Így élnek a magyar tudósok ott, ahol megszületett az internet
Szerző: Vojtkó Ferenc | vojtko.ferenc@dtv.hu Közzétéve: 2014.12.30. 10:33 | Frissítve: 2014.12.30. 20:54
Genf – Ady Márton és Pék Dániel: két fiatal magyar kutató, akik a világ egyik legjelentősebb fizikai kutató központjában dolgoznak. Interjú.
A francia-svájci határon két falu között található a világ egyik legjelentősebb fizikai kutató központja, a CERN. 20 ország – köztük Magyarország – működteti az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetét, amely a részecskefizikai kutatások európai szervezete. Itt található a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a föld alatt 100 méterrel 27 kilométer hosszú alagútban működik a világ legnagyobb részecskegyorsítója és ütköztetőgyűrűje. A CERN az a szervezet, amelyik az egyik legnagyobb számítástechnikai háttérrel működik.
A CERN-ben 60 magyar is dolgozik. Fizikusok, informatikai mérnökök, doktoranduszok és egyetemi ösztöndíjas hallgatók. Ady Márton fizikus, a Lausanne-i Egyetem doktorandusza vákuum rendszerek szimulálásával foglalkozik; Pék Dániel informatikai mérnök, feladata pedig az, hogy a világ egyik legnagyobb számítógépes rendszerét működésben tartsa. Mindketten a Budapesti Műszaki Egyetemen végeztek.
Ady Márton: Vákuummal, vagyis a hétköznapi értelemben vett semmivel foglalkozok. A kutatásom célja, hogy a részecskegyorsító minél tisztább legyen, vagyis a rendszerben ne legyen benne semmi, ez lenne az ideális állapot, Ez azért kell, hogy a kísérlet, használat közben a részecskék egymással ütközzenek és ne más molekulákkal, ami a rendszerben, szennyezésként maradtak. Az egyetlen lehetőség a tisztán tartásra, hogy pumpákkal és egyéb módszerekkel megpróbálunk vákuumot létrehozni a gyorsítóban. Az ideális, vagyis a teljesen steril állapot elérése azonban lehetetlen, ezért készítünk szimulációkat, hogy vizsgálhassuk, hol és mennyi molekula marad még a rendszerben.
Dehir.hu: Hogyan vezetett a CERN-be az útja?
Ady Márton: Amikor a programra jelentkeztem, még nem doktori, hanem ún. technikus hallgatóként, vagyis még egyetemistaként, akkor a végzettségéhez és tudásához a legközelebb álló területet jelölték ki számomra a CERN-ben, így lett a vákuumkutatás a szakterületem. Ez nagy megtiszteltetés számomra, hiszen együtt dolgozhatok a világ egyik legelismertebb vákuumkutatójával, aki 20 évvel ezelőtt forradalmasította a vákuumszimulálást. Mai napig ez az egyetlen módszer arra, hogy egy részecskegyorsítóban megvizsgálják a vákuumot. Ezt a programot most együtt fejlesztjük, illetve bővítjük és pontosítjuk.
Dehir.hu: Miért választotta a CERN-t?
Pék Dániel: Az egyetemi éveim vége felé egy magyar startup cégnek dolgoztam, és a diplomám megszerzése után is itt maradtam. De folyamatosan kerestem az utat egy nemzetközi karrier felé. Az egyik kollégám hívta fel a figyelmemet a CERN-re, mint potenciális munkahelyre. Megemlítette, hogy két magyar informatikus barátja is ott kezdte el nemzetközi karrierjét. Utánajártam, hogy mit is kínál a CERN, ami elsősorban egy egyetemre hasonlít. A légkört abszolút akadémiai, és 113 különböző nemzet képviselteti itt magát. Ezért ennél ideálisabb helyet elképzelni sem tudtam, ahol szakmai képességeimet hatékonyan fejleszthetem. Olyan egyedülálló környezetben dolgozom, ahol a világ fizikusainak, informatikusainak és mérnökeinek a legjobbjai vesznek körül. A projektem során járatosságot szereztem a nagyméretű elosztott számítógéprendszerek tervezésének, elméletének és gyakorlatának témakörében. Körülbelül 7 ezer nagy teljesítményű számítógép van a kezem alatt, darabonként 16-48 processzormaggal, ami összesen kb. 100 ezer processzormagot jelent. Ez egy olyan nagyságrend, amellyel nem találkozik az ember minden utcasarkon. A napokban kaptam ajánlatot a Google-től szoftver fejlesztő mérnöki pozícióra, amely ma a szakmában az egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező munkaadó. Azt hiszem a CERN nélkül ezt sosem tudtam volna elérni.
Dehir.hu: Milyen a CERN, mennyire hasznos az európai embernek?
