Rettegnek a debreceni bicajosok: guruljanak a járdára az autósok is?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.08.09. 11:47 | Frissítve: 2015.08.10. 14:43
Debrecen – Mindenki szabálytalankodik a városban, de úgy tűnik, hogy csak a gépjárművezetőket büntetik meg. Jegyzet.
Mindenki fél és panaszkodik Debrecenben. Panaszkodnak a gyalogosok a Csapó utcán, mert a biciklisek a járdán közlekednek. A kerékpárosok viszont azt mondják, hogy félnek az autók, buszok és trolik között kerékpározni, ezért mennek a járdán.
Van, aki tudja, hogy ez azért így nincsen rendben, és nyilván akad olyan is, aki úgy szocializálódott, hogy a bicikli nem autó, tehát a kerós mehet bárhol: járdán, zebrán, pirosban. Vagy éppen az egyirányú utcában – szemben a forgalommal. A lényeg, hogy tudjon akár elengedett kézzel is tekerni, mert ha egyszerre telefonál és reggelizik, akkor nem lesz mivel markolni a kormányt. Járdán ellenben azért is praktikus menni, mert ha ereszkedik az alkonyat, ott nem gond, hogy nincs lámpa. (Tényleg nem gond? Vagy csak hiszik ezt sokan?) Legfeljebb a csengő hiányzik időnként, amikor a járdán sétáló emberek nem elég jó tempóban adnak utat, és ilyenkor a kerékpáros kénytelen lassítani, fékezni, vagy akár a lábát is letenni, mert bármilyen figyelmetlenek is a gyalogosok, csak nem fogja őket elgázolni. (Bár néha megesik ilyesmi is.)
Mielőtt a biciklisek nagy levegőt vennének, hogy már megint őket bántja a világ, szólunk, erről szó sincsen. Azok is a közlekedés szereplői, akik két keréken haladnak, azok is, akik négyen, és természetesen a gyalogosok is. Mindenkinek vannak jogai, lehetőségei – és mindenkire vonatkoznak szabályok is. Lehet bírálni a debreceni utakon jövő-menő gépjárművezetőket, de azt csak ne felejtsük el: száz százalék, hogy járt már a kezükben KRESZ-tankönyv. Ahhoz ugyanis, hogy jogosítványt szerezzenek, muszáj volt némi ismeretanyagra szert tenniük abból, hogyan lehet szabályosan közlekedni. Tanulták a KRESZT-t, s le is vizsgáztak belőle. Aki biciklire pattan, az viszont nem biztos, hogy foglalkozott valaha is ilyesmivel. S ez igaz a gyalogosok egy részére is.
Visszatérve a panaszáradatra: az autósok meg azért panaszkodnak, hogy miért csak őket büntetik meg a közlekedési rendőrök. Ha a gyalogos átbaktat a tilosban, a bicajos keresztülteker a zebrán, legfeljebb figyelmeztetést kap az egyenruhásoktól egyik is, másik is. Még akkor is, ha kampányidőszak van, azaz fokozott ellenőrzés. Bezzeg a gépjárművezetők kapják az ívet, illetve a csekket: akkor is, ha átlépnek a záróvonalon, ha kicsit gyorsabban mennek, ha tilosban állnak meg – és még lehetne sorolni, mi minden miatt. Pedig aki fizetett már egy-két kisebb-nagyobb büntetési tételt, az tudhatja, hogy igen hatásos pedagógiai eszköz ez. Remek módszer arra, hogy emlékezetbe idézze az olyan alapvető ismereteket, minthogy a zebra előtt lassítunk és átengedjük a babakocsit toló kismamát, vagy mondjuk a 30-as táblánál nem 60-nal megyünk a Széchenyin, a körforgalomból kigurulás előtt pedig szíveskedünk indexelni. Akkor is, ha este van, és úgy látjuk, hogy momentán senki nem jár arra. Rendőrautó, közlekedési rendőr viszont bármikor, bárhonnan előkerülhet, és tényleg felesleges lesz magyarázkodni, hogy azért nem álltunk meg a Nyíl utca végén a stoptáblánál, mert ebben az órában ember nem közlekedik erre rajtunk kívül. A tábla ott van, és reggel, délben, este ugyanúgy illik figyelni rá.
Debrecenben egyre több a biciklisek számára elkülönített útszakasz. Ez jó hír, de van, akit hidegen hagy. Olykor a gyalogosokat is, akik békésen elandalognak a kerékpáros úton, de olykor a bicajosokat is, akik viszont nem ott mennek, hanem mondjuk az utca második oldalán – a járdán. Gyakran látni ilyesmit az Egyetem sugárúton például. Megy a szatyrokkal felszerelt nyugdíjas néni a járdán, és elzúg mellette egy kerós, hogy a néninek még a kontya is megrezzen. Miközben ott a túloldalon a biciklisek számára fenntartott út.
Mutogatni egymásra nyilván lehet akár a végtelenségig. Hogy ilyenek a debreceni autósok, meg olyanok a cívisvárosi gyalogosok. De ennek semmi értelme. Összességében csak annyit kellene tennie minden szereplőnek, hogy betartja a szabályokat, és persze, tudomásul veszi, hogy nem egy lakatlan szigeten él, ahol jó, ha heti egyszer feltűnik még valaki.
A Debrecen Televízió stábja negyed óra alatt tizenhat szabálytalan biciklist látott csak a Csapó utcán. Mondhatjuk úgy is: nagyjából percenként tűnt fel egy szabálytalankodó bicajos. Régen rossz, ha ilyen a helyzet az egész városban. Lehet persze azt mondani, ez egy veszélyesebb útszakasz. Veszélyes az úton menni, ezért vonulnak a kerósok a járdára. De mit csináljanak azok az autósok, akik szintén bátortalanabbak? Menjenek 20 kilométeres sebességgel ott, ahol 60-nal is lehetne? Vagy guruljanak fel ők is járdára, és ott majd őket sem bünteti meg senki? Tényleg ez lenne a jó megoldás? Csak akkor mi lesz a gyalogosokkal?
Ők meg maradjanak otthon?
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)