Ábrók Zsolt: ha megfeszülök, akkor sem tudok magyar játékost hozni a Lokiba
Szerző: Horváth Zoltán | horvath.zoltan@dtv.hu Közzétéve: 2017.04.04. 08:28 | Frissítve: 2017.04.05. 15:04
Debrecen – Most öröm és boldogság van – mondja a Magyar Kupa bronzérem után a DVSC Kézilabda Kft. ügyvezetője, aki azért a nehézségekről is beszélt. Interjú.
A hétvégi final fourban bronzérmes lett a Loki nőzi kézilabda-csapata a Magyar Kupában, ezzel pedig kivívta a nemzetközi kupaszereplés jogát a csapat: az előző szezon után újra ott lesznek az EHF-kupában a debreceniek. A sikerről és a nehézségekről kérdeztük Ábrók Zsoltot, a DVSC Kézilabda Kft. ügyvezető igazgatóját.
Dehir.hu: Milyen várakozásokkal vágott neki a csapat a hévégének, és hogyan értékeli az eredményt?
Ábrók Zsolt: Nagyon izgalmas volt és nagyon izgultunk. Szerettünk volna ebben az évben is valamit elérni. Tavaly magasra tettük a mércét, kicsit, nagyon. Túlteljesítettük magunkat, de nyilván a lehetőség ott volt, és meg kellett ragadni. Ebben az évben nagyon nehéz volt felnőni ezekhez az elvárásokhoz, a bajnokságban voltak fiaskóink. Azt gondolom, hogy az MTK-Érd-Békéscsaba hármas mérkőzésnél dőlt el igazából, hogy erre a három naponta való meccselésekre mi nem vagyunk késze. Két meccs el is ment a kupa bűvöletében, de most utólag azt látjuk, megérte. Erre a hétvégére, ezeket a tanulságokat felhasználva készültünk, a bajnoki meccsel együtt öt nap alatt kellett három mérkőzést játszani. A taktika az volt, hogy 15 percenként cserélgetünk mindenkit, így tartva frissen a játékosokat, hogy vasárnap mindenki rendben legyen fizikálisan és mentálisan. Úgy néz ki, hogy ez ült, bejött.
Dehir.hu: Tone Tiselj edző és ön sem ígérte, hogy ebben a két évben nemzetközi kupában indulhat a csapat, mégis összejött. Tavaly elég volt két jó meccs a Dunaújváros ellen, az új bajnoki rendszer viszont nem a Lokinak kedvezett, idén mindent feltettek a Magyar Kupára?
Ábrók Zsolt: Nem tettünk fel, mi minden meccset meg akartunk nyerni. Amikor az MTK-meccsel elkezdődött a rossz széria, a negyedikek voltunk, de látszott, hogy ez nem tudjuk tartani, nem annyira erős a keretünk, így is erőn felül teljesítettünk. Amikor bejutottunk a Magyar Kupa négyes döntőjébe, akkor azonban már egyértelmű volt, hogy az elsődleges cél a bronzérem. Utána azt a célt fogalmaztuk meg, hogy minden hazai meccsünket nyerjük meg, majd azt, hogy valahonnan próbáljunk meg pontokat elhozni. A helyezéseket és az elvárásokat visszabontottuk apróbb célokká, hogy elérhetőbbek legyenek. Ha azt mondjuk, hogy ötödikek legyünk és jussunk ki a nemzetközi kupába, az akkora teher a lányoknak és a klubnak is, hogy ezt nem nagyon bírtuk volna el. Így, hogy szétbontottuk apróbb részekre, kezelhetőbb. Innentől kezdve, hogy elértük az első célunkat, öröm és boldogság van.
Dehir.hu: Nem nagyon lehetett arról olvasni, hogy a bronzérem EHF-kupaindulást is jelent. Nem akarták terhelni ezzel a lányokat és a közvéleményt?
