Színjáték a debreceni városháza udvarán
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2013.08.07. 10:00 | Frissítve: 2013.08.07. 14:01
Debrecen – A nyári színház speciális műfaj. Kérdés, mit vár a néző. Habkönnyű vígjátékot? Kabarét? Netán katarzist? Vagy pusztán szórakozni szeretne? Kritika.
Egy darab, két színész, öt sztori és öt rendező. Ez Peter Quilter darabja, a Mr. és Mrs., melyet a debreceni nézők a nyári színházi esték keretében láthattak augusztus 6-án (illetve láthatnak augusztus 7-én!) a Régi Városháza udvarán.
A helyszín alapból jó, van egy igen szimpatikus hangulata. Annak is, hogy nem 7-kor, hanem 8-kor kezdődik. Ilyenkor meleg van, lassabban megy le (még mindig) a nap, nem baj, ha kicsit elnyúlik a kezdés. Előnye a helynek, hogy olyan, mintha egy teraszon ülne a néző. Csak nem az utca forgataga felé réved el, hanem a színpad irányába. Hátránya, hogy nem túl óriási a nézőtér, hogy maga a színpad sem gigantikus. S míg egy kőszínházi előadás során nincsenek külső zajok, itt némi hanghatás beszűrődhet kintről. Pusztán annyi, amennyi a debreceni estét (éjszakát) jellemzi általában. Ugyanakkor ez nyári színház, tehát ilyennek szereti az ember. A kérdés, ilyenkor milyen menüt kap, aki kedveli a színházat. Nyilván legyen könnyű, mint egy laza vacsora. A kérdés persze, hogy mennyire. Mire vágyunk? Vígjátékra? Habkönnyű darabra? Harsány komédiára? Netán gatyaletolós kabaréra? Még inkább világmegváltó tanulságokra? Ez azért nem mindegy.
Visszatérve a darabhoz: a két színész Verebes Linda és Pindroch Csaba, akik a való életben egy párt alkotnak. Itt, a színen öt jelenetben játszanak, öt egymástól független történetet láthatjuk őket. (Illetve csak nagyjából, mivel nem emelkednek a nézőtér hátsó sorai, és maga a színpad sincsen túl magasan, tehát ügyeskedni kell. Több annál, hogy a darab elején hallani sem nagyon lehet a két színészt, legfeljebb az első három sorban. Az előadás ennek ellenére elindul, aki akar, láthat és hallhat, csak tágra kell nyitni a szemet és a fület, a hang pedig később megjavul.) A Mr. és Mrs. öt élethelyzetet vetít elénk. Ezek elsőre kifejezetten érdekesek. Hogy működik az újsághirdetéses társkeresés? A meleg főnök összejöhet-e hetero titkárnőjével? Mit tegyen a szókimondó, végletesen őszinte és kissé morózus fivér, ha már sokadjára indítja az oltár elé a húgát? Hogyan éli napjait két korosodó színész, mi marad a múltból, s teremhet-e még újabb siker számukra? Végül pedig lehet-e szépen elválni egymástól, s van-e értelme egy nagy, közös búcsúbulit csapni „édeskettesben”? A sztorik tehát ígéretesek, kérdés azonban, ki tudnak-e szabadulni a közhelyek csapdájából.
A válasz sajnos az, hogy nem. Részben az alapanyagon is múlik ez, mivel a Mr. és Mrs. messze nem ugyanaz a szint, mint mondjuk a Jövőre, veled, ugyanitt, ami valóban klasszikus nyáresti darab. A másik probléma, hogy nem történik meg az a fajta varázslat a színen, amire számítunk. Jó lenne, ha öt párt látnánk, minden jelentben másik nőt és férfit. A városháza udvarán azonban egy párt látunk végig. Verebes Lindát és Pindroch Csabát, akik gyakorlatilag saját magukat játsszák, nincs sok különbség az általuk megformált alakok között. A jelmez- és parókacsere a csodához még kevés. Az ugyan jó ötlet, hogy az egyik jelenetből a másikba a nyílt színen mennek át, ott öltözködnek, ott lényegülnek át a szemünk előtt. Jók a zenék is, a díszlet is praktikus, a jelmezek esetében azonban meg nem mondtuk volna, hogy olyan nagy nevek a tervezők, mint Zoób Kati vagy Náray Tamás. Az is világos, hogy a társkereséstől a válásig tart a Mr. és Mrs. történeteinek íve. De pusztán ettől még nem lesz katarzis, és könnyesre sem feltétlenül röhögi magát a néző.
Ellenben: elmondhatja, hogy kimozdult otthonról. Ez sem rossz: lazítani egyet, hátradőlni, élvezni a nyarat. Aztán beülni valahova társasági életet élni, inni egy sört vagy egy üdítőt, s eltöprengni a házasság, a kapcsolatok lényegéről.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)