Tabudöntögető vizsgafilmmel rukkolt elő a debreceni rendező – videóval
Szerző: Magyar Evelin | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.09.25. 15:09 | Frissítve: 2016.09.27. 08:51
Debrecen – Egy asztalhoz ültette a buddhistát, a zsidót, a muszlimot és a keresztényt. S erről forgatott izgalmas filmet.
Izgalmas vizsgafilmmel rukkolt elő a debreceni származású rendező, Szűcs Viktor, akinek a Pap a tortán című alkotása egyre több nézőt és kommentet hozott a fiatal tehetség számára. Emellett fokozott médiafigyelmet is kapott nem mindennapi filmje apropóján, melynek témája a különböző világvallások egymás mellé helyezése. Több mint félórás filmjében a vendéglátó szerepét betöltő Laár András a buddhizmust képviseli, vendégei pedig a zsidó, a muszlim és a keresztény vallás vezetői. A filmben szereplő beszélgetés izgalmasan mutatja be azt, hogy a nagy világvallások alapvető különbségeiktől eltekintve – mondhatni – kéz a kézben járnak, egy tőről fakadnak, és a tanaik nagy része is egészen hasonló.
Nagy fába vágta a fejszéjét
„Szerettem volna létrehozni egy olyan műsort, amely ötvözi a kereskedelmi csatornák műfajait, főként a reality-t a komolyabb témákkal”, kezdi az alapkoncepció vázolásával Szűcs Viktor. Az ötletelésben az osztályfőnöke, Bárdos András és osztálytársai (a Színház- és Filmművészeti Egyetemen így nevezik a csoportokat, itt tanult Viktor is) segítettek neki. Hamar kikristályosodott a tévéműsor készítésének igénye, majd a téma is: „a Hal a tortán mintájára képzeltem el egy műsort, amelyben vallási vezetők találkoznak”, mondta el a rendező. Az első reakció mindenki részéről az volt, hogy nehéz feladat elé állította magát a végzős hallgató. Eredetileg a Bibliára való utalásként „Az utolsó vacsoracsata” lett volna a film címe, de mivel Viktor nem akarta azt az érzetet kelteni, hogy ez valaminek a vége, a Pap a tortán cím mellett döntött. A film elkészítésének egyik legnehezebb része a különböző vallások méltóságainak felkeresése volt: több helyen hivatkoztak vezetőváltásra, vagy engedélykérésre, így nem volt egyszerű megtalálni a szereplőket. Laár András viszont kifejezetten örült a felkérésnek, ugyanis ő már évek óta tervezett egy közös imát a különböző vallások képviselőivel. A vendégek Kovács Miklós Ahmed muszlim imám, Orosz Gábor Viktor evangélikus lelkész és Radvánszki Péter Simon zsidó rabbi voltak. Viktor remekül tudta kivitelezni kezdeti tervét, ugyanis a szereplők valóban a kamera előtt találkoztak egymással először. „Törekedtem arra, hogy ne az ismert tévés személyiséget, Laár Andrást állítsam középpontba, hanem mindenki egyenlő szereplő lehessen”, jegyezte meg a rendező.
Könnyedebb formába csomagolt mélyebb tartalom – ez volt a film alapkoncepciója, ez pedig igazán jól meg is valósult a végeredményben. Viktor pozitívnak látta azt, hogy a szereplők nem hivatalosan, konferenciaszerűen álltak hozzá a beszélgetéshez, hanem el tudták magukat engedni. A nagyjából hat órát felölelő forgatás alatt egészen jól összekovácsolódott a négy, különböző szemléletű férfi: olyan érdekes kérdések merültek fel, mint a kóser és a halal táplálkozás, a homoszexuális megítélése vagy az imádkozás fontossága. Emellett a viccelődés és a közös főzés öröme is belefért a műsorba.
Mint azt Viktor megjegyezte, nem a forgatás tartott a leghosszabb ideig, hanem a több napon át folytatott vágás, hiszen sok nyersanyag gyűlt össze. A film azok számára is nagyon élvezetes, akik kicsit járatosabbak a filmművészetekben: kiválóak a képkivágások, a fények, a vágások, a hangok egyaránt.
Egymást instruálva gyakoroltak
A fiatal rendező egyébként televíziós műsorkészítő szakon tanult, idén nyáron diplomázott. Az ott eltöltött éveket igazán hasznos tanulópénznek tekinti, ugyanis a Színház- és Filmművészeti Egyetemen töltött három éve alatt jóformán minden műfajban kipróbálhatták magukat. Viktor egyik legizgalmasabb emléke a rendezés tantárgyhoz kötődik: minden héten valaki rendezővé válhatott ezen az órán. Egy jelenetet kellett irányítania, valamint kiválasztania a három operatőrt, a vágót és a szereplőket. „Alig 11-en voltunk, családias hangulatban teltek az órák. Együtt kezdtük és fejeztük be a sulit, azóta mindenkinek van munkája szakmán belül”, jegyezte meg Szűcs Viktor. Ő maga jelenleg tévés szerkesztőként dolgozik, korábban rádióknál is eltöltött több évet. A televíziós szakma legnagyobb előnyének azt tartja, hogy olyan emberekkel találkozhat, akikre felnéz és valamelyest alakíthatja is azt, mi kerül a közönség elé: „minden műsoromba igyekszem valamilyen értéket is belecsempészni”, mondta el a fiatal tehetség.
Az iskoláséveinek nagy részét Debrecenben eltöltő alkotó jó alapnak tartja itteni éveit. Egészen fiatalon megfertőződött a rádió és a televízió szeretetével, több éven át dolgozott különböző debreceni rádióállomásoknál. Jövőbeli tervei között a nagyjátékfilmekben való elmélyedés is szerepel.
A teljes vizsgafilmet itt tekinthetik meg:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)