Első világháború nincs, új szereplő viszont lesz a debreceni operettben
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.11.07. 08:10 | Frissítve: 2019.11.07. 15:14
Debrecen – Szeretetgombóc: így emlegeti a Csokonait a vendégrendező Peller Károly, aki maximálisan hisz a Csárdáskirálynő sikerében.
A Csárdáskirálynő új változatát mutatják be november elején a Csokonai Színházban. Az operettnek két új szereplője lett, sőt vendégdalok is színesítik a produkciót. Peller Károly Jenbach Béla és Leo Stein szövegét, valamint Gábor Andor fordítását felhasználva készítette el az 1916-os és az 1954-es szövegkönyvektől is eltérő verziót. A színész, operetténekessel, a debreceni Csárdáskirálynő társrendezőjével a bemutató előtt beszélgettünk.
Dehir.hu: A debreceni Csárdáskirálynő a gyökerekhez megy vissza, hisz a Csokonaiban nem az operett 1954-es, itthon legnépszerűbb átiratát fogják játszani Miért érezték fontosnak a dramaturgiai változtatást?
Peller Károly: Pár nappal azután, hogy Gemza Péter rendező felkért, legyek társrendező, hívott telefonon Kálmán Imre lánya, Kálmán Yvonne. Elújságoltam neki, hogy megyek Debrecenbe Csárdáskirálynőt csinálni, mire ő rögtön megkérdezte, hogy melyik verziót használjuk majd, az 1916-ost vagy az ’54-est? Elmondta, hogy bármennyire népszerű és ismert Magyarországon, nem szereti az ’54-es átiratot, és boldog lenne, ha dramaturgiailag megújulna az operett, születne egy új változat. Egyébként az 54-es, Kellér Dezső és Békeffi István által átírt verzió az akkor már 61 éves Honthy Hannának készült, így lett Cecília szerepe főszerep. De ami még érdekes: arra hajaz, hogy az arisztokraták, a grófok hülyék, vagyis megfelel a kommunista éra elvárásainak. Örömmel teljesítettem Yvonne kérését, s valóban született egy új verzió.
Dehir.hu: Milyen pontokat érintett ez a változás?
Peller Károly: Van egy új szereplőnk, Terka, aki szerepe szerint korábban Anhiltével együtt szerepelt az Orfeumban. A történet végén ő oldja majd meg a szálakat, vagyis ő a veszélyforrás az Anhlite életében. Terka egy újabb szereplehetőség. Anhilte egy díva, egykori primadonnák szokták játszani, Terka pedig egy komika, vagyis a szerep egykori szubretteknek ad lehetőséget. Debrecenben Oláh Zsuzsának és Oszvald Marikának. Ez az egyik legnagyobb változás a darabban, és belépett egy másik szerep is: Leopold, Stázi édesapja. Fontos még, hogy kihagytuk belőle az első világháborút, tehát a történet bárhol, bármikor játszódhat. Történhetne akár 2019-ben is, de Gemza Péter a 30-as, 40-es évekbe helyezte, amit leginkább a jelmezek érzékeltetnek majd. Némileg változott a jelenetek szövegezése is, de a történetvezetés – a már említett dramaturgiai csavaron kívül- nagyjából ugyanaz marad, amit eddig is ismert a közönség. Természetesen Gábor Andor dalszövegei maradtak, és nyilván minden jól ismert dal benne lesz a debreceni Csárdáskirálynőben, sőt két másik is a Hollandi menyecskéből, amire én írtam szövegeket.
Dehir.hu: Mit gondol, mi lehet a Csárdáskirálynő osztatlan sikerének a titka?
Peller Károly: A születésekor az, hogy könnyen követhetőek voltak az utalások, vagyis mindenki tudta, kikről szól az operett, jól beazonosítható volt az uralkodó család. Volt tehát egy összekacsintás a nézőtéren. Sokszor keressük a népszerűség okait, de a válasz igen egyszerű: Kálmán Imre. Ezek a zenék annyira jók! Annyira fülbemászók! Nem is tudom, hogy van-e még egy ilyen operett, aminek minden egyes dala sláger. Hogy mindegyiket el tudjuk énekelni. Valószínűleg Gábor Andornak is része van ebben, hisz a darab Németországban is sikeres, de Magyországon kultusza van. Ha elkezdem sorolni, hogy „A lányok, a lányok, a lányok angyalok…”, „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád…”, „Álom, álom, édes álom…”, „Emlékszel még?”, „Az asszony összetör…”, „Húzzad csak kivilágos virradatig…”, „Hajmási Péter, Hajmási Pál”, akkor nagyjából mindenki tudja folytatni a dalokat. Az operett közel áll a mi lelkünkhöz, és Kálmán Imre tényleg a magyar lelket írja bele. Amikor a legszélsőségesebb helyzetben vagyunk, azt mondjuk: akkor igyunk, táncoljunk, vagy épp örömünkben elkezdünk sírni. Ez annyira benne van a zenében, az egész Csárdáskirálynőben: "magyarságönazonos".
Dehir.hu: Hogy érzi magát Debrecenben?
Peller Károly: Nagyon jól. Korábban két vendégprodukcióval már voltam itt az Operettszínházzal, de az rohanás volt. Most, hogy kicsit itt élek és kimaradt pár nap az ünnepek miatt, szinte elvonási tüneteim voltak. Szeretetgombóc ez a színház. Bejövök és mosolygok. Kedves mindenki, jó hangulatúak a próbák és mindenki azért van, hogy ez a produkció jó legyen. Emberfeletti munkát végez az énekkar, fantasztikusak a szólisták és nagyon segítőkészek a műszaki dolgozók. Nincs hátráltató tényező. Jó ide jönni.
Dehir.hu: Bízzunk abban, hogy ez is ott lesz a színpadon…
Peller Károly: Nekem az a hitvallásom, hogy ha jó hangulatúak a próbák, jól érezzük magunkat, az ad egy olyan pluszt az előadáshoz, amit a néző mindenképp érezni fog a nézőtéren.
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád: így még biztos, hogy nem látták a debreceniek a Csárdáskirálynőt | 2019.11.06 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)