Sámson felé, félúton: az élet a Szikigyakorban – fotókkal
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.11.01. 13:59 | Frissítve: 2015.11.02. 15:34
Debrecen – Bódéházikók és erdei tanyák éppúgy megtalálhatók a különös nevű városrészben, miként nagy, drága lakóházak is. Az utak viszont szinte egységesen dimbes-dombosak és „szikesek”.
A Külső-Sámsoni út két oldalán elterülő övezetet Debrecen felől a Gáspár György-kert határolja, a túlsó végén pedig a Hajdúsámsonhoz tartozó Sámsonkert (ami nem azonos a Sámsonikert nevű, debreceni városrésszel). A Szikigyakor kifejezésben a szik a talaj lúgos, sós voltára utal, míg a – ma már ritkán használt – „gyakor” szó a sűrű bokros, erdős jelleget tükrözi (lásd Kálnási Árpád: Debreceni cívis szótár).
A Debrecen vizei című, Zoltai Lajos-dolgozatból az is megtudható, hogy a Kádár árka a Csukás nevű, itteni városi birtokokon ment keresztül, s Nagycsere, Fancsika mellett elhaladván, a Létai, Diószegi utak között a Kondorossal egyesült. A hossza csaknem 14 kilométer volt. A mai Szikigyakor autó- és kerékpárúton is jól megközelíthető, van autóbuszos közlekedés is, viszont a belső térségein már kevésbé rózsás a helyzet: nem kevés a szűk sikátor, jócskán akadnak emelkedős részek, és burkolt utat is keresni kell. Ettől persze még nem dől össze a világ.
– 1967 óta élek itt, és kedvelem az itteni létet. Tanyán lakom, vannak állataink, a levegő jó – hallhattuk Papp Gézától, akivel egy presszó közelében elegyedtünk szóba. Beszélgetőtársunk is az utak állapotát emelte ki, ugyanakkor úgy véli, hogy a betörések miatt a közbiztonság se a legtökéletesebb még. Mindezeken túl lehetne több bolt is, hiszen most a Salakos útra vagy Sámsonkertbe kell járnia nem kevesüknek.
A jellegzetes szakállú, barátságos férfi azt is elmondta, hogy négy fia van, három unokája, ő pedig háromszor özvegyült meg. Aktív korábban sokfelé dolgozott az országban, s nagy hasznát vette a gyümölcskertészi végzettségének, valamint a kétféle gépjármű-vezetői jogosítványának is. Elbúcsúzván a tovább karikázó Papp Gézától, a környék utcáit is szemügyre vettük, melyeken a telefonfülkéből és újságosbódéból kialakított kis lakok mellett azért gazdagságot tükröző porták is megbújnak.
A szikigyakori utcák elnevezései között Csalitos, Dió, Dombhajlat, Fuvallat, Holdvilág, Lejtős, Lugas, valamint Napnyugta, Nyírfa, Szikigyakor, Útőrház és Völgyalja is található. A vegyes minőségű, de mégis egységes összhatású épületsorokban az is felfedezhető, hogy némelyiket hétvégi háznak használják, a legtöbbjükben azonban életvitelszerűen laknak a tulajdonosaik. Egy szépen kialakított, ilyen birtokon szólítottuk meg Vincze Tamást is.
– Nekem nagyon tetszik, hogy nincs aszfalt és közvilágítás, és szerintem ennek is megvan a maga hangulata – árulta el viccelődés nélkül a fiatalember, aki a közbiztonsággal is elégedett. Mesélt arról is, hogy a gyerekeivel gyakran kirándulnak a közeli tankúsztató környékére, és élvezik a csendet, a nyugalmat, valamint a nyulakat, őzeket is. – Nagyon szeretek itt lakni. A múltkor például azt álmodtam, hogy valami miatt el kellett költöznünk innen – idézte föl vendéglátónk –, és ez nagyon rossz érzés volt...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)