Papp László: újraértelmezzük Debrecen szerepét a régióban
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.06.19. 10:06 | Frissítve: 2018.03.14. 13:10
Debrecen – Előbb meg kell teremteni az Európa Kulturális Fővárosa program szervezeti struktúráját, a tartalmi kérdések azután következhetnek. Interjú.
Elsőként jelentkezett a 2023-as Európai Kulturális Főváros cím elnyerésére kiírt pályázatra Debrecen. Az ezzel kapcsolatos elképzelésekről, tervekről, feladatokról beszélgettünk Papp László polgármesterrel.
Dehir.hu: Miért fontos ez a pályázat a városnak?
Papp László: Debrecen történelme, múltja, hagyományai, az oktatásban és a kultúrában betöltött szerepe egyértelműen arra indítja a városvezetést, és szerintem a város polgárait is, hogy pályázzunk erre a címre. Azt gondolom, ha debrecenieket megkérdeznénk erről, nagyon kevesen lennének, akik azt a választ adnák, hogy nem kell Debrecennek megmérettetnie magát. Hiszem és remélem, mint ahogy az előző kulturális főváros pályázatunknál, most is a debreceniek nagyon széles körű támogatása áll a mögött, hogy a város tegyen meg mindent annak érdekében, hogy 2023-ban a magyar kultúra bemutatásával Európa Kulturális fővárosa lehessünk.
A pályázattal kapcsolatban a városi közgyűlésnek sarkalatos döntéseket kell majd hoznia. Reményeim szerint a testület minden tagja támogatja majd ezt az ügyet. Éppen ezért folyamatos konzultációt kezdeményezek a közgyűlés politikai közösségeinek vezetőivel, képviselőivel. S nemcsak a frakcióvezetőkre gondolok, hanem a társadalmi szervezetek vagy a kisebb ellenzéki politikai erők képviselőire is, mert szeretném, ha ez egy össz-debreceni ügy lenne, és ehhez mérten tudná támogatni mind a politika, mind a közélet, a civil- vagy a magánszféra ezt a kezdeményezést.
Dehir.hu: Milyen változások történtek a városban az előző pályázat óta, melyek segíthetik Debrecen sikeres részvételét?
Papp László: Az előző pályázatban, illetve még a 2004-es első Főnix Tervben nagyon sok olyan fejlesztést fogalmaztunk meg, amelyek segítették a város kulturális kiteljesedését, elsősorban a kulturális infrastruktúra területén. Gondoljunk csak a Kölcsey Központra, ami nemcsak konferencia központként működik, hanem a város kulturális életének egyik meghatározó intézményévé vált. Vagy a Modemre, ami a vidéki Magyarország legnagyobb képzőművészeti kiállítóhelye. De említhetjük a Latinovits Színházat, amely szerkezetkész állapotban van, vagy a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot, mely már az átadását követő harmadik évadát kezdte meg idén.
Láthatjuk, hogy azok a fejlesztések, melyeket akkor tervként megfogalmaztunk, megvalósultak és a mindennapok részévé váltak, ezekre tudunk építeni. Éppen ezért az Európa Kulturális Fővárosa pályázatunkban már nem az infrastruktúra fejlesztése áll a középpontban. Úgy tekintünk a 2023-as cím megszerzésére, mint ami alkalmas arra, hogy újraértelmezzük Debrecen szerepét a bennünket körülvevő és határokon is átívelő, átnyúló régióban. A program nem cél, hanem eszköz erre, és számos kihatása van akár az oktatásra vagy a gazdaságra is. Fontosnak tartom, amit a pályázat kapcsán megfogalmaztak: olyan projekteket várnak, olyan koncepciókat, programokat, melyek életképesek, és nemcsak 2023-ban, egy évig működnek, hanem azt követően is fenntarthatók lesznek. Mint ahogy a korábbi fejlesztéseink is, hiszen mind a Modem, a Szabadtéri Színpad, a Kölcsey Központ aktív részese a város kulturális életének.
Dehir.hu: Lehet-e már arról beszélni, milyen pályázati elemekkel készül Debrecen?
Papp László: A folyamatnak ebben a fázisában még nem, mivel előbb meg kell teremteni a program szervezeti struktúráját, amire a következő közgyűlésen teszünk javaslatot, a tartalmi kérdések csak azután következhetnek. Létrehozunk egy olyan nonprofit szervezetet, amely kifejezetten ezzel a pályázattal foglalkozik. Ennek az élére egy olyan, Debrecenhez nagyon erősen kötődő, a város kulturális életét, folyamatait jól ismerő, a hazai és a nemzetközi kulturális életben is jelentős kapcsolatokkal rendelkező személy szükséges, aki képes párbeszédet folytatni a művészetek, a kulturális élet dimenzióiban megjelenő személyiségekkel. Emellett kellően fiatalos és ambiciózus erre a feladatra. A közgyűlésnek azt a javaslatot teszem, hogy Somogyi-Tóth Dánielt, a Kodály Filharmónia igazgatóját bízzuk meg a nonprofit szervezet vezetésével, magának a programirodának a működtetésével és a program összefogásával. Ezt követően kérjük majd fel a hazai kulturális élet meghatározó személyiségeit, legyenek nagykövetei, mentorai a programunknak. Készülünk arra, hogy nemcsak személyi, hanem szervezeti szövetségek is létrejönnek. Nagy mértékben számítunk a Debreceni Egyetem közreműködésére, és tárgyalásokat folytatunk a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel is, a hazai képzőművészet progresszív műhelyével, mely a képzésben és oktatásban is nagyon komoly teljesítményt tud már maga mögött.
Dehir.hu: Egy ilyen hatalmas léptékű programnál nagyon fontos, hogy a debreceniek magukénak érezzék. Aki szeretne, hogyan tudna kapcsolódni ehhez a munkához?
Papp László: Divatos szóval élve társadalmasítani fogjuk ezt a pályázatot. Nem egy szűk grémiumnak kell döntéseket hoznia, hanem minden debreceni programjává, szándékává, törekvésévé kell tenni ezt a programot. Ennek a folyamatnak az első nagyon komoly lépése az lesz, amikor majd létrejön az Európa Kulturális Főváros klub, mely összefogja, összegyűjti azokat a téma iránt érdeklődő városi polgárokat, művészeket, akik javaslataikat meg tudják fogalmazni, akikkel meg lehet vitatni, melyek legyen a prioritások, milyen irányba mozduljon el a város pályázata. Ebben teljes nyitottság van részünkről, nincsenek eleve elrendelt, eldöntött szándékok, valóban kíváncsiak vagyunk arra, hogy a debreceniek mit gondolnak a projektről.
Emellett nagyon fontosnak tartom azt, hogy most, amikor elkezdünk a jövő kulturális misszióján, gondolatvilágán dolgozni, készítsünk egy helyzetértékelést. A közeljövőben át fogjuk világítani a város kulturális életét, intézményeit. Készítünk egy állapotfelmérést, a pályázatot ugyanis – amellyel reményeim szerint nyerhetünk – egy kulturális koncepcióba kell ágyazni. Ehhez elkerülhetetlen fontos az, hogy 2016 nyarán legyen egy tiszta és világos képünk arról, hol helyezzük el magunkat a hazai és a nemzetközi kulturális életben az intézményeinkkel, a fesztiváljainkkal, a kulturális programjainkkal, és ezt felhasználva fogalmazzuk meg azt a koncepciót, amely alapjává válhat a 2023-as pályázatnak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)