Virágpillangó a Rákóczi-kanyarban: az élet Debrecen felett – fotókkal
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.03.22. 10:02 | Frissítve: 2015.03.22. 13:50
Debrecen – Szinte nincs is olyan pontja a cívisvárosnak, ahová ne lehetne ellátni a Csapó utcai bevásárlóközpont tetejéről.
A 2008 novemberében átadott üzletház helyén előzőleg a régi vásárcsarnok állt, valamint a hozzá tartozó üzletek és vendéglők is. Az új létesítmény 31 ezer négyzetméterén eredetileg 120 üzlet és 800 parkoló kapott helyet, három, illetve négy szinten. A fővárosi Finta Stúdió által tervezett épületegyütteshez tartozik a leendő színház, a Vár utcai piaccsarnok, továbbá a fölötte kialakított, dupla irodaház is.
A járművel érkezőket és a „felszökdöső” városnézőket, fotósokat nem véletlenül nyűgözi le a tetőparkolóból feltáruló körpanoráma. Rögtön a Csapó utcán például a vegyipari szakközépiskola tömbje uralja a látómezőt. Az intézmény az 1950/51-es tanévben, a korábbi Leány Ipari Iskola helyén kezdte meg a működését, akkor még technikumként. Az új szárny 1971-ben lett kész a patinás épületrész (1925) mellett, amit a nagyszerű Borsos József és Zeleznik Gyula tervezett.
A Csapó utca neve egyébként úgy alakult ki, hogy annak idején a gyapjú megmunkálása a gubacsapók feladata volt, akik Debrecenben már 1395-ben céhbe tömörültek. 1467-től évente két vásárt tarthattak a Homokos (később Csapó) utcán. Kápolna, kolostor és kastély is állt rajta, s ma a Kossuth és az Árpád terek között húzódik. Az őt keresztező Burgundia utca 1547 óta ismert ezen a néven, és a francia kereskedőknek állít emléket, akik a debreceni vásárokra érkeztek. Az utca még az 1960-as években is igen keskeny volt – mígnem oda is panelsor épült.
A két utca találkozási szakaszának belváros felőli területén immár sétálóövezet szolgálja az arra járókat. Március közepi látogatásunkkor a növények még igen visszafogottan sarjadoztak, ám a Nap biztatóan sütött, így nemcsak a tetőn, hanem a lenti fertályokon is sokan élvezték a verőfényt. Hamarosan a kis szökőkút is üzemelni fog, kinyitnak a teraszok, és vidám élettel lesz teli ez a városrész is – melynek a főtéréhez hasonlóan szintén díszkőburkolata van.
A bevásárlóközpont tetejéről kiválóan látható a Verestemplom, a Dobozi-lakótelepi víztorony és a Fényes udvar is, valamint a Kossuth utcában díszelgő Dóczy-gimnázium. Ennek késő eklektikus, neoromán, magyaros szecessziós épületét 1914-ben tervezte Nagy Károly. 2000-ben a Református Kollégium Gimnáziumának hat évfolyamos tagozata került oda. Emellett igen különleges a barokk Szent Anna Székesegyház is. Építését a nagyváradi püspök, gróf Csáky Imre bihari főispán finanszírozta, a tervezéssel és a munkák vezetésével pedig a milánói Giovanni Battista Carlonét bízták meg.
A templomot 1746-ban szentelték fel, de a végleges homlokzatát és a sisakos, copf stílusú tornyait csak később, Povolny Ferenc tervei alapján nyerte el. A katolikus egyházmegye egyébként 2015-ben nagy jubileumot ünnepel, hiszen a vallás kereken 300 éve térhetett vissza a cívisvárosba a reformáció után. A kéttornyú „katedrális” mellett sorakozik a horizonton a 150 éves Csokonai Színház, továbbá az egykori takarékpénztári palota és a Kistemplom semmihez se fogható épülete is. De tovább fordulva természetesen az Aranybika, a Nagytemplom, a régi Református Főgimnázium, a mai Vojtina-ház és a református iskolák is „visszaintegetnek” a nézelődőknek.
Észak felé az épülő Párizsi Udvar tömbjén túl a Nagyerdő meghatározó nevezetességei (az egyetemi főépület, a stadion, a víztorony stb.) is kirajzolódnak, az üzletközpont alatt pedig a Rákóczi utca hömpölygő forgalma és ódon házai is tanulmányozhatók.Az ottani épületsorban áll a Magoss-ház is (immár torony nélkül), előtte pedig az a dombcsoport, amit hamarosan virágokkal fognak beültetni. Aki már látta felülről a színpompás kompozíciót, az jól tudja: olyan, mint egy kitárt szárnyú, gyönyörű pillangó.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)