Misztikus pszicho-thrillert írt a debreceni költőnő
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.08.25. 08:00 | Frissítve: 2022.02.08. 09:51
Debrecen – Civilben pedagógus, ám íróként már tizenöt kötetet jegyez Kelemen Erzsébet. Idén két könyve jelent meg: egy különleges regény és egy (kép)verseskönyv.
Civilben a debreceni Szent József Gimnázium tanára, íróként pedig immár tizenöt kötet tulajdonosa Kelemen Erzsébet. Az írónő nem tétlenkedett az idei esztendőben sem, hiszen nemrégiben két kötete is megjelent – ezekkel a könyvhét vásárlói is találkozhattak már. Kelemen Erzsébetet sok minden érdekli, sok mindenre figyel. Tanulmányaiban, kritikáiban a kortárs költészetet és prózát boncolgatja, alkotói „repertoárján” pedig versek, képversek, drámák, novellák egyaránt szerepelnek, ahogy ifjúsági történelmi regény, naplóregény, tanulmányok, kritikák, emberismeret és etika tankönyv, monográfia is.
Itt ragadt lélek (Hungarovox Kiadó, 2015) című regényében nem kis feladatra vállalkozott: a pszicho-thriller műfaját ötvözte realista és misztikus, mondhatni, fantasy-elemekkel. Az Itt ragadt lélek egy kelet-magyarországi városban játszódik – a közelmúltban illetve napjainkban. Nem csupán a 2013 nyár eleji árvízről, a Duna veszélyes áradásáról is olvashatunk, de a szereplőkkel Debrecen nevezetes helyeit is bejárhatjuk. A 2013-2014-es közéleti események is felvillannak a műben, viszont a legrészletesebben az 1950-es évekről, a magyar Gulágról értesülhetünk, arról a tizenkét hortobágyi kényszermunkatáborról, ahová tömegével és önkényesen, ítélet és minden indok nélkül, közigazgatási határozattal hurcolták el az áldozatokat. A csecsemőtől az aggastyánig. De beletekinthetünk a szovjet Gulág szörnyűségeibe is. Ezek a történelmi tények és emlékek a szereplőkön keresztül ma is elevenen ható eseménnyé válnak.
űA regény történetét egyetlen mondatba így lehetne sűríteni: a hortobágyi kényszermunkatábort és a szovjet Gulágot megjárt Faragó János lelke kísért egy fiatal lányt, aki szörnyű megpróbáltatások, szenvedések árán végül megtudja, miért is zaklatja, bántja az itt ragadt lélek.
A regény műfaját a klasszikus mitikus műfajjal rokoníthatnánk, amely valós történelmi tényeket ötvöz fiktív, fantasy elemekkel. Ezzel a műfaji színességgel erősíti az írónő a valós történelmi háttér befogadását és megőrzését az utókor számára, valamint segíteni a megélt történelmi traumák feldolgozását a jelenben. A mű emléket állít a hortobágyi kényszermunkatábor áldozatainak, s tisztelgés Szent II. János Pál pápa emlékének is.
Teljesen más világ a Napkelte. A Magyar Műhely Kiadó gondozásában megjelent kötet vizuális költeményeket tár az olvasó elé. A kötet történelmi–irodalmi ciklusba tartozó művei új fejezetet nyitnak a kortárs vizuális költészetben: nemcsak az irodalmi köztudatból kiszorult, vagy még mindig nem az őket megillető helyen lévő alkotóknak (pl. Tormay Cécile), a nemrég elvesztett, nagyra becsült költőnknek, irodalomtörténészünknek, karmesterünknek és zeneszerzőnknek (Nagy Gáspár, Görömbei András, Záborszky József), nevezetes történelmi személyeknek, eseményeknek (Klebelsberg Kuno, Tokaji Ferenc, Rákóczi-szabadságharc stb.) adózik tisztelettel, de a képversirodalomban eddig még ismeretlen téma is „megszólal” benne: a vizuális költemények a tizenkét hortobágyi kényszermunkatábor áldozatainak is emléket állítanak, illetve szembesítik az utókort az 1950-es évek borzalmaival, a magyar Gulággal. A Vendégszöveg (1), Vendégszöveg (2) című alkotások L. Simon László Nem lokalizálható című kötetének védelmében születtek. A különféle alkalmakra (név- és születésnapok, évfordulók, ünnepi események, kortárs alkotók köszöntése) megalkotott művek mellett a kortárs képversek tematikájában igencsak ritka istenes versek, valamint a logo-mandalák szintén a hazai vizuális költészeti tárlatot gazdagítják, akárcsak a szerelmes képversek ciklusa, ami mind tartalmilag, mind formailag a szöveg és kép művészi egységének vagy feszültségének erejéből táplálkozik. A szemlélődés során a befogadó így megtapasztalhatja, hogyan válik vizuális élménnyé a szöveg, életté a holt betű, s új dimenziót feltáró textussá, alkotói üzenetté a kép.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)