Kovács Béla Lóránt: a változás elkerülhetetlen, de ettől nem kell félnünk
Szerző: Mikula Szilvia | mikula.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2018.01.17. 08:25 | Frissítve: 2018.01.19. 11:16
Debrecen – A könyvtár által felértékelődik mindaz, ami kézzel fogható és emberi: így látja a Méliusz Könyvtár igazgatója. Interjú.
Mekkora igény van a könyvtárakra manapság? Milyen fejlesztések valósultak meg idén a Méliusz Könyvtárban? Miért érdemes a digitalizáció korában mégis a könyvtárat választani? A Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatójával, Kovács Béla Lóránttal beszélgettünk, aki a debreceni könyvtárhasználat demokratizációját szeretné előmozdítani a jövőben. (S ahogy az irodájában is láttuk, egyébként nagy Star Wars-rajongó.)
Dehir.hu: A tavalyi célok között szerepelt az elektronikus kölcsönzés bevezetése, illetve az, hogy az emberekhez közelebb vigyék a könyvtárat. Mennyiben sikerült ezeket megvalósítani 2017-ben?
Kovács Béla Lóránt: Egy igen sikeres éven vagyunk túl. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár ebben az évben megkapta Debrecen legnagyobb irodalmi rendezvényeit. Mi szerveztük a Költészeti Fesztivált, a Debreceni Irodalmi Napokat, sőt a Könyvhét országos megnyitója is itt volt. Megvalósítottunk egy könyvtári szempontból nagy és nehéz programot, a teljes körű gépi kölcsönzést, ezáltal búcsút intve a tasakos rendszernek. Növeltük a megyei ellátottságot, több települést tudtunk bevonni, jövőre pedig még többet szeretnénk. Amikor számot vetünk magunkban, szerencsére bőven van mit megünnepelnünk. Lezártunk egy olyan időszakot, amely a debreceni könyvtártörténet sikeresebb évei közé tartozik.
Dehir.hu: Mennyiben változtatta meg a könyvtár életét az elektronikus kölcsönzés?
Kovács Béla Lóránt: Az összes fiókkönyvtárunkban bevezettük ezt a módszert, így aki kölcsönzött, bárhonnan kivehette és bárhová vissza is vihette a dokumentumokat. Az volt a célunk, hogy a szolgáltatásaink egyre inkább olvasóközpontúvá váljanak, ezért nyitottunk a digitális szolgáltatások irányába is. Igazán sikeresnek bizonyult, és nagyban megkönnyítette a munkánkat, hogy elektronikusan tudjuk nyilvántartani az olvasókat és a kölcsönzéseket.
Dehir.hu: Milyen statisztikai adatokkal büszkélkedhet az idei évre vonatkozóan a könyvtár?
Kovács Béla Lóránt: A könyvtárat aktívan használók száma húszezer fölött van, évente félmilliónál is több alkalommal látogatják a könyvtárat, s a kölcsönzések száma 650 ezer fölött van, mindez mintegy másfél milliárd forint értékben. Emellett képzéseket, rendezvényeket is lebonyolítunk. Azonban nem csupán a városban szolgáltatunk – gondolok itt a központi és a fiókkönyvtárakra –, a megyében is sokan használnak bennünket. Jövőre Debrecen mellett további 47, döntően ötezer fő alatti lakosságszámú település könyvtári ellátását biztosítja majd a Méliusz. Mindez azt jelenti, hogy
a legnagyobb kulturális intézményként működünk, ugyanis ilyen sokan és rendszeresen, jól dokumentálhatóan nem látogatnak más intézményeket.
Egy folyamatos, enyhe növekedés érzékelhető a könyvtárhasználatban, ez a tendencia azonban változni fog, mivel egyre többen olvasnak a hagyományos helyett elektronikus úton könyveket.
Dehir.hu: Miért érdemes mégis a könyvtárba ellátogatni?
