Állati kegyetlenségek: levágott macskafej, agyonvert ló, ketrecbe zárt kutya
Szerző: Szénási Miklós | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.05.13. 12:13 | Frissítve: 2012.05.13. 19:42
Debrecen – Durvák vagyunk és kíméletlenek. Ezért jöhet az állatrendőrség és a megemelt állatvédelmi bírság. Tudják, mennyit ér egy cica élete? Jegyzet.
Lehet, hogy csak városi legenda volt Debrecenben a Trombitás utca környékén élő idős bácsiról szóló sztori, aki módszeresen eltett láb alól minden környékbeli macskát. Az viszont tény, hogy majdnem sokkot kapott pár éve egy régi haverom barátnője, aki a Déli soron – tehát ezen a vidéken – hazafelé egy kerítésoszlopra tűzött macskafejet pillantott meg.
Az állatkínzásnak persze nem kell ennyire nyilvánvalóan gyomorforgatónak lennie. Létezik kevésbé véres változata is. Egy nagyerdei villalakóról mesélték a szomszédok, nem értik, diplomás ember létére hogy nem gondol bele, micsoda kegyetlenség egy állatot mindössze kétszer három méteres, lebetonozott területen tartani, veszettül rövid láncon. Valószínű, hogy a gazda jól szigetelt házban élhetett, mert nem zavarta a tehetetlen kutya egész napos ugatása. A szomszédokat annál inkább. Ők viszont a kisujjukat sem mozdították, és végignézték, hogyan sínylődik el az állat. Mint elődei – és utódai? – is, akik szintén ezen a betonplaccon szenvedtek.
Vegák és csivavák
Ezzel szemben van, aki gyilkosságnak tartja a disznóvágást, ezért nem eszik húst. Más viszont úgy gondolja, a haszonállatnak ez a lényege, ez élete értelme, tehát nincs ebben semmi különös. Felháborodunk a kegyetlenségen, amikor azt olvastuk, hogy borzalmas körülmények között, nyúlketrecekben tartott 350-400 csivavát egy tanyasi férfi. Viszont simán, jó érzéssel esszük a paprikás csirkét, mely nagyüzemi módon nevelt baromfiból származik. Megdöbbenünk, ha bálnákat sodor partra a tenger, de rá sem rántunk, ha akváriumtisztítás közben egy-két apróság eltűnik a lefolyóban.
A falusi ember számára az állatot nem igazán azért tartják, hogy legyen kihez beszélni, kit kényeztetni, gondozni. Annak idején vigyorogva mesélték vidéki osztálytársaim, hogy náluk a kutya és macska helye kint van. S ha netán olykor-olykor belógott a cica és elheveredett a kanapén, a gazda úgy rúgta ki a házból, mint valami focilabdát. Aztán ha nem jött haza, mert beledöglött, hát nem morzsoltak érte könnyeket, mert volt még elég hasonló jószág a környéken.
Ellenben városi – főképp lakótelepi – környezetben sokszor a kisállat az úr. Jobb esetben a gazda mellett ül a kanapén, extrém helyzetekben a helyén. Ám az is előfordul, amikor a gazda úgy érzi, most már elég, ami sok az sok, és az elszemtelenedett (tehát emberi elvárásoknak megfelelni nem mindig képes) hobbiállatot fegyelmezni próbálja. S mondjuk újsággal, bottal, kézzel stb. elveri a cicust, kutyust, ha az esetleg otthon végzi el a dolgát, nem sétán, vagy leszedi a falról a tapétát, kicakkozza szőnyeg szélét. Az a gazda, akinek különben felforr az agyvize, ha az olvassa: „a helyszínre hívott rendőr lovaskocsiba fogott, földön fekvő lovat talált, melynek hátsó combját vasvillával szurkáltak össze.”
Kínzások ezerszám
S ha már emlegettük a Nagyerdőt: az is ehhez a témához tartozik, amit egy Hadházi utcai gázolásról hallottunk nemrégen. Az út közepén bóklászó, nagy testű eb láttán a közeledő gépjármű vezetője nem lassított, hanem a gázra lépett, s úgy csapta el, nehogy túlélje az állat az autóval való találkozást.
