forradalmi események szemlélésben azonban különösen az Egyesült Államoknak jutott egyedi, szinte már történelmi jelentőségű szerep.
Glant Tibor történész éveken keresztül tanulmányozta a forradalomról szóló amerikai tudósításokat és sajtóbeszámolókat. A történész a Debrecen Televízióban elmondta, a forradalmat a maga idejében nyilvánvalóan forradalomnak tekintették, a tekintélyes Life magazinnak különszáma is megjelent, mellyel pénzt próbáltak gyűjteni a forradalmároknak és a menekülteknek.
- Számomra nagyon meglepő volt, hogy még a mai napig is élénken él az amerikaiakban a forradalom emléke, főleg a keleti parton, New Jersey környékén, ahol egy olyan katonai tábor volt, ahova a menekültek érkeztek. Egyszer egy idős hölgy szólított meg Amerikában egy buszon, s azt mondta, ő is szponzorált abban az időben egy magyar családot. Valójában az 1956-os forradalom volt az első olyan „háború”, amit az amerikaiak a televízióban követhettek figyelemmel – mondta a történész.
Amerikai filmhíradó ’56-ból (a magyarországi események 2.12-től)
Évfordulók alkalmával többször felidézték az akkori eseményeket a legnagyobb amerikai médiák, a New York Times 1956 és 2000 között megjelent számaiban körülbelül hatszázszor szerepelt a forradalom emlékezete. Az amerikaiak befogadták a magyarokat, s kijelenthető, a történelem során a magyar menekülteket várták a legnagyobb szívvel.
Glant Tibor emlékeztetett, azok az emberek, akik Amerikába menekültek, nagyon szegények voltak, a legtöbben semmit nem tudtak magukkal vinni. Soha ilyen sokan, ilyen szegényen nem hagyták még el az országot. Mintegy 32 ezer magyar menekült érkezett az USA-ba. Esélyt kaptak, s többen éltek is ezzel. Ilyen például Bejczy Antal, aki elismert tudós lett az USA-ban, most robotjai vannak a Marson.
Nixon elnöknek is volt köze a magyar forradalomhoz, erről egy festmény is árulkodik, melyet egy magyar származású művész, Dadai Ferenc készített. Az alkotás a Nixon elnöki könyvtárban látható, s azt ábrázolja, amint maga a későbbi elnök fogadja a határon a magyar menekülteket. Glant Tibor elmondta, Nixon egyszer valóban elment az osztrák-magyar határhoz hajnali négy óra körül, de menekültekkel akkor nemigen találkozott. Glant Tibor kutatásai során kiderítette, hogy Nixont egy New Yorkban tett karácsonyi bevásárló körútról hívták vissza azért, hogy alelnökként menekültügyben Ausztriába látogasson. A történész szerint ez a gesztus nagyon komoly szervezést igényelt, s abban az időben igen tekintélyes PR fogásnak számított. Nem is beszélve arról, hogy ezzel egyidőben az amerikai televízióban gyűjtést szerveztek a menekülteknek, megadtak egy bankszámlaszámot, ahova a nézők elutalhatták az adományaikat.
Mint ismert, az Egyesült Államok nem léphetett közbe a forradalom mellett, utólag figyelve a történelmi eseményeket, jogosan. Az USA nem kerülhetett konfliktusba a Szovjetunióval, egy ilyen lépés miatt ugyanis atomháború robbanhatott volna ki az amerikaiak és a szovjetek között, de talán ugyanez lett volna a vége, ha az amerikai beavatkozás miatt a Szovjetunió elfoglalja Ausztriát. Mellékesen abban az időben elnökválasztást tartottak, így az amerikaiak minden lépést alaposan meggondoltak.
- Kettős világ volt, az egyik oldalon ott volt politika, a másikon pedig a média. Majdnem megverték azokat az újságírókat, akik fel merték vetni, hogy a magyar menekültek között szovjet kémek lehettek. Azok is a magyar problémával hozakodtak elő, akik attól féltek, hogy amiatt módosítják a bevándorlási törvényt. A forradalom és annak utóhatása beépült az amerikai belpolitikai köztudatba. Az biztos, hogy az ’56-os eseményeknek nagyon jó sajtója volt a tengerentúlon - mondta Glant Tibor történész.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)