Újabb olimpiai érme van Debrecennek, a Fazekas Gimnázium diákja szerezte
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.09.12. 08:28 | Frissítve: 2013.09.13. 08:38
Debrecen – Nagy Vendel bronzérmes lett az informatikai diákolimpián. A Fazekas negyedikes tanulóját kérdezte a Dehir. Interjú.
A nemzetközi tudományos diákolimpiák egyik legújabb ága a Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, melynek idén Ausztrália, Brisbane városa adott otthont. Nyolcvan ország több száz középiskolás tehetsége mérkőzött meg a számítógépek előtt. Magyarországot négy diák képviselte, köztük a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium negyedikes tanulója, Nagy Vendel, aki bronzérmet hozott haza.
Dehir.hu: Hogyan lehet eljutni egy ilyen diákolimpiára? Vannak-e például előválogatók?
Nagy Vendel: Persze, és igen hosszú ez a folyamat. Először is jó helyezést kell elérni az OKTV-n, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen. Ezután az embert meghívják az előválogatókra, ez többfordulós. Minden egyes fordulóban kiesik pár diák, végül a legjobban teljesítő hat tanulónak tartanak egy felkészítést. Az itt tanultakról egy utolsó versenyen kell számot adni, és a legjobb négy középiskolás indulhat a diákolimpián, ők lesznek a magyar csapat.
Dehir.hu: Milyen feladatokat kell megoldani egy ilyen válogatón?
Nagy Vendel: Főleg algoritmikus feladatok vannak, azaz nem kell csicsás programokat írni; gyakorlatilag kapunk egy adag számot, amiből kiszámolunk egy másik adag számot. Ezekhez gyakran adnak egy kerettörténetet, például munkákat kellett ütemezni, vagy telkeket kellet eladni, hogy maximalizáljuk a hasznunkat. Így teszik életszerűvé a feladatokat.
Dehir.hu: Hogy kell elképzelni egy ilyen diákolimpiát, sokban különbözik lebonyolításban a sport olimpiától?
Nagy Vendel: Egy futó például pontosan tudja, hol áll a versenyben, de még azokban a számokban indulók is, ahol pontozás van. Idén először nekünk is lehetett sejtésünk, s nem csak a verseny végén tudtuk meg az eredményt. A verseny közben is küldhettünk be megoldásokat, melyeket azonnal javítottak, s küldték vissza, hogy hány pontot kaptunk rá. Persze azt nem tudtuk, hogy állnak a többiek, de mégis volt visszajelzés a szereplésünkről. A diákolimpia két napon át tartott, mindkét versenynap öt órás volt, melyeken három-három feladatot kellett megoldani. A diákolimpián a díjazás is más, itt nem csupán az első három helyezett kap érmet, hanem nagyjából a mezőny szűk fele. A legeslegjobbak lesznek az aranyérmesek, ezüstérmet kétszer annyi induló kap, mint ahány aranyat kiosztanak. Bronzérmet pedig annyi diáknak adnak összesen, mint ahány arany- és ezüstérmes van.
Dehir.hu: Hogy szerepelt Magyarország, és mely nemzetek diákjai a legerősebbek?
Nagy Vendel: Magyarország már nagyon régen szerzett aranyérmet, sajnos ez most sem sikerült. Ugyanakkor az ezüst sem mindennapi, de most a csapattársamnak, Weisz Gellértnek ez összejött, én pedig bronzérmet szereztem. A volt szovjet tagállamokban élők és az amerikaiak is nagyon erősek, de a kínaiak szinte mindig tarolnak. Az első négyben például most három kínai diák volt.
Dehir.hu: Nyilván az informatikában nem annyira jártas embereknek nehéz erről beszélni, de egy feladatot megosztanál velünk?
Nagy Vendel: Valóban, a legtöbb feladatot nehéz egyszerű szavakkal elmondani, de az egyiket könnyen megértheti mindenki. Volt négy festmény az internetről, négyféle művészeti stílusban, nekünk pedig írni kellett egy programot, mely a festmény jellemző stílusjegyei alapján azonosítja, hogy az adott kép melyik művészeti stílushoz tartozik.
Dehir.hu: Mikor jöttél rá, hogy érdekel az informatika?
