Tejfronton némileg javult a helyzet
Szerző: Nyírő Gizella | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.07.18. 07:52 | Frissítve: 2011.12.07. 14:55
Derecske - A tej átvételi ára tavaly a mélyponton volt: alig érte el a literenkénti 40 forintot. Most viszont elfogadható, mert a működési költségek, egyéb kiadások után a derecskei gazdák 63 forintot kapnak az éppen 10 éve alakult Új Típusú Szövetkezet saját tejbegyűjtőjéből – tudtuk meg Iklódi Lajos családi gazdálkodótól, akivel a tejcsarnokban találkoztunk.
A mindig extra minőségű tejet szállító gazdálkodótól az iránt érdeklődtünk, hogyan lett belőle tejtermelő gazda, legelő- és tanyatulajdonos. Feleségével a rendszerváltozáskor döntöttek úgy, hogy az önállósodás útjára lépnek. Akkor a férj tsz-tag volt, felesége pedig éppen harmadik gyermekükkel volt gyesen. A város határában lévő hét hektár legelőhöz kárpótlás útján jutottak hozzá, majd 1994-től folyamatosan építették fel tanyájukat, amit azóta is bővítenek, most éppen terménytárolóval gyarapszik a gazdaság.
A több lábon állás érdekében szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozik a család: 50 hektáron – nagyobb részt bérelt területeken – búzát, kukoricát, lucernát és egyéb takarmánynövényt termesztenek. Iklódiék szerint fele-fele arányban van jelen gazdaságukban a növénytermelés és állattenyésztés.
12 vegyes hasznosítású szarvasmarhát tartanak a tanya körül lévő 20 hektárnyi összefüggő legelőn, aminek fele Natura 2000 besorolású, 10 hektár után pedig AKG-támogatást kapnak. Naponta 80 liternyi tejet visz a csarnokba a gazda, ugyanennyi mennyiséget pedig a hét szopós borjú fogyaszt el.
A tej most kedvezőbb árfekvésű, mint korábban volt, ám az érthetetlen a gazda számára, hogy miért ér kevesebbet a kis gazdaságokban előállított tej, mint a nagyüzemi körülmények között lefejt tej, utóbbiért ugyanis 20 forinttal többet adnak a tejfeldolgozók. Az átvételi ár tavaly 40 forint alatt volt literenként, most viszont a levonások után 63 forintot kapnak, ami már elfogadható. Még ez sem jó, éppen ezért adja a gazda a borjaknak a tejet, mert azok tartása most jövedelmezőbb. A 250-300 kilogrammos, 5-6 hónapos borjút 8-900 forintos kilogrammonként áron tudja értékesíteni.
Ami pedig manapság igen ritka, a legeltetéses állattartással foglalkozó Iklódiék nevükön szólítják a teheneket! Zsani, Líza, Lujza, Szegfű, Rózsi, Eszti, Ildikó – a feleségtől kapta nevét. Nevük hallatán pedig már messziről odajönnek a gazdihoz, amikor feltűnik némelyiknél a szopásgátló. A magyarázat kézenfekvő: egyes tehenek elkezdték szopni társaikat, ezért - a „lopást” megakadályozandó – helyezték fel a fémből vagy műanyagból készülő szopásgátlót. A jószág tud enni, inni, s idővel megszokja a szerkentyűt.
A kérdésre, miért nincs több állat a dús legelőn, a gazda azt válaszolta: az Unió megszabja a legeltetett állatok számát hektáronként. – Ekkora területet pedig nem is győznek lelegelni tizenketten – fűzi hozzá a gazda.
Az állatok egyébként május elsejétől november elsejéig legelnek kint, addig használják a két éve vásárolt kétlabdás itatót is a tehenek.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)