Ady Márton: A CERN 20 tagállam támogatásával működik. A költségvetése egy átlagos egyetemi campushoz hasonlítható, vagyis ez olyan, mintha a 20 állam létrehozott volna még egy egyetemet, amit finanszíroznak. Ahhoz, hogy a részecskegyorsítót alkalmazhassák, nagyon sok úttörő technológiát kell alkalmazni. Például a CERN-ben egymástól alig néhány kilométerre található a föld leghidegebb és legmelegebb pontja, és ahhoz, hogy egy ilyen eszközt létrehozzanak, gyakorlatilag nagyon bonyolult mérnöki feladatokat oldanak meg, ezeket nagyon sok más helyen lehet alkalmazni, pl: félvezető gyártásban, autógyártásban. A fizikai haszonról nagyon nehéz beszélni, mert például amikor száz évvel ezelőtt a rádióhullámokat felfedezték és egy laborban néhány szikrát arrébb tudtak vinni, akkor mindenki azt kérdezte, hogy ez most konkrétan mire jó? És akkor még nem tudták, de azóta tudjuk, hogy mennyi mindenre alkalmazható a rádióhullám. A CERN-ben most azt próbálják megérteni, hogy az ősrobbanás utáni pillanatokban mi történt, hogyan keletkezett a világegyetem, és ennek a gyakorlati hasznát azt remélik, hogy a jövőben kiderül.
Dehir.hu: Amióta itt dolgozik, történt olyan felfedezés történt, ami a fizikus szívét megdobogtatta?
Ady Márton: A legjelentősebb eredmény a Higgs-bozon, azaz az „isteni részecske” létezésének a bebizonyítása volt. Az LHC-n kívül még további 50 kísérlet folyik párhuzamosan, ezeknek egy része pl: orvosi alkalmazások, illetve több olyan kísérlet is van, ami helyileg a CERN-ben tesztelünk valamit egy másik laboratórium számára. Tehát nekem a Higgs-bozonon kívül a vákuum kísérletek eredményeiben lelem kedvemet. Személyes sikerem is ide emelném: sikerült kimérnem azt, hogy mi történne az LHC-ben egy üzemzavar esetén, ha a vákuum megszűnne és a levegő elkezdene beáramlani, akkor az milyen sebességgel terjedne a csövekben. A kísérelt során a kollégákkal felállítottunk egy 30 méteres csövet, szimuláltuk a sérülést és gyors adatfeldolgozással sikerült megállapítani, hogy a hangsebesség háromszorosával áramlik be a levegő. Ez történne a nagy gyorsítóban is. Az eredmény jelentőségét jelzi, hogy az eredményeket egy francia laboratórium már hasznosítja, így olyan védelmi berendezést építenek, amivel képesek lesznek meggátolni egy baleset esetén azt, hogy radioaktív gázok a környezetbe kerüljenek.
Dehir.hu: Mit tanult ezen a munkahelyen?
Pék Dániel: A CERN olyan, mint egy nagy falu vagy kis város nagyjából 15 ezer „lakossal”. Mindenki ismer szinte mindenkit legalább látásból, és nagyszerű szakmai, illetve nem szakmai közösségek bölcsője ez a hely. Jómagam is részt vettem számos CERN club életében, illetve alapítottam két szakmai közösséget. Mindeközben nélkülözhetetlen tapasztalatokat szereztem a prezentálásban, közösségszervezésben, problémamegoldásban, kommunikációban és természetesen emberileg is sokat fejlődtem. A projektem kapcsán számos olyan szaktekintéllyel is volt alkalmam megismerkedni, akiktől a közös munka során rengeteget tanulhattam mind a szakmáról, mind pedig a helyes munkafolyamatokról.
Dehir.hu: Mi okoz ebben a munkában örömet?
Pék Dániel: Rengeteg kollégával sikerült baráti viszonyt kialakítanom, ami nagyon boldoggá tesz. Nagyon sok rendkívül intelligens emberrel igyekeztem magam körbevenni, akiktől tanulhatok, és ez is sok örömet okoz. Az úgynevezett soft-skillek, amikre itt szert tettem, nagyon élvezetes tanulási folyamat eredményei. És persze büszke vagyok rá, hogy Peter Higgs és Francois Englert az én „szolgálatom” ideje alatt kaptak Nobel-díjat, amit – tán kissé szerénytelenül, de – egy kicsit mindenki magáénak érez itt a CERN-ben...
Dehir.hu: A magyar tudósok számára ilyen módon is óriási lehetőség a CERN. Többet is jöhetnének Magyarországról?
Ady Márton: Vannak a kutatók, akik egy állásra jönnek ki, mi erről kevesebbet tudunk, de amit mi látunk, ez a diákok világa. Erre igaz, hogy, aki a CERN-be jelentkezik, azok mind különböző történetek útján kerülnek ide, amelyek mind úgy kezdődnek, hogy valamely ismerőstől hallott erről a lehetőségről, programról. Úgy érzem, hogy érdemes lenne jobban figyelni a magyaroknak a CERN-re. Számtalan lehetőséget kínál és ráadásul a magyar kvóta nincs is kitöltve.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)