Papp László: Debrecen hídfőállás lehet a magyarok Trianon utáni újabb száz évében – fotókkal, videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.06.04. 17:55 | Frissítve: 2020.06.06. 10:31
Debrecen - A kölcsönös érdekek mentén Debrecen egyesíteni fogja Szolnoktól Ungvárig, Kassától Nagyváradig a Kárpát-medence észak-keleti térségét, erről beszélt a polgármester a Nemzeti Összetartozás Napján.
Száz évvel ezelőtt június 4-én írták alá a Párizs melletti Nagy-Trianon kastélyban az I. világháborút lezáró békeszerződést. Ennek emlékére 2010 óta június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja. A győztes országok békediktátuma megcsonkította a történelmi Magyarországot. Az akkori lakosság egyharmada mellett elveszett az ország területének kétharmad része is.
Fotó: Kandert Szabolcs
A centenáriumra emlékeztek ezen a napon a Bem téren a Magyar Fájdalom szobránál. Papp László polgármester beszédében elmondta: ma is azt siratták a harangok, hogy az első világháború győztes és hatalomittas politikai vezetői a világtörténelem egyik legigazságtalanabb, minden elvszerűséget nélkülöző békediktátumával elcsatolták Magyarország területének kétharmadát, lakosságának közel kétharmadát. Ezáltal magyarok millióit tették földönfutóvá és jogfosztottá annak reményében, hogy nemzetünket örökre térdre kényszerítik.
- Trianon hazugságra épült, és ami hazugságra épül, nem lehet örökkévaló – hangsúlyozta a polgármester,
aki rámutatott: „Trianon soha nem a békét, sokkal inkább a békétlenséget jelentette számunkra, egyúttal Európa hálátlanságát, a megaláztatást, az igazságtalanságot és az örök revansvágyat, ami egy igazságtalan békerendszer elfogadhatatlanságából fakad.”
Papp László kiemelte: „Trianon talán egyetlen pozitív következménye, hogy megtanította számunkra értékelni a nemzeti összetartozást. És bár időről időre felbukkannak olyanok, akik tagadják a határok által megosztott magyarság összetartozásának jelentőségét, mégis képesek voltunk 2010 után a határon túli magyarok számára biztosított állampolgárság megadásával elérni a nemzet közjogi egyesítését, és ma egymillióval több magyar állampolgár él, zömében itt, a Kárpát-medencében, mint egy évtizeddel ezelőtt.”
- De ezzel együtt sem lehet feledni a magyar baloldal nemzetáruló magatartását a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán
– hangsúlyozta Papp László. – Annál is inkább, mert újra és újra megfogalmazódik bennük a határon túliak jogfosztása, a választási jog elvétele azoktól, akiket 100 éve büntet a történelem magyarságuk miatt. Azok, akik ma is ellenzik az állampolgári jogok teljes kiterjesztését a határokon túlra, azokat nem tekinthetjük másnak, mint a XXI. század Károlyi Mihályainak. Ne adjuk soha az országot olyanok kezére, akik Károlyi Mihályok lehetnek.
Debrecen első embere beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy „ez nem jelenti azt, hogy ne szövetkezhetnénk egymás értékeinek és érdekeinek tiszteletben tartása mellett a Kárpát-medence más nemzetiségeivel. Sőt kötelességünk az együttműködést keresni, mint ahogy ezt a visegrádi országok immáron hosszú ideje sikeresen teszik.”
Hangsúlyozta: „100 évvel Trianon után és a következő 100 év kezdetén el kell ismerjük, hogy közös életünk során mi, magyarok, a magyar arisztokrácia követett el hibákat, amelyek szerepet játszottak abban, hogy országunkat nem tudtuk egyben tartani. Az nem volt a véletlen műve, hogy hazánk nemzetiségei nem akartak egy állam keretei között velünk élni, aminek az lett a következménye, hogy 100 éve magyar testvéreink eszik a kisebbségi lét sokszor keserű kenyerét. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy az egykori Nagy-Magyarország kisebbségei, többségi államalkotóvá válva törlesztettek. De ez nem lehet meghatározó alapelve a jövőnek, ez csak ellentétekhez és az indulatok felkorbácsolásához vezethet.”
Debrecen polgármestere beszéde folytatásaként arra buzdított:
„Kezdjük abban a hitben a Trianon utáni második száz esztendőt, hogy ez a magyarok évszázada, amelynek Debrecen meghatározó szereplője lesz. Ahogy Jókai írta: Pest Központja az országnak, de Debrecen középpontja a magyarságnak.”
- Hiszem és vallom, hogyha erős Magyarországot építő kormánya lesz a jövőben is az országnak, akkor Debrecen az évtized végére egy határokon átnyúló erős régió centruma lesz – hangsúlyozta a polgármester. – Egy olyan kelet-magyarországi hídfőállás, amely a kölcsönös érdekek mentén a gazdaság, oktatás, kultúra és közlekedés területén egyesíteni fogja Szolnoktól Ungvárig, Kassától Nagyváradig a Kárpát-medence észak-keleti térségét.
Papp László rámutatott:
az elmúlt 10 évben Magyarország ledolgozta hátrányát és újra sikeres, erős országként vesz részt a közép-európai együttműködésben. Ez adja az alapot nekünk, debrecenieknek ahhoz, hogy előmozdítói legyünk térségünk összefogásának határon innen és túl, felkarolva a határok túloldalán élő magyar testvéreinket.
Ehhez a következő héten bemutatásra kerülő Debrecen 2030 stratégiai program kormány általi megerősítése adja a biztos hátteret.
- Hiszem, hogy a Jóisten segítségével újra egyesülhetünk, megfoghatjuk egymás kezét mi, magyarok és mind, akik itt élünk a Kárpát-medencében, és kimondhatjuk: soha többé viszályt, soha többé Trianont! Kívánom, hogy a következő száz év legyen a magyar nemzet számára az építkezés, a siker és a fejlődés évszázada – zárta megemlékező beszédét Debrecen polgármestere.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)