Ábrók Zsolt: Ezzel azért minden lány tisztában volt, egyszer átbeszéltük, s mindenki tudta, hogy mi mit ér, de nem akartuk ezt túlragozni. Ugyanakkor az Érd elleni meccs után átmentünk Kecskemétre, hogy ott legyenek, ott lakjanak, ott tréningezzenek abban a csarnokban. Mindent megpróbáltunk elkövetni, hogy csak a meccsekre figyeljenek, főképp a bronzmeccsre. Ez ezért nagyon nehéz volt, hiszen szombaton egy húszassal kikaptunk a Győrtől, ami senkinek nem tesz jót, függetlenül attól, hogy tudtuk, ha megfeszülünk, akkor is 12-vel kapunk ki. Ennek ellenére a lányok tudtak mosolyogni és felkészülni a másnapi bronzcsatára.
Dehir.hu: Hogy lehet motiválni a lányokat a hátralévő bajnokikra?
Ábrók Zsolt: Én úgy gondolom, egy óriási teher leesett a lányok válláról, aminek jótékony hatása lesz, ami kitart a bajnokság végéig. A következő ilyen, hogy minden hazai meccsünket nyerjük meg. Eddig egy ikszünk van az Érddel, erre a Győrön és a Fradin kívül más nem nagyon képes. Ha megcsináljuk, az megint egy komoly eredmény lesz.
Dehir.hu: A kézilabda sajátossága, hogy már most mindenki a következő szezonra is figyel. Ügyvezetőként hogy tud már az adott szezonban a következőre is koncentrálni, s milyen lehetőségei vannak Debrecenben?
Ábrók Zsolt: Ez a legnehezebb, már tavaly októberben elkezdtük a következő évet, ami azért egy vicc. Nagyjából már akkor tudtuk, hogy ki marad és ki megy. No, akikről a szezon felénél már tudtuk, hogy elhagyják a csapatot, nem egyszerű motiválni. Persze sportemberek, hogy mást ne mondjak, Jeca (Jelena Deszptovics, aki nyártól Ljubjanában folytatja - a szerk.) szerintem az élete meccsét játszotta vasárnap. Évek óta dilemma, hogy külföldi játékos vagy magyar játékos, de nem tudunk magyar játékost hozni ebbe a csapatba, ha megfeszülök, akkor sem. Idén is 14 válogatott vagy válogatott szintű játékossal beszéltünk, de egy sem jön. Kényelmesek, elvannak ott, ahol vannak, a komfortzónájukból nem mozdulnak ki, megvan mindenük, s nem keresik a kihívásokat. Itt küzdeni kell, versenyezni kell. A külföldiek ugyanakkor szeretik a magyar bajnokságot, hisz erős és pénz is van benne, így jönnek, sőt, harcolnak a helyekért. Én nagyon szeretném, hogy egyre több magyar játékosunk legyen, de sajnos azt is el kell fogadni, hogy jelen pillanatban ott tartunk, hogy öt külföldi nélkül egyszerűen nem tudunk kiállni úgy, hogy tartsam az eredményt és a másik oldalon itt tartsam a fiatalokat. Ha ugyanis nincs eredményes felnőtt csapatom, a fiatal is elmegy, s nem tudom beépíteni a nagycsapatba. Így jövőre is valószínűleg ez lesz, hogy lesz öt külföldi játékosunk, meg lesz a keretben 6-8 U19-es játékosunk, s reméljük, hogy a minőségi külföldi játékosok mögött felnőnek.
Dehir.hu: A pénzen kívül mivel lehet Debrecenbe csábítani a külföldieket?
Ábrók Zsolt: Debrecen egy szép város, egy nagyváros. Eddig még bárki jött ide, mindenkinek tetszett és jól érezte itt magát. Nyilván nem mindegy, hogy egy tízezres vagy egy kétmilliós vagy egy kétszázezres városba mégy el. Az infrastruktúránk már nagyon jó, és a szakmai stábunk szerintem a legjobb négy között van a magyar bajnokságban. A vezetőedző személye sem mindegy. Hála Istennek, nem is elsődlegesen a pénz motiválja a külföldieket. Az EHF-kupaszereplés érdekli őket, amit Tone Tiselj nem is ért annyira, hiszen a magyar bajnokság erősebb, mint az EHF-kupa. Szóval sok motiváló tényező van, ezeket próbáljuk felsorakoztatni, s azt látjuk, a külföldieket könnyebb meggyőzni infrastruktúrával, stábbal és környezettel, mint a magyar játékosokat. Nagyon nehéz verseny ez.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)