Kovács Béla Lóránt: A változás elkerülhetetlen, de ettől nem kell félnünk. Azért töltünk le valamit digitálisan, mert nem akarunk vele huzamosabb ideig foglalkozni, de ami érték, és meg akarjuk őrizni, azt megvásároljuk és kitesszük otthon a könyvespolcunkra. Sok esetben azonban teljesen fölösleges, mert csupán egy-egy alkalommal van rá szükségünk. Ilyenkor a könyvtár szolgáltatásait vesszük igénybe. Van, aki nem engedheti meg magának, ilyen szempontból pedig a könyvtár szociális funkcióval is bír: demokratizálja a tudást, a kultúrához való hozzáférést. Ez is egy missziónk. A könyvtár egyre inkább egy olyan hely lesz, ahová az emberek azért mennek, hogy információt szerezzenek, akár hagyományos vagy elektronikus dokumentumokból, akár pedig közvetlen, személyes érintkezés formájában, például képzéseken vagy a könyvtárost megkérdezve.
Ezen felül a könyvtár közösségi hely is. Akik a könyvtárban találkoznak, azért teszik, mert együtt akarnak tanulni vagy társasjátékozni, vagy olyan helyet szeretnének, ahol oda tudnak figyelni a másikra, nem egy nyilvános, nyüzsgő tér, hanem van valamiféle intimitása, közelsége ennek a helynek.
Dehir.hu: A könyvtárak jövőjét a komplex szolgáltatások nyújtása jelenti?
Kovács Béla Lóránt: Teljes mértékben. A könyvtár egyre inkább egy személyes hellyé alakul, ahová az emberek azért mennek, hogy találkozzanak egymással, hogy beszéljenek a könyvtárossal. Felértékelődik a hagyományos dokumentumok szerepe is, amellett, hogy egyre inkább virtualizálódik a világunk. Ezt nekünk is figyelembe kell venni, így erőteljesebben nyitunk a virtuális szolgáltatások felé is. Nemsokára nálunk is működni fog a honlapon a könyvtári chat, megjelenik a digitális könyvek kölcsönzése, valamint elérhetővé tesszük a különböző adatbázisokat. A használat 30 százaléka 5 éven belül elektronikusan, távhasználat formájában fog megtörténni. Most ez csupán néhány százalékot tesz ki. Eközben azonban az emberek nem fogják elhagyni azt a jól megszokott, emberi közeget, amihez tér, emberek, könyvtárosok és hagyományos könyvek kellenek. Ugyanis felértékelődik mindaz, ami kézzel fogható, ami emberi.
Dehir.hu: Mely korosztály fordul meg leginkább a könyvtárban?
Kovács Béla Lóránt: Elsősorban nyugdíjasok, diákok, egyetemi hallgatók, utóbbiak közül pedig sok külföldi is. A dolgozó férfiak veszik igénybe legkevésbé a szolgáltatásainkat, de bizonyos munkakörökben dolgozók, például orvosok, mérnökök, ügyvédek szoktak különböző szakirodalmakat kölcsönözni.
Dehir.hu: Milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe leggyakrabban az emberek a kölcsönzés mellett?
Kovács Béla Lóránt: Gyerekeknek és felnőtteknek szóló képzéseken vesznek részt, illetve rendezvényekre, különféle rendszeres programokra is sokan látogatnak el. Nem elsődleges, de nagyon fontos az internethasználat is, sokan szokták igénybe venni ezt a szolgáltatást. Ha valaki nem otthon akar tanulni, beül a könyvtárba, kivesz egy könyvet, olvasgatás közben pedig a neten keres hozzá kiegészítő információkat. Az is jellemző, hogy valaki leül újságot olvasni és mellette a hírportálokat is böngészi. Mindez nem csak a központi könyvtárra, hanem a fiókkönyvtárakra is jellemző.
Dehir.hu: Milyen forgalma van a fiókkönyvtáraknak?
Kovács Béla Lóránt: Az olvasóink fele a fiókkönyvtárakat használja. Nem elég egy nagy könyvtárat fenntartani egy ilyen méretű városban, mint amilyen Debrecen is. Van olyan településrész, amelyik 15-16 kilométer távolságra van a központtól, az emberek pedig nem fognak bejönni Debrecen központjába ilyen elemi szolgáltatásokért. Éppen ezért van egy nagy fiókkönyvtár-hálózatunk, és van egy könyvtárpont rendszerünk is, amely azokon a helyeken működik, ahol nem lenne gazdaságos fenntartani egy könyvtárat, viszont nagy távolságokra vannak a központtól. Ez Debrecenben alakult ki, azóta pedig számos helyen meghonosodott. A fiókkönyvtárak használata jellemző, nem is lenne elképzelhető enélkül. Ilyen nagy területű város lefedettségét nem lehet biztosítani egy nagy szolgáltató központtal,
az emberekhez közel kell menni, közel kell vinni hozzájuk a kulturális szolgáltatásokat. Ezt jelenti a kultúra decentralizációja és demokratizációja.
