Köz-ügy: a könyvet nem ünnepelni kell, hanem olvasni
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.06.08. 10:48 | Frissítve: 2012.06.09. 09:23
Debrecen – A fiatalok nem szeretik a lassú regényeket, de azért olvasnak. S mit veszít, aki nem? Középpontban a könyv a Köz-ügy című műsorban.
A könyvről, az olvasási szokásokról és többek között a kötelező olvasmányokról beszélgetett Széles Tamás műsorvezető a DTV Köz-ügy című műsorában június 7-én. Vendégei Velkeyné Balázs Mariann, a Tóth Árpád Gimnázium magyartanára és Somogyi Béla kulturális alpolgármester voltak.
Megnyílt a 83. ünnepi könyvhét Debrecen városában – hívta fel a nézők figyelmet a Köz-ügyet vezető Széles, hozzátéve, hogy a könyvet elsősorban persze nem annyira ünnepelni, hanem olvasni kell. Változtak-e a könyvolvasási szokások most, a 21. században? Kezébe veszi-e a magyar ember a könyvet, és ha nem, akkor mit veszít ezzel? – fordult kérdéseivel beszélgetőpartnereihez.
Somogyi Béla szerint korosztályonként másképpen, de olvasunk: Debrecenben is sokfelé látni embereket könyvvel a kezükben. Az alpolgármester felidézte a kultúrából, a pedagógiából is ismerős ún. lendkerék-effektust, amikor nem lehet tudni, lassul-e a kerék, vagy éppen gyorsul, emelkedik: „mindig változik a világ, és amivel ijesztgettek bennünket 50 vagy 30 éve, abból nem minden valósult meg”.
Velkeyné Balázs Mariann is arról számolt be, hogy változtak az olvasási szokások. Elmondta: az elmúlt 15-20 év alatt sokkal kevesebb lett a szórakozásra fordítható idő, miközben a számítógép kitölti a a fiatalok életét, és így a kapcsolatfenntartásra szánt idő túlsúlyba kerül, míg a könyv visszaszorul. Kevésbé fordulnak a könyv felé a fiatalok, ugyanakkor ma is vannak olvasó gyerekek, s olyanok is, akik igényes irodalmat olvasnak. Amit persze nehezebb olvasni, mert az igényes irodalom az intellektuális kaland, és aki szórakozni, lazulni, kikapcsolni akar, az nem ezt az utat választja.
Abban mindkét vendég egyetértett, hogy olvasni kell. Akár Rejtőt, akár más, hasonlóan pörgősebb, akciódúsabb irodalmat. Az olvasás ugyanis, ahogy Somogyi Béla látja, olyan agyi munka, ami az agy rejtett, más területeken is használható tudását is elősegíti. Velkeyné szerint a gyerekek nehezebben fordulnak a lassan hömpölygő szövegekhez, mert egyébként egy ingergazdag világban élnek, és ezért mondjuk egy 19. századi szöveg túl unalmas számukra.
Ahogy az alpolgármester folytatta ezt a gondolatot: ma már a filmek is jóval gyorsabbak, mint a 60-as években voltak.
Szóba került az olvasás fantáziára, szókincsre, kommunikációs készségekre gyakorolt hatása mellett az is, hogy manapság csökkent a kötelező olvasmányok száma. Velkeyné szerint ma viszonylag szabad keze van a magyar tanároknak, aki sokszor nem a mennyiségre, hanem a mélységre törekszenek. Ennek érdekében akár az is megtörténhet, hogy „sokszor együtt olvasunk el irodalmi műveket órán, s részletekkel próbálom érzékeltetni, miért érdemes elolvasni egy-egy művet, s félbehagyom, hogy majd folytassák otthon...”
További részletek a Köz-ügy című műsorban.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)