A szabad szerelem korába repít vissza a Mamma Mia! folytatása
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2018.07.24. 15:20 | Frissítve: 2018.07.26. 09:41
Debrecen - Újabb fülbemászó dalok, ismerős szereplők, feltárt titkok. Hogy ismerte meg a bájos és angyali természetű Donna három udvarlóját? Végre megtudhatjuk! Kritika.
A filmvászonra vitt musicalek népszerűségét az elmúlt évtizedekből két mozi igazolja leginkább: a High School Musical, amely címében hordoz minden információt, amit érdemes róla tudni, valamint a Mamma Mia!, amely a középkorúak zenei ízléséhez igazodott leginkább. Az Abba-dalok ellenére viszont nagyjából minden korosztályt magával ragadott: nem is csoda, a kortalan, ártatlan popslágerek időről időre visszatérnek, s a fiatalokat is olykor magukkal ragadják.
Mamma Mia! Sose hagyjuk abba
A Mamma Mia! Sose hagyjuk abba című film tíz évvel az első rész után igyekszik újra meglovagolni ezt a sikerhullámot: visszahozzák nekünk Donnát, Sophie-t, az udvarlókat, Fernandót, meg mindenkit, aki számít. Egy jelentős változással: az édesanyát csak fiatalkori önmagaként láthatjuk, ugyanis a szabadságvágyáról híres asszony elhunyt.
A történet szerint visszaugrunk az időben egészen 1979-ig, amikor Donna (Lily James) frissen végzett, az álmainak parancsolni sem akaró csajként egy szál bőrönddel a nyakába veszi a világot. Párizsban összeismerkedik Harryvel (Hugh Skinner), a félénk sráccal, akinek elveszi az ártatlanságát, aztán továbbindul Görögország felé. Útközben felpattan a svéd szívtipró, Bill (Josh Dylan) hajójára, majd az új otthonának helyet adó szigeten a bátor Sam (Jeremy Irvine) menti meg a vihar közepén. Mindhárom fiúval kalandba keveredik, apróbb nézeteltérések és nagy egymásra találások s éneklések övezik az útját, amíg rá nem jön, hogy várandós...
Vadromantikus, elrugaszkodott és hippisen gondtalan mindaz, amit a vásznon látunk, de pont ettől jó a Mamma Mia! folytatása. Szerethető szinte minden pillanata, egyszerűen jó látni a gyönyörű tengerpartot, a flörtöléseket, s elmerülni picit egy olyan korban, ahol nem jelentett nagy gondot több vasat tartani abba bizonyos tűzbe.
A kérdés inkább az, hogy ez a sztori és az Abba-dalok megértek-e még egy filmet? Ha a stúdiók számára hozott bevételt tekintjük, akkor tuti, különben mi értelme lett volna a forgatásnak, ha viszont a néző számára nyújtott értékeket keressük, kérdésessé válik a válasz. Bár jóval többet megtudunk Donnáról, mint az első részben, így is több elvarratlan szál maradt. Oké, hogy látjuk a kalandokat, az elválásokat, a békülési kísérleteket, de a szerelmi történetek kicsit elnagyoltak, mindenki olyan hamar ágyba ugrik, mintha egy hippi kommuna tagja volna, s az sem derül ki, hogy miért marad végül magára a terhes Donna, akit amúgy mind a három lovag szinte üldöz, és bárhová képes utána menni.
Emellett az arányokon is érdemes lett volna csiszolni: a múltban történő események sokkal érdekesebbek, üdébbek, mint a jelenben játszódók, amelyek igazi konfliktust nem is tartalmaznak, csak felfújt félreértéseket.
Donna fiatalkori énjének megformálására nem is találhattak volna alkalmasabb színésznőt, mint Lily James: a lányból sugárzik az életszeretet, az őszinte báj, és egyszerűen gyönyörű. Nem csoda, hogy a szintén vonzó fiatal hódolótrió ostrom alá veszi, akármerre is járjon Európában, s így értjük meg igazán, hogy miért is tekintett rá úgy, mintha angyal volna. S úgy tűnik, az (egykori) szívtiprót, Andy Garciát is új szerepkörben ismerhetjük meg: akárcsak a Könyvklub című filmben, itt is az idősebb hölgyek hódítójaként tűnik fel. Ám az, hogy Chernek mi köze az egész sztorihoz úgy igazából azon kívül, hogy ő az örökfiatal, nemtörődöm nagymama, nem derült ki. Valószínűleg egy ilyen remek hangú énekes is kellett a többiek közé, akik átlagos képességekkel vannak megáldva e téren.
A dalok újra jól időzítettek s választottak, ötletes koreográfiát mutatnak be közben a szereplők pincérek, kollégák és barátok társaságában, ám egy dolog mellett lehetetlenség elmenni.
Egyszerűen a valódi dalszöveg és a magyar fordítás köszönőviszonyban sincs egymással. Megértjük, hogy illene kijönnie a rímeknek, hogy mégiscsak dalnak tűnjön, amit látunk-hallunk, de a lényeg maradjon már a helyén. S még egy érdekesség: ha 1979-ig megyünk vissza az időben, és Sophie 1980-ban született, miért a 32 éves Amanda Seyfried játssza? S a 69 éves Meryl Streep édesanyját hogy játszhatja a 72 éves Cher? Furcsaságok egész tárháza.
Mint ahogy az első rész, ez sem számít egy remekműnek, viszont a vállalását teljesíti: könnyed poénok, szép tájak, szerethető karakterek és olykor könnyeket a szembe csaló jelenetek ígérnek csajos nyári szórakozást. S ami az egyik legszebben kirajzolódik belőle, az az, hogy egy nő a gyermekéért még a legrosszabb körülmények között is bármit megtesz. Ezt az üzenetet a legtöbb női néző magának fogja érezni.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti. Apolló mozi, Miklós u. 1. el.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 990 Ft, 2D gyermek/diák – 890 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 790 Ft, 3D normál: 1220 Ft, 3D gyermek/diák – 1120 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 1020 Ft.
Cím | dátum |
---|---|
Öregek vagyunk, de nem halottak | 2018.07.14 |
Valaki zárja diliházba ezeket a 40 évesen fogócskázó fickókat! | 2018.07.08 |
A Sicario folytatása egészen jó akciófilm, némi sötétséggel megspékelve | 2018.07.01 |
Szerelmes vagyok beléd, de egyelőre fogalmam sincs, ki vagy | 2018.06.23 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)