Dehir.hu: A könyvtárpontok hogyan működnek? Mennyiben térnek el a fiókkönyvtáraktól?
Kovács Béla Lóránt: A fiókkönyvtárakat fizikai értelemben is mi működtetjük, mi fizetjük a rezsit, mi biztosítjuk az embereket. A könyvtárpontok együttműködésen alapulnak: megállapodunk egy, a területen működő civil vagy egyházi szervezettel, akik helyet biztosítanak, mi pedig visszük a számítógépeket, az internetkapcsolatot, a dokumentumokat. Jelenleg még csak öt ilyen könyvtárpontunk van. Ahhoz, hogy Debrecen teljes területét le tudjuk fedni könyvtári szempontból, még négy hiányzik. Egy ilyen könyvtárpont felszerelése másfél millió forint, éves működtetése 500 ezer forint körül van. Ez nem egy komoly összeg, a tizede annak, ami egy fiókkönyvtár létrehozatalához szükséges. Két-háromszáztól nagyjából négy-ötezer főig terjedő közösségek számára érdemes könyvtárpontot működtetni, afölött már fiókkönyvtárat.
Dehir.hu: Mennyire sikeresek a könyvtárpontok?
Kovács Béla Lóránt: Ahol sikeres a partner, ott sikeres a könyvtárpont is. Ez mindig a partneren is múlik. Hasonló a megyei ellátáshoz, hiszen a jól működő kistelepüléseken jól működő könyvtárakat tudunk létrehozni. Önmagában egy könyvtár nem tud feléleszteni egy közösséget, de ha van egy jól működő civil kezdeményezés vagy gyülekezet a városban, akkor a könyvtár hatalmas lehetőséget adhat. Egy kis faluban, ahol addig nem volt olyan kulturális tér, ahol az emberek összejöhettek volna, egy könyvtár megnyitásával erőteljesebben összekovácsolódik a közösség. Ha nincs megfelelő civil közösség, ha nincs az adott településen megfelelő élet, akkor pusztán azáltal, hogy könyvtárat viszünk oda, nem lesz lényegesen jobb a helyzet. Ahol azonban kedvezőek a feltételek, sokkal jobbá tudjuk tenni a közösséget, egyfajta katalizátorként tudunk működni.
Dehir.hu: Milyen jövőbeli terveik vannak?
Kovács Béla Lóránt: Reméljük, hogy beindul a raktározási rendszer modernizálása, ily módon pedig megvalósul az önkiszolgáló kölcsönzés. Így az olvasó maga is tud kölcsönözni, úgy, ahogy a szupermarketekben is ki tudja fizetni a megvásárolt termékeket a pénztárosok segítsége nélkül. Tervezzük még a nyitva tartási idő meghosszabbítását is. Ha bevezetjük az önkölcsönzést, illetve a gépi kölcsönzésből nyert adatokat elemezve könnyebb lesz megnyújtani a nyitva tartási időt. Elsőként a fiókkönyvtárakban szeretnénk bővíteni, de egy-két éven belül a központban is megnő a nyitva tartás. Ezek mellett
szeretném ingyenessé tenni a könyvtári szolgáltatásokat Debrecenben, mert ez elemi feltétele annak, hogy valóban demokratikus legyen.
Az elmúlt évben jelentősen csökkentettük a beiratkozási díjat, de úgy vélem, nincs rá szükség. Ha ingyenessé válnak a szolgáltatásaink, nem történhet meg, hogy egy debreceni polgár nem tud hozzáférni az információkhoz csak azért, mert nincs rá elég pénze. Ez lenne a kulturális javakhoz és az információhoz való hozzáférés tökéletes demokratizálása.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)