Munkácsy után Medgyessy: a kör közepén áll Potyók Tamás
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.11.11. 09:49 | Frissítve: 2013.11.12. 08:30
Debrecen – Újrafogalmazta magát és megnyitotta kapuit idén szeptemberben a Medgyessy Kör. Kik járnak oda? Miért? S mit tanulnak? Interjú.
Mi lett más a kör életében? Mi maradt a régiből, s mi lett új? Erről beszélgettünk Potyók Tamással, aki nem csupán a Munkácsy-alapítvány elnöke, illetve a róla elnevezett festőiskola munkájának irányítója, de immár a Medgyessy Kör vezetője is.
Dehir.hu: Hogy került a kör közepére?
Potyók Tamás: Még szeptemberben kaptam egy kérdést arra vonatkozólag a kulturális osztálytól, hogy lenne-e kedvem vezetni a Medgyessy Kört. Mondtam, hogy persze, hiszen ez egy igazi, klasszikus művészeti intézmény a városon belül. Neve, híre, rangja van.
Dehir.hu: Mi a lényege ennek a körnek? Miben más mondjuk, mint egy iskolai rajzóra?
Potyók Tamás: A Medgyessy Kör szabad iskola, ahol az érdeklődők rajzolni és festeni tanulhatnak meg. Hagyományos módon, legalábbis a szónak abban az értelmében, hogy itt klasszikus technikákkal ismerkedhetnek meg a kör tagjai. Fontosnak tartom a tehetséget és a tehetséggondozást, erre különösen nagy hangsúlyt szeretnék fektetni. Elsőre nem is hangzik olyan kiugró dolognak, de szerintem nem elhanyagolható már maga az a tény sem, hogy a Medgyessy Kör szakmai helyszínt is biztosít a jelentkezőknek, ahol klasszikus művészeti segédeszközök állnak rendelkezésükre. Gipszfejek és beállított csendéletek alapján lehet rajzolni, festeni, de van élő modell is, ami szintén fontos, amikor szeretné valaki a hiteles ábrázolás technikáit elsajátítani.
Dehir.hu: Milyen anyagokat használnak?
Potyók Tamás: Szinte mindent, mivel a ceruza és a szén mellett a pasztell, az akril és olajfestés technikai fejlesztésére, szemléletmódjának csiszolására is lehetőséget adunk.
Dehir.hu: Miért lehet vonzó bárkinek ez a kör? Nem elég az, ha valaki tanul az iskolában rajzolni?
Potyók Tamás: Az egy dolog, hogy van rajzóra – habár nem túl nagy számban – az általános és középiskolákban is. S lehet azt mondani, hogy aki ennél többet akar, az menjen művészeti iskolába, de szerintem egy kicsit másról is van szó. Nem mindenki tudja 14, 20 vagy akár 30 éves korában, tényleg akar-e a művészettel, az alkotással mélyebben foglalkozni. Az a festőiskola, amit közel két éve indítottam el, arról szól, hogy lehetőséget teremtsek az alkotás iránt vonzódó embereknek arra, hogy művészeti álmaikat megvalósítsák. Ott nincsenek vizsgák, nincsenek olyan felmérések, tesztek, melyek során bárkit is kiszórnánk, hogy még nem tud eleget, vagy azt mondanánk, nem alkalmas arra, hogy fessen és rajzoljon. A Potyók Festőiskola keretet teremet az alkotásra, s azt maguk a hallgatók döntik el a befektetett munkával, idővel, energiával, hogy mit akarnak ebből kihozni. Rajzolgatnak-festegetnek, s már ebben is örömüket lelik? Vagy szeretnének még többet tanulni, még többre vinni, akár kiállításokra is eljutni a munkáikkal? Mindre van példa. A Medgyessy Kör ehhez képest jóval szigorúbb, de nyilván azért, mert itt a tehetséggondozás mellett az is szempont, hogy például a szakirányú felvételire is felkészítsük a kör tagjait.
Dehir.hu: Kik járnak ide?
Potyók Tamás: Hölgyek és urak egyaránt, körülbelül fele-fele arányban. Életkor szempontjából is vegyes az összetétel, a huszon- és harmincéves korosztály, illetve az idősebb generáció egyaránt képviselteti magát.
Dehir.hu: A Medgyessy Kör hány éve létezik?
Potyók Tamás: Nagyon régen, már az 1960-as évek óta, s ez idő alatt nagyon sok művész került ki a „falai” közül. A Medgyessy Kör vezetése a korábbi időkben Félegyházi László és Bíró Lajos festőművészek nevéhez kapcsolódott. Később Fátyol Zoltán, Lukács Gábor, Palotai Erzsébet, Tamus István és Subicz István festőművészek oktattak itt. Nyilván hozzájuk képest is más generációhoz tartozom.
Dehir.hu: Korábban a belvárosban működött a kör, ahonnan elköltöztek...
Potyók Tamás: Most az Újkerti Közösségi Házban vagyunk, ami nem rossz hely, mert tényleg jól felszerelt, s ennek a lehetőségnek őszintén örülünk, ugyanakkor az igazat megvallva, szerintem szerencsésebb lenne ha a belvárosban lehetne. Szerintem akkor még több ember számára válhatna vonzóvá. Bár ezzel együtt is azt mondom, hogy a távolság nem lehet akadály, ha valaki rajzolni akar.
Dehir.hu: És a pénz?
Potyók Tamás: Szerintem az sem. Bár nem ingyenes a részvétel, de úgy érzem, teljes mértékben jelképes összegnek tekinthető az a félévenkénti 12 ezer forint, amiért a kör tagjai keddenként és csütörtökönként 17 és 20 óra között igazi műtermi körülmények között, ihletett helyen rajzolhatnak, festhetnek, építhetik önmagukat.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)