Retróturizmus: mit nézzen meg egy debreceni a víz és a vas városában?
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.03.25. 09:02 | Frissítve: 2017.04.03. 08:21
Dunaújváros – Számos turisztikai értékünk mellett csak úgy elmegyünk. Ilyen Dunaújváros, melynek szocialista-realista belvárosa egyedülálló Európában.
Többnyire a híres-nevezetes, ezerszer megénekelt helyszínekhez ragaszkodunk, miközben számos olyan turisztikai látványossága van Magyarországnak, amelyekre alig szentelünk figyelmet. Mint például Dunaújváros esetében.
A Budapesttől alig több, mint 60 kilométerre délre fekvő település még nem trendi, de várhatóan hamarosan berobban a retróturizmus leglátogatottabb települései közé. Talán sokan emlékeznek, hogy nem is olyan régen, 2010-ben, amikor Debrecen is a pályázók között szerepelt, a mi Pécsünkkel egyetemben Európa kulturális fővárosa volt az a németországi Ruhr-vidék (Essen, Dortmund székhellyel), amely a 21. századig ipari létesítményei révén vált Németország és Európa egyik gazdasági központjává. Nos, a németek bebizonyították, hogy egy bányászati központ, gáztároló, víztorony vagy a világörökség részeként is számon tartott esseni nehézipari nagyüzem, a Zeche Zollverein az új időkben látványos, modern múzeumként is működhet.
Magyarország első szocialista városa 1950-től a kis Dunapentele község (ma az óváros) szomszédságában nőtt 1980-ra egészen 60 ezer lakosú megyei jogú várossá. Olyan időket írtak akkor, hogy a település a Sztálinváros nevet kapta, melyet egészen 1961-ig kellett viselnie. A vas és az acél városában 1951-ben az akkor Magyarországon is megünnepelt szovjet forradalmi évforduló, november 7. tiszteletére csapoltak először nyersvasat. Akkor kapott városi rangot. 1961 óta Dunaújvárosnak hívják, ma 45 ezren lakják ezt a Duna-parton létesült jellegzetes ipari várost.
Pedig a régmúlt már korábban is nagy jövőt ígért: Intercisa néven Dunapentele területén már a római korban is éltek, s ebből az időből ma is hatalmas leletanyagot őriznek. Az Intercisa Múzeumban közel 50 millió forintos uniós támogatásból látványtárat alakítottak ki. A bemutatott tárgyak nagy része néprajzi, újkori történeti emlékek, illetve régészeti lelet. A népvándorláskor itt élt avarok emlékeit az 1970-es években a 4 kilométerre lévő Rácalmáson feltárt temető anyaga képviseli. A Sztálinvároshoz-Dunaújvároshoz kötődő tárgyakat is itt helyezték el: a város és a vasmű történetéhez tartozó érmék és plakettek sokasága is megtalálható.
A Római kőtár alatti partfalszakasz védelemre szorult. Dunaújváros ma is küzd a löszös part omlásával, s ennek elhárítására Európa-szerte egyedülálló védmű-rendszert építettek ki. A löszfal különlegessége, hogy a gyönyörű színes gyurgyalagok kedvenc fészkelő helye.
A mai Dunaújvárost turisztikailag is vonzóvá teszi legszebb természeti kincse, a Szalki-sziget és a Duna-part, mely halászcsárdájával nagy rendezvények helyszínei. A kikötőtől néhány percnyi sétára van. A tíz házból álló szauna parkot egy éve létesítették. A tulajdonos önkormányzat az öböl kotrását követően kiváló vízminőségű szabad strandot épített ki, amely nemcsak a helyi családoknak lett kedvelt pihenőhelye. A szalonnasütőkhöz még a tűzifát is odakészítik a szabadidőpark üzemeltetői. Számos fesztivált, sportrendezvényt bonyolítanak le itt, s egyre nagyobb a vendégforgalom. Szállásként a frissen felújított kempinget ajánlják, ahol a faházak légkondicionált apartmanjaiban 32-en szállhatnak meg, de a lakókocsik és a sátrak további mintegy száz vendégnek adnak szálláslehetőséget. A szigeten rendezik (általában május végén) a Parázs-Varázs hétvégi partit, a nyárvégi Augusztálist, a szabadidőpark volt a helyszíne az EFFOTT-nak és az Éden fesztiválnak is. A pontonkikötő tervezett létesítésével hajók is kiköthetnek majd erre, azaz a város még inkább a Duna közelségére építheti majd az idegenforgalmát.
