Hajdú-Biharban van a legtöbb esélye túlélni az agyvérzést
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.02.12. 07:57 | Frissítve: 2013.02.13. 08:10
Debrecen – A megyében százezer ember közül 32 hal meg stroke miatt. A kezelés sikeréhez a modern ellátáson kívül a korai felismerésre is szükség van – mondja az év orvosának választott Dr. Csiba László. Szerinte rossz a stroke-ellátás finanszírozása: egyes kórházak nem érdemelnének forrást.
Amint arról a Dehir.hu beszámolt, lezárult az Astellas-díj – Az év orvosa 2012 választás, melyben a közönség és a szakmai zsűri is letehette voksát egy-egy orvos mellett. A „konzervatív orvosi szakterületek” kategóriájában Prof. Dr. Csiba László, a DEOEC Neurológiai klinikájának igazgatója nyert. A Debrecen Televízió Esti Közel-kép című műsorának hétfői adásának Dr. Csiba László volt a vendége, aki a díj mellett a hazai stroke-helyzetről is beszélt.
Mint elmondta, nemcsak azért örült a díjnak, mert a Magyar Stroke Társaság elnöke javasolta a kitüntetésre, hanem mert így a nyilvánosság figyelmét is ráirányíthatja a stroke-ra.
- Az Országos Mentőszolgálat Hajdú-Bihar megyében dolgozik a legjobban. A mentők nagyon olajozottan működnek együtt a radiológusokkal és a többi orvossal. A stroke-nál, más néven agyvérzésnél, szélütésnél három órán belül lehet érdemi kezelést végezni, ennyi idő alatt be kell tudni hozni a beteget, meg kell csinálni a CT-t és el kell kezdeni a kezelést. Hajdú-Biharban évente 100 ezer lakosból 32-en halnak meg ebben a betegségben, ez a legjobb arány Magyarországon. Az országos átlag 62, Zalában a legrosszabb helyzet, ott 113 halnak meg, míg a fővárosban 55-en. Összehasonlításképpen az Amerikai Egyesült Államokban 38 az átlag. A megyei átlag persze nemcsak a nagyon jól működő beszállítási rendszernek köszönhető és annak, hogy itt csinálják az országban a legtöbb vérrögoldó kezelést, hanem a nővérek áldozatos munkájának is – sorolta Dr. Csiba László.
Az igazgató szerint a legnagyobb gond az, hogy még mindig ugyanúgy finanszírozzák a jó stroke-ellátást, mint a nem megfelelőt.
- A debreceni Neurológiai Klinikán nem spórolnak az antibiotikummal, rengeteg ápolási eszközt használnak, érfeltöltéses CT-t végeznek, mégis ugyanannyi pénzt kapunk, mint az az intézmény, ahol a fal felé fordítják a beteget, és hagyják, hogy csak csöpögjön bele az infúzió. Szerintem az a kórház nem érdemli meg a finanszírozást, amelyik a szélütéses betegnél a felvétel napján nem végez CT-vizsgálatot. Ahol még ilyen alapvető dolog sem történik meg, onnan el kell venni a pénzt, és oda kell tenni, ahol jobban dolgoznak. Emellett meg kell teremteni a modern eszközök használatának a finanszírozását. Egy évvel ezelőtt mutattuk be azt az egyedülálló technikát, amivel úgynevezett „dugóhúzós” módszerrel tudjuk gyógyítani a szélütés utáni bénulást. Ennek a mai napig nem oldódott meg a finanszírozása. Ráadásul ez a műszer csak egyszerhasználatos, és a legfrissebb árajánlat szerint 1 millió 45 ezer forintba kerül egy darab – magyarázta a professzor.
Debrecenbe évente 790-820 stroke-os beteg érkezik, ennek 19-20 százalékánál, mintegy 150 esetben végeznek vérrögoldó kezelést, utóbbi átlag Európában 3-5 százalék. A jó kezeléshez persze elengedhetetlen, hogy minél hamarabb kórházba kerüljön a beteg.
- Amint megjelennek a tünetek: elferdül az arc, meggyengül a végtag, elakad a beszéd, akkor azonnal a mentőket kell értesíteni, nem a háziorvosra kell várni – figyelmeztet Dr. Csiba László.
A teljes beszélgetést itt nézheti meg.
Dehir - Esti Közelkép 2013-02-11
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)