Tényleg ragyogó jövő vár a szuperhősfilmekre?
Szerző: Orosz Ferenc | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.06.03. 10:03 | Frissítve: 2017.06.03. 20:45
Debrecen – Felsóhajthat a világ, úgy néz ki, igen, egy szuper hősnő és és egy kreatív rendezőnő találkozásának köszönhetően. Kritika.
A manapság dívó óriási univerzumteremtési divat a mozivásznakon egyedül a képregényfilmeknél nevezhető igazoltnak és egyértelműnek. Ez a médium volt ugyanis ami már a kezdetektől fogva összehozta karaktereit, hogy azok aztán együtt küzdjék le a túlzottan nagy ellenfeleket. Éppen ezért is teljesen érthetetlen és fölösleges a többi stúdió próbálkozása a saját kis univerzumaik megteremtésére (az idei Múmia és a Kong: Koponya-Sziget is ezek közé tartozik), hiszen kizárólag a képregényekből adódik ez magától értetődően. Erre van igény. Mindezek ellenére mégis meglepő volt a Warner és a DC közös próbálkozásának eddigi sikertelensége: mind a kritika, mind a közönség merőben elutasította annak ötletét, hogy összehozzák, egyáltalán újra feldolgozzák Batman, Superman és a többiek történetét. S bár az eddigi filmek körüli utálat merőben túlzó volt, a Wonder Woman most megtörni látszik a jeget.
Diana hercegnő (Gal Gadot) idilli, elzárt életet él a kizárólag amazon harcosok által benépesített Themyscira szigetén. Amikor azonban egy pilóta a szigetére zuhan, Diana megtudja, hogy a világunkat veszély fenyegeti: nevezetesen az első világháború. A pilóta megmentése után Diana megfogadja, hogy vele tart, és különleges képességeit a világ megsegítésére fogja használni. Kalandjai közben fedezi fel erejének teljes repertoárját, s találja meg igaz hivatását.
A filmes világ kollektívan sóhajtott fel, amikor megérkeztek az első kritikák a Wonder Woman-ről: a film jó lett. A tétek óriásiak voltak. Nem csak a DC-univerzum sorsa lett volna teljesen kérdéses, ha már sorjában a negyedik filmjük bukik meg kritikailag (Az acélember, Batman Superman Ellen, Öngyilkos Osztag), de a stúdiók nagy valószínűséggel a női szuperhősöktől is megijedtek volna, és nem láthattunk volna újabb próbálkozást egy jó ideig. A film viszont bombasztikus siker a kritikusok között, így a franchise-ra és a szuperhősfilmekre is ragyogó jövő vár.
Pedig klasszikus értelemben a Wonder Womanben nincs semmi új. Női hősünk volt már, igaz nem teljesen önálló filmben, s maga a film is olyan alkotások sorában helyezkedik el, amik eleve jogtalanul volt elítélve. A DC korábbi filmjei nem voltak hibátlanok, sőt, azonban semmivel sem voltak rosszabbak, mint az egekig magasztalt Bosszúállók különféle variációi. A Batman Superman Ellen még komolyabb témák bevezetésével is megpróbálkozott, azonban csak heves visszautasításba ütközött. Pedig a kellő élvezethez csak a helyén kellene kezelni ezeket a filmeket: szórakoztató, izgalmas mozik ezek, amikbe nem kell túlzottan sokat belelátni.
A Wonder Womannek ezen a ponton sikerült valamit eltalálnia. Végre egy olyan hangulatot találtak el, ami lehetővé tette azt, hogy elfogadjunk egy nagyon régimódi szuperhőst. Ebben nagy szerepe volt annak a döntésnek, hogy a feladatra egy női rendezőt kértek fel, aki tudta, hogyan közelítse meg a témát, így a kissé poros hősnőből pillanatok alatt aktuális, kiemelkedő beszédtéma vált. A Wonder Woman ugyanis egyéni, sajátos módon kezeli a nemi problémát: egészen üdítő szuperhősfilmet női szemszögből látni. Jenkins-nek volt mersze ahhoz, hogy egy egészen friss, felvilágosult hősnőt teremtsen, akit nem férfiak határoznak meg, és aki nem csak dekorációként létezik. Diana itt vezéregyéniség, és a film a saját önfelfedezésének története. Nem mellékesen pedig egy rendkívül szórakoztató akciómozi az első világháború idején, ami egy pillanatig sem veszi komolyan magát. Ez a két elem teszi nagyon frissé a mozit: elsősorban az első világháborúval a filmtörténelem eléggé mostoha volt, valahogy jóval kevesebbszer lett feldolgozva. Másodrészt a tény, hogy a film nem kéri azt, hogy véresen komolyan vegyünk mindent, amit a vásznon látunk, üdítővé teszi az élményt, s mégsem vesz el a történet súlyából. Jenkins bebizonyította, hogy nincs szükség a Batman-féle túlzott komolysághoz és vicctelenséghez ahhoz, hogy komoly történetet meséljünk el. Elég hinni a hősünk erejében, és kissé szórakozni a figurával.
Az egész filmnek a szíve természetesen Gal Gadot, aki képes mélységet kölcsönözni a karakterének, miközben erőfeszítés nélkül ruházza fel őt sebezhetőséggel, empátiával és végtelen erővel. Gadot már bizonyította tehetségét a Batman Superman Ellenben is, ahol ő volt a legfőbb attrakció, ez azonban az ő filmje. Egy film, ami nem biztos, hogy feltétlenül jobb, mint az elődjei, csak ügyesebben keveri a hozzávalókat, és így egyszerre érezzük klasszikusnak és modernnek. A lényeg azonban az, hogy a Wonder Woman kiváló, minden korosztály számára szórakoztató, és a DC univerzum sorsa miatt sem kell félnünk többé.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti: június 1. és 7. Között 17.30-tól, 8. és 14. Között 17.15-től és 19.45-től, 15. és 21. között 19.45 órától. Apolló mozi, Miklós u. 1. el.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu . A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 900 Ft, 2D gyermek/diák – 800 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 700 Ft, 3D normál: 1130 Ft, 3D gyermek/diák – 1030 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 930 Ft.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)