Pósán László: a kokárda kifejezi, hogy a haza mindenek előtt! – fotókkal
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.03.15. 11:14 | Frissítve: 2018.03.16. 08:28
Debrecen - A magyarok akkor is ragaszkodnak az identitásukhoz, hagyományaikhoz, ha ez külső hatalmi érdekeknek nem tetszik - mondta a Kossuth téren megtartott ünnepi beszédében az országgyűlési képviselő.
Több százan gyűltek össze a Kossuth téren március 15-én délelőtt azért, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulóján a hősökre emlékezzenek. A főtéri ünnepségen megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát, és beszédet mondott Pósán László történész, országgyűlési képviselő.
Az ünnepi beszédet Pósán László mondta (Fotó: Miskolczi János)
Pósán László azt hangsúlyozta, hogy március 15. legfontosabb szimbóluma a kokárda, ezzel fejezzük ki azt, hogy mérték- és irányadó a forradalom célkitűzése, a külső hatalommal szembeni függetlenség, ezzel különböztetjük meg magunkat azoktól, akiknek semmit sem jelent magyarnak lenni. Mint mondta, 1848-ban az volt a legfontosabb kérdés, hogy egy idegen mintát követ-e az ország, vagy saját értékeihez ragaszkodik, mások döntenek-e a magyarokról, vagy mi magunk. A politikus elmondta, a nemzet az önállóság útját választotta, az idegen minták, s a nyugati hatalomhoz való igazodás helyett a nemzeti szuverenitás rögösebb útját választotta a magyarság. A kokárda azt fejezi ki, amit Kölcsey Ferenc is mondott: a haza mindenek előtt.
- Azokat ünnepeljük, akik a függetlenséget és a szabadságot választották, és elég erősek voltak ahhoz, hogy megküzdjenek érte, ők tudták, hogy a közjó csak a szabadság révén érhető el – fogalmazott Pósán László.
A politikus hangsúlyozta, a kokárdát a magyarok akkor is kitűzték, amikor az nem tetszett az idegen hatalomnak. Mint mondta, ha egy országban drasztikusan megváltoznak a népességi etnikumok, kulturális identitások, akkor azzal együtt elvész a nemzeti öntudat; sokan vannak olyanok, akik a nemzeti függetlenségek felszámolására tesznek ma kísérletet, s egy nemzetek felett álló Európai Egyesült Államokat szeretnének létrehozni, aminek útjában állnak a nemzetállamok. Pósán László közölte, különböző kultúrájú tömegeket akarnak beköltöztetni, migránsokkal kevert társadalmat akarnak létrehozni, amivel megszűnnek a nemzeti identitások. Mint fogalmazott, nyugaton ez a folyamat egyre inkább visszafordíthatatlannak tűnik.
Az országgyűlési képviselő elmondta, akik a mindennapi kultúránkat akarják elvenni, azok Magyarország függetlenségét, szabadságát is támadják, fontos, hogy akik ma születnek, ne éljék meg azt, amit a nyugati nagyvárosokban el kell viselni. Hozzátette, az igazságot nem lehet elhallgattatni, nem létezőként kezelni, az előbb-utóbb felszínre kerül.
Pósán László ünnepi beszédében kiemelte, a mai Magyarországon vannak olyanok, akik pénzért és hatalomért hazaárulásra is képesek, önként feláldoznák a nemzeti függetlenséget és bevándorlóországgá tennék Magyarországot. Mint mondta, szerintük az Európai Egyesült Államokban lenne a helye hazánknak, Pósán aláhúzta: ők a magyarság teljes megtagadását képviselik, s Debrecenben is vannak ilyenek. Hangsúlyozta, ne hagyjuk, hogy mindaz, amit az elődöktől örökül kaptunk és amit sikerült elérni az elmúlt években, elvesszen, ez a mi országunk, a mi történelmünk, amire büszkék vagyunk, ezért viselünk kokárdát – tette hozzá az országgyűlési képviselő. Pósán László elmondta, a magyarok tiszteletben tartják mások kultúráját ott, ahol azok honosak, cserébe elvárják, hogy mások is tiszteletben tartsák a magyar értékeket Magyarországon.
- Mi ragaszkodunk az identitásunkhoz, hagyományainkhoz, akkor is ha külső hatalmi érdekeknek ez nem tetszik – hangsúlyozta a politikus.
Pósán László elmondta, sokan vannak olyanok, akik azt szeretnék, hogy 50-100 év múlva is megemlékezzenek a forradalomról, ez pedig akkor azt fogja jelenti, hogy még mindig létezik Magyarország, éppen ezért nem veszíthetjük el a múltat és a jövőt sem.
Pósán László beszéde végén közölte, olyan időket élünk, hogy tenni kell a gyermekeink jövőjéért, a magyar családok gyarapodásáért, nem szabad hagyni, hogy olyanok döntsenek, akiknek nem érték a magyar nemzeti identitás és a magyar kultúra. Ezekről az értékekről csakis a magyarok dönthetnek, senki nem mondhatja meg, kivel kell élnünk, Magyarország szuverén állam, a belpolitikájába senki nem szólhat bele.
Az ünnepi beszédet követően koszorút helyezett el a Kossuth-szobornál Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára, országgyűlési képviselő, az önkormányzat nevében Papp László polgármester, Széles Diána és Komolay Szabolcs alpolgármesterek, a megyei kormányhivatal nevében Rácz Róbert kormánymegbízott, a megyei közgyűlés nevében pedig Pajna Zoltán, a közgyűlés elnöke.
Az ünnepségen koszorút helyeztek el az oroszországi nagykövetség, az örmény nemzetiségi önkormányzat, a ruszin nemzetiségi önkormányzat, a Tiszántúli Református Egyházkerület, a magyarországi baptista egyház, a debreceni evangélikus egyházközség, a debreceni zsidó hitközség, a Hit Gyülekezete, a Debreceni Egyetem, a Bocskai Lövészdandár, a megyei rendőr-főkapitányság, a debreceni rendőrkapitányság, a megyei katasztrófavédelem, a NAV, a Fidesz, a Fidelitas és a KDNP debreceni szervezetének, a Jobbik, és a Civil Fórum Egyesület nevében.
HOZZÁSZÓLÁSOK (2)
slave
Ez a szocializmus csökevényes maradványa lehet, ott volt keményen szabályozva a nemzeti színek használata. Akkoriban, de lehet ma is, bűncselekmény volt használni a trikolort, a határidőkön innen és túl. (lobogózás rendje) Ez mostanára már nem is meglepő, a jelenlegi nemzetietlen európai törekvésekben, különös tekintettel, az ezáltal furcsának látszó sportesemények okán.
Mi lenne, ha az országzászló mindig lobogna, látom már kopaszon meredezik az új rúd,miért csak ünnepeken húzzák fel. Nagyváradon mindenhol lobog a román zászló, lépten nyomon belebotlik a látogató mi miért nem tesszük ki?