Hamarosan a HR-eseknek is robotokkal kell foglalkozniuk? – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.11.20. 08:15 | Frissítve: 2019.11.20. 08:18
Változik a világ, a digitalizáció egyre nagyobb teret nyer, s a legújabb kihívásokkal a HR-szakmának is tartania kell a lépést.
Magyarországon jelenleg több tízezer betöltetlen álláshely van. A munkanélküliségi ráta csökken, ennek ellenére folyamatos és egyre súlyosabb munkaerőhiányról számolnak be a munkáltatók. Mik a látszólagos ellentmondás okai? Milyen feladatai, módszerei vannak a mai munkaerőpiaci helyzetben a HR-eseknek? Egyebek mellett erről is szó volt azon az országos szimpóziumon, amelyet a napokban tartottak a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi karán.
Dajnoki Krisztina, a Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet igazgatója a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában elmondta,
a kulcsszó a képzett szakembereken van, sok szakmai fórumon előkerül a kérdés, hogy nem inkább a megfelelően képezett munkavállaló hiányáról van-e szó, aki megállhatja a helyét az adott cégnél, mert rendelkezik a szükséges képességekkel?
- A generációk változásával, és amiatt, hogy munkaerőhiányról van szó, nagyon tudatosak az emberek, könnyen ugranak egyik helyről a másikra. Megvan a munkaerő, de nem biztos, hogy azzal a kompetenciával, amire valóban szükség van. A karon próbálunk arra figyelni, hogy gyakorlatias képzést nyújtsunk, az a cél, hogy megtudjuk, mit akar a szakma, milyen képesség, tudás kell a cégeknek. Kicsit el vagyunk kényelmesedve, sokan azt gondolják, hogy ha munkaerőhiány van, biztosan találnak maguknak munkát. A diploma nagyon fontos, de a tudás, a második belépő, még ennél is lényegesebb – fogalmazott az igazgató.
Mint mondta, sok helyen már ki is húzták az életrajzot, helyette egyfajta digitális játékban kell részt vennie a jelentkezőnek. Egy gép elemzi ki az illető stratégiai gondolkodásmódját, s ha az elemzés eredménye pozitív, akkor jöhet a következő szint: egy online videót kell feltölteni, majd tesztkérdésekre kell válaszolni, ezek alapján hívják be a jelöltet az interjúra. Kiemelte, ez egy több éve működő, kipróbált hazai gyakorlat, kifejezetten a Z generációnak kifejlesztett toborzási eszközről van szó.
Dajnoki Krisztina elmondta, a pályakezdőknél is fontos a pénz, de nem ez áll az élen, hanem a környezet a lényeg, az, hogy az illető élvezheti-e a munkát. A szakember szerint ha a munkavállaló nem látja a kihívásokat, vagy a továbblépés lehetőségét, akkor már nem érdekes a lojalitás kérdése, és így könnyebben vált.
Szerinte így fordulhat elő az, hogy 5-7 éve van valaki a munkaerőpiacon, de már a 3-4. munkahelyén dolgozik, mert így lehet tanulni, fejlődni, ezeknél a fiataloknál akár egy szektorváltás is belefér.
- A munkáltatóknak erről többféle véleményük van, egyesek inkább az önéletrajzot tekintik alapvetőnek, amiből látszik, milyen kevés időt töltött el egyes helyeken, mások pedig a gyakorlatban próbálják ki az illetőt, és próbálják használni néhány hónapon keresztül az erőforrásokat. Ez az adott szervezet kultúrájától is függ, ahol a lojalitás lényeg, ott ez a szemlélet nem fér bele, de egy dinamikusan változó cégnél, ahol a hirtelen teljesítések a fontosak, ott annál inkább - tette hozzá.
A Debreceni Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Intézetének igazgatója elmondta, a szimpóziumon mindig olyan aktuális témákat igyekeznek feltárni, amik érdekesek is, így idén például a szállodaiparban jellemző robotizált munkavégzés is szóba került. Mint mondta, számára a legkülönlegesebb a robotok jogai téma volt, ez is azt mutatja, hogy egyre nagyobb kihívásokkal kell szembesülniük a HR-eseknek, ismeretlen munkaköri pozíciókra kell nevelni az embereket és remélhetőleg ehhez a tudást is sikerül majd megadni.
HOZZÁSZÓLÁSOK (1)
SimonD
Nem tudom mennyire szívesen dolgoznék egy olyan cégnél, ahol először egy számítógép kielemez, nyilván számára előre megadott algoritmusok alapján. Pláne úgy, hogy utána a videóüzenetben kell bemutatnom magam egy olyan HR-s-nek, aki igazából arra sem méltat, hogy személyesen elbeszélgessen velem. Szerintem ez egy óriási tévút és ehhez a ,,Z” generáció sem hülye. A másik dolog a munkaerőhiány. Nem minden ember azért dolgozik 10 éven belül a 3. munkahelyen mert fejlődni akar, hanem azért mert az adott munkahelye a munkaerőn spórolt, egy ember 3 helyett dolgozott, emellett nem volt megfizetve valamint a munkája nem volt erkölcsileg elismerve. Végül. Szerintem óriási tévedés azt mondani a mai világban, hogy a fiataloknak nem számít a pénz. Dehogynem. Tízezrek mentek ki külföldre. Nem a rossz kollektíva miatt, hanem azért mert nem tudnak megélni Magyarországon! Itthoni példával élve nem tudnak megvenni egy 60 éves újkerti panelt 30 millió forintból akkor, amikor keresnek nettó 160.000 – 200.000 forintot. Talán ha nettó 250.000 forintra emelnék a minimálbért (és ez már ez sem nagy összeg), továbbá a vállalatok hosszú távon becsülnék meg embereiket, akkor nem lenne munkaerőhiány. Ja és a hab a tortán. Ha jól emlékszem a közmunka által termelt alkalmi álláshelyek is beforognak a statisztikába. Ezt is látjuk… Nem jó út.