Idegen fajok veszélyeztetik a halállományt
Szerző: MR1-Kossuth Rádió | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.10.24. 10:25 | Frissítve: 2011.10.24. 17:39
Siófok – A Balaton természetes halállományát sodorták veszélybe az évtizedek során betelepített idegen fajok. A két legveszélyesebb, a busa és az angolna állományát már sikerült csökkenteni, de az őshonos fajták szaporodását is segíteni kellene – mondta el a szakember a Kossuth Rádióban.
A legveszélyesebb idegen halfaj a busa, amelyet a nyolcvanas évek elejéig telepítettek a Balatonba – mondta a Kossuth Rádió oxigén című műsorának Specziár András halökológus, az Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese. Ez a nagytestű hal a Balatonban nem szaporodik, de ivadékai a halastavakból újra és újra visszajutnak, és a szakemberek szerint megvan az esélye, hogy ha még sokáig jelen lesz a tóban, akkor alkalmazkodik, és kiirthatatlanná válik, ahogyan ez Amerikában is történt.
A busa az őshonos halak elől eszi meg a zooplanktont, a vízben lebegő apró rákocskákat. Emellett a turizmusnak sem tesz túl jót: a természetes módon elhulló példányok lassan bomlanak le, a part menti kövek között akár két hétig is ott rohad, miközben egy őshonos, vékonyabb bőrű hal teteme néhány nap alatt eltűnik. A Balatonban a leglassabb lebomlása a busának és az angolnának van.
Az angolnát a hatvanas évektől kezdték telepíteni, és a ’91-es angolna pusztulás után állították le a telepítést. Sok őshonos hal- és hüllőfajt pusztított ki, vagy csökkentette jelentősen állományukat – mondta Specziár András. Azóta az angolna állomány a tizedére csökkent, több őshonos faj, pedig kezd visszatérni. Ilyen például a sügér. A Balaton természetes halállományának visszatérését segítené a természetes ívóhelyek védelme és a régi berekterületek visszacsatolása.
Például azokról déli part mentén fekvő vizes területekről van szó, amelyeket a vasútépítés és a déli part kibetonozásával elvágtak, de csatornákon most is kapcsolódnak a tóhoz. Itt a zsilipek átjárhatóságának megteremtése jelenhetne megoldást. Remek ívóhely lehetne a Kis-Balaton is, ott azonban nem készültek a hallépcsők, így a halak nem tudnak átjutni a Balatonból. A további idegen halfajok bejutását pedig meg kellene akadályozni, például biztonságosabb halastavi gátakkal, amelyeken keresztül az idegen fajok nem szökhetnek be a tóba – figyelmeztet a szakember.
Három éve fedeztek föl egy új inváziós fajt, az amurgébet, amely a lassú áramlású és állóvizeket kedveli, és kipusztítja az őshonos, fokozottan védett lápi pócot. Utóbbi csak a világon csak a Kárpát-medencében fordul elő, és Magyarországon és a teljes állomány 80 százaléka.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)