A házigalambot népszerűsítik a Debreceni Egyetemen
Szerző: unideb.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.05.06. 16:51 | Frissítve: 2015.05.06. 16:51
Kurzusokon hívják fel a hallgatók figyelmét a haszongalamb-tenyésztésben rejlő lehetőségekre a Debreceni Egyetemen.
A házigalambok tenyésztése évszázadok óta kedvelt hobbi világszerte. A hazai haszongalamb-állomány a Központi Statisztikai Hivatal 2014-es adatai szerint mintegy 250 ezer szülőpárra tehető. A szárnyas élelmiszerként is egyre népszerűbb.
- A galambhús iránti kereslet azzal magyarázható, hogy világszerte egyre szélesebb körben terjed a könnyen emészthető húsféleségek fogyasztása. A pecsenyegalambok húsa finom rostú, ízletes és fehérjében gazdag. Magas biológiai értéke miatt kitűnő táplálékul szolgálhat a betegek és a diétázók számára is. A világ húsgalambot kedvelő régióiban döntően delikateszként fogyasztják – mondja Posta János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi adjunktusa
- A házigalamb tenyésztésének érdekessége, hogy fiókái fészeklakók, a felnevelkedéshez szülői segítségre szorulnak. A szaporításban sem a gépi keltetés, sem a fiókák mesterséges felnevelése nem jöhet szóba. A haszongalambok tartástechnológiájában a zárt tartás kerül előtérbe. A húsgalambok a mezőre járó (parlagi) galambokhoz képest sokkal igényesebbek a tartás körülményeire és a takarmányozásra is – magyarázza az oktató, aki évek óta maga is tenyészt galambokat.
Az éves takarmány-felhasználás nagymértékben függ a felnevelt és választott fiókák számától, a választási testtömegtől is, hiszen a létfenntartásra és a táplálásra fordított hányad nem különíthető el egymástól. Folyamatos költést feltételezve ezt a mennyiséget költőpáronként évi 40-45 kg takarmányra becsüli a szakember.
- A tenyészgalambokat csoportokban kell tartani, hogy az egyedek megközelítőleg azonos korúak legyenek. Lényeges az ivararány – egy hím, egy tojó – pontos beállítása, mert a pár nélkül maradt egyedek folyamatosan zavarják a többieket. A galambház kialakításakor törekedjünk arra, hogy a padozat és a falak simák legyenek, anyaguk álljon ellen a fertőtlenítőszereknek, és a ház mérete tegye lehetővé 25-30 pár együtttartását. Ehhez fülkénként 9-10 négyzetméternyi alapterület szükséges. Ha nem ragaszkodunk a szigorúan zárt tartáshoz, a fülkékhez röpdéket (volier) is építhetünk, így galambjaink a nap egy részét levegőn tölthetik, és a tartás természetközelibb lesz. Fontos feladat a költőszekrény kialakítása is – tanácsolja az adjunktus. Hozzátéve: a haszongalamb tenyészetekben nevelt vágógalambok háztáji körülmények között főleg fajtatiszta, míg intenzív technológiában inkább keresztezett szülőpároktól eredhetnek. A legtöbb hibrid Franciaországból származik. Jellemzőjük kifejlett korban, hogy a költőpárok évente 9-10 kg élőtömeget állítanak elő, ami 14-16 felnevelt fiókát jelent.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)