„Nem tetszett, hogy gyesen voltam”
Szerző: Nyírő Gizella | info@dehir.hu Közzétéve: 2010.11.27. 10:00 | Frissítve: 2010.11.27. 10:00
Húsz év után új polgármestere van a kis bihari településnek, Tépének. A tépei választók bizalmából idén ősszel 62 százalékos többséggel lett polgármester az 53 éves mezőgazdasági vállalkozó, a tősgyökeres Balogh András.
Dehir.hu: - Miért szánta rá magát, hogy elinduljon a település vezetői posztjáért való megmérettetésen?
Balogh András: - Túl azon, hogy elismerem elődöm húsz éves településvezetői munkáját, úgy gondoltam, szükség van egy új típusú szemléletváltásra, egy lendületesebb faluvezetésre.
Dehir.hu: - Mondjon néhány szót családjáról!
Balogh András: – 1957. július 30-án születettem a szomszédos Derecskén, paraszti családban. Édesapám földműveléssel foglalkozott, az itteni kis szövetkezet elnöke volt 1956. augusztus 30-ig. Az új kollektivizálásban azonban már nem akart részt venni, ezért Budapestre ment egy építőipari vállalathoz. Édesanyám háztartásbeliként nevelt Sándor bátyámmal együtt itthon, Tépén. Az általános iskolát helyben végeztem el, majd Nyíregyházán mezőgazdasági gépész szakmát szereztem. 1974-től a helyi termelőszövetkezetben dolgoztam szakmámban. Talán a megyében is egyedülálló módon, 1986-ban második gyermekünkkel gyesre mentem, amit nem tolerált munkahelyem. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy önállósítottam magam: 1989. január 1-től mezőgazdasági vállalkozó lettem. Ehhez az utat bátyám is egyengette, aki már 1980-tól egyéni vállalkozó volt. Kezdetben baromfikeltetéssel, illetve tenyésztéssel foglalkoztam saját családi kertes házunk udvarán. Úgy vélem, folyamatosan változó világunkban a gazdasági kihívások következtében egyre többen vannak olyanok, akik életük során akár több alkalommal is kénytelenek munkahelyet, foglalkozást váltani. Ez történt velem is. A helyi rendszerváltoztatásban aktívan részt vettem. Jó volt érezni azt, hogy a tépei emberek szíve egyszerre dobban a remélt ősi juss – a föld – visszaszerzése érdekében. A kárpótlás révén mi is földhöz jutottunk, amelyen napjainkig szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk.
Dehir.hu: - Hogyan alakult később a sorsa?
Balogh András: - A több lábon állás érdekében, 1997-ben egy autószerelő műhelyt nyitottam a 47-es főútvonal mellett található saját területükön, amit tíz évig vezetettem, majd bérbe adtam gépalkatrész- és gépkereskedelem céljára. Ezután nagyobb hangsúlyt kapott vállalkozásunkban a baromfikeltetés.
Dehir.hu: - Mikor kapcsolódott be a közéletbe?
Balogh András: - Helyben lakóként mindig is érdekelt falum jelene és jövője, s ez akkor csúcsosodott ki, amikor veszélybe került a község általános iskolájának megmaradása. Az elmúlt nyolc év elhibázott – a kistelepülések elsorvasztására irányuló - kormányzati intézkedései elérték Tépét is. Csökkent a lakosság-, azon belül is a gyermeklétszám. Ennek hatására álltam az iskolamegmentési törekvések élére, s indultam el 2006-ban képviselőjelöltként a helyhatósági választásokon. A választóktól bizalmat kaptam, s lettem első ciklusos önkormányzati képviselő. Nagy harcot vívtam meg az iskola helyben tartása érdekében, jóllehet társulásba kényszerítettek bennünket a derecskei Bocskai István Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel, ám mégsem kell ingázniuk a tépei felső tagozatos gyerekeknek. Ezt hatalmas eredménynek tekintem, ugyanis meggyőződésem: az a település, amelynek megszűnik az általános iskolája, halálra van ítélve! Számtalan példa van arra, hogy ahonnan elmegy az ifjúság, oda nincs miért visszamenni, netán letelepedni. Értékrendszerem mindig is jobboldali volt, így kerültem kapcsolatba választókerületünk fideszes országgyűlési képviselőjével, a hajdúszoboszlói Márton Attilával, akinek több cikluson át részt vettem a kampányában. Ezek után nem volt kétséges, hogy elfogadjam a Fidesz-KDNP támogatását, és elinduljak az őszi választások polgármesterjelöltjeként. Úgy érzem, jól ismerem a község adottságait, lehetőségeit, s minden erőmmel azon munkálkodom az elkövetkező években, hogy egy új fejlődési pályára állítsam képviselőtársaimmal együtt Tépét. Legfontosabb feladatunknak tartjuk a falu népességfogyásának megállítását, ennek érdekében keressük a kitörési pontokat.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)