Hallott már Magyarhomorogról?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2010.05.06. 11:49 | Frissítve: 2010.05.06. 11:49
Folytatódik a Méliusz Központ Megyejárás című rendezvénysorozata. Ezúttal Magyarhomorog mutatja be kulturális értékeit.
Pénteken 14 órától az érdeklődőket helyi népdalkörök, énekesek, mesemondók és tánccsoportok műsora várja. Kiállítás nyílik a települést bemutató fotókból, helyi kézművesek munkáiból, emellett az ínyencek magyarhomorogi ételeket kóstolhatnak meg.
A Hajdú-Bihar megyei falu nevének eredetéről igen érdekes legenda született. Így szól: a falu története egészen a török hódoltság előtti időkbe nyúlik vissza, amikor telepesek érkeztek erre a területre. Ez a terület a Sebes-Körös ártere volt, abban az időben még nem volt folyószabályozás, így a Körös vize szabadon járhatta be a földeket és áradás során létrehozott sok tavat, mocsarat, pangóvizet, morotvatavakat. Ez a terület nem volt alkalmas a földművelésre, az emberek halászatból és a vízimadarak vadászatából tartották fenn magukat.
Hogy halászni és vadászni tudjanak sokat kellett a nádasban bolyonganiuk, ahol a nádi farkas (a toportyán) tanyája volt. Ez a két különböző vadász, az ember és a farkas nem nézték jó szemmel a másik vadászatát. Hol az ember támadta meg a farkast, hol a farkas kergette ki az embereket a nádasból. Amikor őseink vadászni mentek, a nádas közelében először mindig hallgatóztak, hogy nem morog e valahol a farkas. Így sokat kérdezgették egymástól, ha morgást hallottak, hogy „hó(l) morog”? Mindig figyelniük kellett, hogy a farkas nehogy meglepje őket váratlanul. A farkas támadás előtt mindig morgott, ez időt adott a halászoknak, vadászoknak, hogy felkészüljenek a veszélyre, vagy inkább elhagyják a vetélytársuk vadászterületét, ha kevesen voltak. A nádast ezért morgónak is hívták. A falu neve később ebből alakult ki homoroggá. S a „Magyar” előnevet utána kapta, mert itt csak magyarok éltek, ugyanis a környező településeken sok volt a román és a cigány betelepülő. Így lett végül Magyarhomorog.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)