A belváros 1,8 milliárd forint uniós támogatásból újult meg. A Városháza tér ma már rengeteg program helyszíne, és a Dunához vezető sétány is fontos része lett a városnak.
A nemzetközi acélszobrász alkotótelep és szoborpark 1974-ben jött létre. A fém és a vas ekkoriban lett a szobrászat egyre népszerűbb alkalmazott anyagává, így kézenfekvő volt, hogy a kohászat városában könnyen tért tud hódítani. A festői Duna-parton, sétautak mentén hozták létre a Szoborparkot, ahol az alkotótelepre meghívott művészek 58 nagyméretű szobrát helyezték el. Az esztétikai élményre és kiadós sétára vágyóknak maradandó élményt nyújthat a park bebarangolása.
A város kulturális életének másik színfoltja a féléve nyílt Hamburger Hungária Papírmúzeum, melyben a magyar papír- és vízjeltörténet, a papírkészítés, a papírgyártás örökségét mutatják be. A látogatónak nem kis meglepetésben van része, hiszen igazi élményt nyújt a papír felhasználásának ezer hétköznapi oldalát bemutató gyűjtemény. A Kalandos papírtörténet kiállítás anyagához hosszú keresgélés után találták meg megfelelő helyszínt, itt a dunaújvárosi ipari parkban. Az első terem anyaga a papír és a vízjel eredetét, funkcióját veszi górcső alá, majd egyedülálló vízjelgyűjteményt vehetünk szemügyre, s betekinthetünk a vízjelkészítés mesterfogásaiba. Az egyetemes és hazai papírtörténet legfontosabb eseményeit is megismerjük a kiállításon. Egy nagyméretű, 18. századi vízikerekes papírmalom-makett és egy kivilágítható interaktív térkép idézi fel az elmúlt félezer év 200 magyar papírmalmát. A hetedik teremtől aztán a papír fantasztikusan sokrétű felhasználását látva az idősebbek gyermekkoruk emlékeit is felidézhetik. Oklevelek, igazolványok, útlevelek, részvények, váltók, bankjegyek, menetjegyek, egykori szalvétagyűjteményük becses darabjait ismerjük fel… – a látvány felidézi az elmúlt évszázad hétköznapjainak történetét. Mindent láthatunk, ami papír, igazi meglepetés ez a kiállítás!
Dunaújváros régi építészeti értékeit a retró szellemében újították fel. A város egységes, úgynevezett szocialista-realista építészeti stílusú belvárosa egyedülálló egész Európában. Eredetileg a magyar Dolgozók Pártja 1949-ben Mohácson akart egy vaskohászati kombinátot létesíteni, lakóteleppel, de a hidegháborús helyzet változtatásra kényszerítette az akkori állampártot, és ekkor Pentelét jelölte ki helyszínnek. Így épült fel itt egy művészileg is izgalmas szocreál építészeti stílusú város, amely ma kuriózumnak számít. A lakónegyed mellett olyan közintézmények is megszülettek, mint a kultúrotthon, a színház, az üzletház, a rendelőintézet, a Dózsa Filmszínház valamint a Pártház (ma Intercisa Múzeum.) Dunaújváros ma vezetett városnézési sétákon mutatja be ennek a kornak az értékeit, épülethomlokzati díszítését, a képzőművészeti alkotásokat.
Az egykori híres-nevezetes Kohász étterem ma újra létezik Kiskohász néven. Az étterem tulajdonosától megtudtuk: ő már a régi vendéglőben is dolgozott, s a felújítással célja az volt, hogy miközben az egykori értékeket is átmentse, az új trendeknek is megfeleljen. A gondolat az újjáéledt város ars poeticáját is adja: a múlt értékeit beépíteni a modern kor szellemiségébe.
További információk:
www.magyarpapirmuzeum.webnode.hu
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)