Természetesen ilyenkor nincs szemtanú, aki felírná a kocsi rendszámát és telefont ragadna. Amiben persze rossz beidegződések is szerepet játszhatnak: 1. tanúskodni senki nem szeret, 2. sokan nem is hisznek benne, hogy bármi is történne. S talán nem is véletlenül: a BM statisztikai osztályának adatai szerint állatkínzás miatt 2010-ben 1257 nyomozásból 417 került bírósági szakaszba, 2011-ben 959 esetből mindössze 40. Ez alapján az állatvédők azt gyanítják, hogy a valódi esetek száma a nyomozások számának többszöröse lehet, tehát évente sok ezer állatkínzásos bűncselekmény mindenfajta hivatalos eljárás nélkül mehet végbe. Ezért is szorgalmazzák rendes hatósági jogkörrel bíró állatrendőrség létrehozását szorgalmazzák az állatvédelemmel foglalkozó szervezetek, mint erről a napokban mi is hírt adtunk a Dehiren.
Ami nyilván ráerősít arra a tervezetre, ami a Kormány.hu oldalon is megjelent, s ami többek között azt fejtegeti, hogy ideje lenne az európai gyakorlathoz igazítani az állatvédelmi bírság összegét. Míg az 1998-as állatvédelmi bírságról szóló rendelet 5 ezer forinttól 150 ezer forintig terjedő bírság kiszabását tette lehetővé, az új tervezet szerint a bírság alapösszege 15 ezer forint lenne. Állatkínzásért, állatviadalok tartásáért vagy egy állat életének ok nélküli kioltásáért 150 ezer forintot kellene fizetni a jövőben. De 120 ezerbe kerülne az állat nem megfelelő módon történő szállítása is.
Ne vágjon bárki, bármikor farkat
A tervezet az állattartást is szabályozná, s előírná, milyen hosszú láncra köthető ki kutya, vagy mekkora űrtartalmú akváriumban tartható hal vagy más gerinces állat. Utóbbi azért is elgondolkodtató, mert egy internetes hír szerint Kínában terjed az élőállatos kulcstartó: apró élőlényeket (halakat, teknősöket stb.) tesznek kis tasakba, amiben van víz, s megoldják a levegőzést is valamiképpen.
A szöveg arra is kitér, hogy kutya-, macska- és görénykölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani, valamint azt is kimondja, hogy a kutyák farkát csak az állat hétnapos koráig szabad kurtítani. Emellett tiltaná, hogy díszhalakba festékanyagot fecskendezzenek, s előírná, hogy a hím sziámi harcoshalak „egymást, illetve tükörképüket ne láthassák”.
A tervezet értelmében a jövőben a kereskedésekben a gerinces állatokról, valamint a természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó gerinctelen állatokról is nyilvántartás készül, és a chippel jelölt kutyák adatait is országos adatbázis tartja majd nyilván. A szaktárca így szeretné elérni, hogy átláthatóbb legyen a hazai ebállomány, és csökkenjen a kóbor kutyák száma – áll az indoklásban.
A Kormány.hu-n megjelent anyag indoklása szerint az európai gyakorlathoz igazítják az állatvédelmi bírság összegét, amely mára elveszítette visszatartó erejét. A szakminisztérium szerint az emelt összegű bírság már alkalmas lehet arra, hogy változzon a szemlélet a felelős állattartással kapcsolatban, és hatásos lehet az állatokat gyakran embertelen körülmények között, országhatárokon át szállítókkal szemben is.
Mennyit ér egy cica vagy egy ember élete?
Azon persze lehetne töprengeni, valójában mennyit ér egy kutya, egy macska, egy ló élete, s ehhez képest hol helyezkedik el az emberé. Az a bicskei férfi például, aki légpuskával szándékosan lelőtt egy macskát, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Annak a férfinak a büntetését viszont, aki szex közben brutálisan meggyilkolt egy nőt (gyakorlatilag felnyársalta egy faággal a Fényes udvari kiserdőben) 17 évről 15 év fegyházra enyhítették. Ahogy a Cosma-gyilkosság tetteseinek ítéletét is enyhítette a Győri Ítélőtábla: az életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándort és Németh Győzőt 18-18 év börtönbüntetésre ítélték, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatták.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)