Petrányi Gyulára emlékeznek
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2010.06.17. 08:57 | Frissítve: 2010.06.17. 08:57
Petrányi Gyulára, a Belgyógyászati Klinika néhai igazgatójára emlékeznek pénteken tanítványai és tisztelői.
Dr. Petrányi Gyula (1912-2000) akadémikus egyetemi tanárra emlékeznek tudományos ülés keretében tanítványai, tisztelői és családja. A tudományos programot követően kerül sor a Debreceni Orvostudományi Egyetem I. és II. sz. Belgyógyászati Klinikája néhai igazgatója mellszobrának ünnepélyes leleplezésére a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum szoborparkjában.
Petrányi Gyula professzor egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karán végezte. Már egyetemi évei alatt demonstrátorként dolgozott az egyetem Élettani Intézetében. 1936-ban kapta meg orvosi diplomáját, majd a Budapesti Tudományegyetem I. sz. Belklinikáján kapott gyakornoki állást. Gyakorló orvosi tapasztalatait a II. világháború alatt katonaorvosként bővítette. A háború után visszatért korábbi munkahelyére, Budapestre, és ismét bekapcsolódott az I. sz. Belklinikán folyó munkába. 1946-ban szakvizsgát tett reumatológiából és fizikoterápiából, majd 1948-49-ben Angliában tett tanulmányútján gazdagította a reumás betegségek gyógyításával kapcsolatos ismereteit. 1950-ben nevezték ki a Debreceni Tudományegyetemen tanszékvezető egyetemi tanárnak, és megbízták a II. sz. Belgyógyászati Klinika vezetésével. Szakmai-tudományos pályája töretlenül ívelt felfelé: 1952-ben az orvostudományok kandidátusa, 1965-ben pedig az orvostudomány doktora tudományos fokozatot nyerte el. 1966-67-ben az I. és II. sz. Belklinikát irányította, 1967-től az I. sz. Belklinika vezetését látta el. Az 1953/54-es tanévben a DOTE dékánja, 1971-től 1974-ig pedig klinikai rektorhelyettese volt.
1973-ban visszatért pályakezdésének helyszínére: az MTA Budapesti Orvostudományi Egyetem Belgyógyászati Tanszékére hívták meg, és az Országos Belgyógyászati Intézet igazgatója lett. Több évtizedes debreceni tartózkodása során újjászervezte és sikeresen fejlesztette a Belgyógyászati Klinikákat. Vezetése alatt a fő kutatási téma több mint 20 éven át az autoimmun betegségek diagnosztikájának és terápiájának a kutatása volt. Jelentős nemzetközi fórumokon is elismerték eredményeit. Vizsgálatai később kiterjedtek a transzplantációs immunitásra, ennek elméleti kérdéseinek megoldására is. Közreműködött az Országos Klinikai Farmakológiai hálózat munkájában, megszervezte klinikáján a modern izotópos klinikai módszerek bevezetésére szolgáló részlegeket. Munkássága eredményeként épült meg a műveseállomás és az intenzív terápiás osztály. Oktatóként is korát megelőző kezdeményezései voltak: nagy súlyt helyezett az elméleti és gyakorlati oktatás összekapcsolására. Kutatási eredményeiről tanulmányokból, könyvekből, tankönyvekből tájékozódhatott a tudományos közösség. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja, elnöke volt. Szerkesztőbizottsági tagként részt vett magyar és külföldi szaklapok szerkesztésében. Sokoldalú életműve, korát sokszor megelőző kezdeményezései elismeréseként több rangos kitüntetésben részesült: a Debreceni Orvostudományi Egyetem 1984-ben díszdoktorává avatta, 1995-ben pedig Széchenyi-díjat kapott.
Az emlékülés június 18-án, pénteken 11 órakor kezdődik, . Kövér József Holló László-díjas szobrászművész alkotását pedig 12 órakor leplezik le a DEOEC szoborparkjában.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)