Válsághatás, avagy süllyesztőben az élsport
Szerző: Vida Gyula | vida.gyula@dtv.hu Közzétéve: 2010.05.30. 11:54 | Frissítve: 2010.05.30. 11:54
Egy kecskeméti vereséget követően Kovács Mihály, a DKSE akkori vezetőedzője félelmetesen realisztikus képet vázolt a jövőről. Ám az akkor még irreálisnak tűnő, sötét jövőkép mára valósággá vált.
"Néhány játékosnak el kellene gondolkodnia azon, milyen szerencsés, hogy abból élhet, ami igazából a hobbija. Az élsport manapság luxusnak számít. Egészen hihetetlen, hogy vannak még olyan emberek, akik elképesztő összegeket költenek a sport finanszírozására. Ők még hisznek abban, hogy a sport szórakoztat, és mint ilyen, jó reklámhordozó. De a kézilabdának valóban szórakoztatni kell, csak úgy maradhat fenn. Nekünk ez mostanában nem nagyon sikerül, és az eredmények sem úgy jönnek, ahogy azt a szponzorok elvárnák. Vékony jégen járunk. Valahogy úgy érzem, ez a gazdasági válság, amiről mostanában egyre többet beszélnek, az élsportot emésztheti fel elsőként. Addig kellene kiérdemelnünk a bizalmat, amíg van rá lehetőségünk."
Valamikor 2008 őszén beszélt őszintén érzéseiről Kovács Mihály, a DKSE akkori vezetőedzője. Egy kecskeméti vereséget követően vázolt félelmetesen realisztikus képet a jövőről. Persze akkor, valószínűleg az elkeseredettség beszélt belőle, semmint a valódi félelem. Ám az akkor még irreálisnak tűnő, sötét jövőkép mára valósággá vált.
2008 őszén a gazdasági válság előszele még éppen csak meglegyintette Magyarországot. Akkor a DKSE még a legjobb négy közé kerülésért küzdött. De aztán.
A gyengébb szereplés és a válság miatt a klub vezetése 2009 január 1-től 15-20 %-kal csökkentette a DKSE játékosainak fizetését. Ketten emiatt azon nyomban távoztak a csapattól, majd elindult egy több lépcsős leépülési folyamat.
Tavaly májusban, a vártnál gyengébb teljesítmény miatt (az 5-8-ik helyért játszott a DKSE a rájátszásban) lemondott Kovács Mihály. Bíró Imre lett az új vezetőedző és a csapat végül a 8-ik helyen zárta a 2008/2009-es szezont.
A 2009/2010-es szezonnak még nagy reményekkel vágott neki a DKSE. 5 új játékos (köztük 4 légiós) érkezett a csapathoz. Aztán néhány hónap múlva valamennyien távoztak.
"A gazdasági válság hatásai és az eredménytelen szereplés miatt a szponzorok elfordultak a csapattól, így a kiadások csökkentése érdekében a klub elköszönt légiósaitól." - ez volt a hivatalos indoklás, amit Csonka Tibor a klub akkori elnöke jelentett be.
A téli szünetben az utolsó helyen állt a DKSE. A csapat légiósok nélkül, a saját nevelésű fiatalokra és néhány reaktivált veterán debrecenire támaszkodva küzdött a bennmaradásért. A múlt héten kiderült, a küzdelem hiábavaló volt. A Ferencváros otthonában elszenvedett vereséggel matematikailag is biztossá vált, hogy a DKSE búcsúzni kényszerül az élvonaltól.
Persze ezt már hetekkel, hónapokkal ezelőtt tudni lehetett. A klubbal kapcsolatban már régóta hallani: nem lesz pénz az NB 1-re. Egyszerűen nincs olyan üzletember, cég, vállalkozás, avagy szponzor a környéken, aki még pénzt áldozna a férfi kézilabdára.
A történet itt véget ért. A DKSE ősztől az NB1-B-ben folytatja, a férfi kézilabda pedig valószínűleg a kosárlabda sorsára jut és villámgyorsan feledésbe merül. Ahogy az ULEB Kupa és a bajnoki döntők, úgy az EHF Kupa és a Szeged-verés emléke is elhalványul és csak a családi archívumokban marad nyoma. Egyelőre nem látni a válság végét. És a feltámadás elejét sem.
De ne legyen igazam.
Vida Gyula jegyzete
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)