Nagy Vendel: Az iskolában már a hetedik osztályban tanultuk a programozás alapjait, s páran jobban érdeklődtünk a dolog iránt. Elkezdtünk versenyekre járni, s mivel jöttek a jó eredmények, ez vitt előre.
Dehir.hu: Akkor nem a családból jött az érzék az informatikához?
Nagy Vendel: Édesapán informatikatanár, de soha nem erőltette ezt otthon. Persze azért lehet ennek is szerepe.
Dehir.hu: Úgy készül az ember egy informatikai olimpiára, mint mondjuk egy sportoló?
Nagy Vendel: Van némi hasonlóság, a diákolimpiai csapatnak két ELTE-s tanár vezetésével volt például több felkészítő tábora, ott minden nap 9-től 5-ig gyakorlunk, vagy ameddig bírjuk. Ugyanakkor én azért egy átlagos napon nem töltök több órát programozással, jut idő másra, barátokra, hobbira, sportra és bulira is.
Dehir.hu: Először arra gondoltam, hogy neked könnyű válaszolni arra, hogy mi leszel, ha nagy leszel. Az informatikának azonban ezer ága van, így mégis felmerülhet ez a kérdés.
Nagy Vendel: Mindenképp a programozási vonalon szeretnék maradni. Az egyetemen programtervezői informatikus vagy mérnök-informatikus szakon lehet, utána meglátom, hogy mire szakosodom.
Dehir.hu: Lehet arról hallani, hogy az informatikai versenyeken feltűnő tehetségekre hamar lecsapnak külföldről is. És persze azt is tudjuk, hogy nyugaton egy programozó vagyonokat keres. Te elgondolkodtál már azon, hogy itthon vagy külföldön építenél karriert?
Nagy Vendel: Gondoltam persze arra, hogy külföldön kezdjem az egyetemet, de inkább úgy döntöttem, hogy az ELTE-n vagy a Műszaki Egyetemen folytatom a tanulmányaim. Itthon nagyon jó az informatikai képzés, s most még szeretnék a családom közelében lenni. Hogy hol szeretnék majd dolgozni, azt még nem tudom.
Dehir.hu: Osztálytársaid mit szólnak az eredményeidhez?
Nagy Vendel: Örülnek persze, de ebben az iskolában nagyon sok tehetséges diák tanul, így itt – mondhatni – hozzá vannak szokva az ilyen eredményekhez.
Dehir.hu: A Fazekas valóban híres arról, hogy nagyon sok diákja nyújt kimagasló teljesítményt. Miben látod ennek a kulcsát?
Nagy Vendel: Itt a tanárok nem egyszerűen leadják a tananyagot, hanem felfigyelnek arra a diákra, akit különösen érdekel az adott tantárgy, és örömmel segítenek a versenyekre való felkészítésben.
Dehir.hu: Az interneten is megtalálható egy programod, ez a KLAV. Mesélnél erről? Milyen problémát szerettél volna ezzel megoldani?
Nagy Vendel: Ez egy vakon gépelést tanító program, és elsősorban magamnak szerettem volna segíteni vele, mert bár rengeteg informatikai versenyen jártam, mégsem tudok teljesen vakon gépelni. Azóta sem tanultam meg (nevet), de sok embertől kaptam e-mailen visszajelzést, hogy nekik segített, így mégsem volt hiábavaló.
Dehir.hu: Elmagyaráznád a működését?
Nagy Vendel: Az alapötlet az volt, hogy a program próbálja kitalálni, mely karakterkombinációkkal lehet problémája az embernek, s aszerint válogat szavakat, amiket be kell gépelni vakon. A program a gyakorlás során érzékeli, hogy mely karakterkombinációkkal van az embernek problémája, s olyan szavakat dob fel minél többször, melyekben ezek a karakterkombinációk benne vannak, így lehet fejlődni.
Dehir.hu: Gondolkodtál már azon, hogy a jövőben milyen problémákat oldanál meg szívesen az informatika segítségével?
Nagy Vendel: Lehet arról olvasni, hogy a digitális világban rengeteg adat keletkezik, s ezen adatsorok elemzésével nagyon hasznos változtatásokat el lehet érni. Ugyanakkor ezt az adattömeget még mindig nem dolgozzuk fel, csak kis arányban, pedig ennek révén például át lehetne szervezni a tömegközlekedést.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)