Sokat akar a szarka...
Szerző: Bíró Judit | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.01.28. 11:35 | Frissítve: 2011.01.28. 11:35
Pózolva sorakozó csillogó-villogó, finom vagy minőségi, megkapó (de meg nem kapható) áruk. Gondolt már rá, hogy titokban, fizetés nélkül elvigye valamelyiket? Sokan igen, és el is jutnak a kivitelezésig. Egy nagy áruházlánc vezetője szerint napi 8-10 alkalommal fülelnek le „tarkafarkút”.
Az üzlet vezetője elmondta, hogy kaptak már rajta sok gyerekes családanyát egy csomag pogácsával, hajléktalant dobozos borral és egy kiflivel a zsebében, de nem ők a legveszélyesebbek. Az igazi figyelmet a csoportban „dolgozók” igénylik. Egy közülük eltereli a biztonsági őr figyelmét például úgy, hogy hosszas keresgéléssel, ideges rátekintgetéssel gyanút kelt az őrben, aki követi a sorok között, egyre messzebb a társaitól. A gyanús személy semmit nem lop el, mindössze egy apróság vásárlása után távozik a boltból. Csak később, a kamerák visszanézésekor derül ki, hogy ez idő alatt a szorgos csapat több százezer forint értékű, később jól eladható árut (műszaki cikket, italokat) gyűjtött be. Sajnos többször kiderült már, hogy elbocsátott bolti vagyonőrök is tagjai a szervezetnek, így a biztonsági szalagot és „körcsipogót” is könnyedén hatástalanítják.
Módszerek
Őket már nem olyan könnyű lefülelni, mint azokat, akik például a hajukban felejtik a hajcsatot, ujjukon a gyűrűt, kieszik a dobozból a méregdrága bonbont, esetleg farzsebükben rejtik el az óvszert, ami a pénztárnál becsippan. (Na, ez A ciki!) Egy másik bolt korábbi esete azonban a legkülönlegesebb, vagy talán legviccesebb: Két fiatalember szokatlan módját választotta a bolton belüli „termékfogyasztásnak”. Miután kiválasztották kedvenc italukat, a háztartási osztályról szerzett poharakba töltve vígan koccintgattak, majd a bontott üveget visszarakva a polcra, elégedetten (és kissé tántorogva) kisétáltak az üzletből. Nem voltak önzők, másokat is jó szívvel kínálgattak (néhányan még el is fogadták). Csakhogy fél óra múlva ismét kiszáradt a torkuk és visszajöttek a maradékért. Ezt már nem úszták meg, ekkor történt a lefülelés.
A szakértő: mit érdemel az a bűnös?
Szabolcsi László ügyvédet arról kérdeztem, mi is minősül lopásnak és mire számíthat manapság, aki adásvétel helyett csak a „vétel” lehetőségével él egy üzletben. Mint kiderült, nem is olyan egyszerű a jogászok élete, azaz munkája:
- A Btk. szerint, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el – kezdi az ügyvéd. - A bűncselekményeknek ez a fajtája és ezeken belül is az áruházi lopás a legelterjedtebb hazánkban és Európa szerte is. A jelenlegi kormány már megalakulásakor célul tűzte ki, hogy radikálisan csökkentse a bűncselekményeket, melyet a szabálysértési törvény módosításával kívánt elérni. Hatásosan, hiszen Pintér Sándor belügyminiszter is arról számolt be, hogy a törvény augusztusi módosítása óta 40 százalékkal csökkent a bolti lopások száma a nagyvárosokban dolgozó kereskedők visszajelzései alapján.
5 hónap alatt 3684 nap elzárás
Tavaly augusztus 9-től december 3-ig 18 ezer 473 esetben került sor bolti lopásokkal kapcsolatos eljárásra. A bíróságok 581 személlyel szemben 3684 nap elzárást szabtak ki. A kormány emellett a Btk. és a Büntetőeljárási Törvény szigorítását is elkezdte. A Szabálysértési Törvény 20 ezer forintos értékhatárt állapít meg lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaságesetén. E fölött már nem szabálysértésről, hanem bűncselekményről beszélünk.
A törvény szerint, aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, orgazdaságot (vagy ekkora összeget meg nem haladó visszaélést, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést) követ el elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható- tudtuk meg Szabolcsi Lászlótól.
Elzárható a fiatalkorú – akár negyvenöt napra is
A szabálysértési törvény elkészülte után a fiatalkorúak védelmében Szabó Máté ombudsman is felemelte a hangját, ugyanis szerinte alkotmányos alapjogot sért, hiszen a jogszabály nem tekinti gyermeknek a fiatalkorút, és lehetővé teszi az elzárásukat. A kormány szerint viszont a szigorítás megelőző célzattal is született, melyet az ENSZ és nemzetközi védelmi szervezetek sem tiltanak meg. A törvényi módosítások alapján ugyanis 30-ról 50 ezer forintra növekedett az önkormányzat által kiszabható pénzbírság összege és - mint fent már utaltam rá - lehetővé vált a fiatalkorúak szabálysértés miatt történő elzárása is egytől harminc napig terjedő időtartamig, sőt, ha több (elzárással is sújtható) szabálysértés miatt vonják felelősségre, akkor ez negyvenöt napra is emelkedhet.
Új törvény: tettenérés esetén akár őrizetbe vétel
A törvény módosítása után azt a tettenért tolvajt, aki az ellopott érték alapján elzárással is sújtható, a rendőrség őrizetbe is veheti.
72 órás szabálysértési őrizetbe került például az a román férfi is, aki 2010 novemberében egy kecskeméti áruházban megevett egy Túró Rudit, majd megpróbált ellopni egy izzót - szúrja közbe László.
Ha valakit egy éven belül többször is tolvajláson kapnak, az ellopott dolgok értékét össze is adhatják az eljárás során, így a büntetés is súlyosabb lehet.
Bizonyít a kamera is
Arra a kérdésre, hogy hogyan igazolható a lopás, az ügyvéd elmondta, hogy bizonyítékként értékelhető az alkalmazottak, a biztonsági dolgozók és a vevők tanúvallomása, az esetről készült videofelvétel, valamint az esetleges beismerő vallomás, amit azonban semmilyen eszközzel nem lehet kikényszeríteni.
Maximum 10 év szabadságvesztés
Nehezen tud válaszolni arra a kérdésemre, hogy hány ezer forint értékig hány év, illetve hónap szabható ki, hiszen, mint mondja, a bírság összege nemcsak az eltulajdonított értéktől függ, hanem számos más tényezőtől is. A Büntető Törvénykönyvben szabályozott lopásnak több esete létezik, egyik ezek közül érték szerint súlyosbodik, így beszélhetünk kisebb, nagyobb és jelentős értékre elkövetett lopásokról – magyarázza az ügyvéd. De több súlyosbító tényező is van, így például ha bűnszövetségben, üzletszerűen vagy mondjuk egy árvíz sújtotta területen történik a lopás. Legsúlyosabb esetben akár 10 év szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)