Papp László: Debrecen a vallási és hitéleti nyitottság városa
Szerző: Kriczky Edina | kriczky.edina@dtv.hu Közzétéve: 2015.05.29. 12:18 | Frissítve: 2015.05.30. 10:23
Debrecen – Ékköves pásztorbot és Mária Terézia ruháiból varrt papi öltözék is látható a Nagyváradról érkezett kiállításon.
Soha nem látott, értékes tárgyakban gyönyörködhetnek a Déri Múzeum legújabb kiállításának látogatói. A május 29-én nyíló tárlat a régmúltra emlékeztet, arra, hogy 300 éve tért vissza a katolicizmus Debrecenbe. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség egyházművészeti gyűjteményéből láthat válogatást a közönség. A festészet, szobrászat, az ötvös- és textilművészet értékeinek reprezentálására a hatalmas kollekció legértékesebb és legkülönlegesebb tárgyai érkeztek Debrecenbe. A látogatók megcsodálhatják többek között azt az arany selyem, ezüsttel ékes papi öltözéket, amelyet 1780-ban Mária Terézia ruháiból varrtak, de láthatják Lipovnitczky István nagyváradi püspök I. Vatikáni Zsinat alatt, Rómában készült színes selyemhímzésű ornátusát is.
A tárlatot Böcskei László nyitotta meg. A Nagyváradi Római-Katolikus Egyházmegye püspöke elmondta: ő maga inkább értékeknek nevezné az alkotásokat, mint kincseknek, hiszen a tárgyak művészeti és „hitalkotásnak” is tekinthetők.
- A hit ajándéka magában hordozza az alkotó erőt – hangsúlyozta a püspök.
Papp László, Debrecen polgármestere elmondta: történelmi pillanatok sorozatát erősíti a mai nap, ami újabb bizonyosságot jelent arra, hogy Debrecen a vallási és hitéleti nyitottság városa és a magyar nemzet spirituális központjának is tekinthető.
- Jelképezze ez a kiállítás Nagyvárad és Debrecen együttműködését és a felekezetek közötti békés együttélést – mondta Papp László.
A kiállítás alapja Csáky Imre nevéhez fűződik. A bíboros, nagyváradi püspök a 18. századi Magyarország egyik legnagyobb és legbefolyásosabb egyházi alakja volt. Nevéhez kötődik a történet, mely szerint az 1715. évi országgyűlésen, annak fejében, hogy Debrecen visszakapja szabad királyi városi rangját, rávette a várost, hogy fogadjon be egy római katolikus plébániát és a szolgálatra érkező piaristákat. Ennek nyomán épült fel Kelet-Magyarország egyik legszebb barokk temploma, a debreceni Szent Anna templom, amelyet a bíboros örök nyughelyéül is választott.
A 300. évforduló tiszteletére a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség egyházművészeti gyűjteményéből láthat válogatást a közönség. A festészet, szobrászat, az ötvös- és textilművészet értékeinek reprezentálására a hatalmas kollekció legértékesebb és legkülönlegesebb tárgyai érkeztek Debrecenbe. A látogatók megcsodálhatják többek között azt az arany selyem, ezüsttel ékes papi öltözéket, amelyet 1780-ban Mária Terézia ruháiból varrtak, de láthatják Lipovnitczky István nagyváradi püspök I. Vatikáni Zsinat alatt, Rómában készült színes selyemhímzésű ornátusát is. Az ötvösmunkák között bécsi, augsburgi, nápolyi és holland tárgyak kaptak helyet. Az egyik legérdekesebb talán az a Jézus Krisztus ereklyéket tartalmazó ezüst, barokk oltárkereszt, amelyet Bjelik Imre tábori püspök Ferenc József császártól kapott.
Bosák Nándor arról beszélt: a kiállítás nemcsak a múlt emlékeit, eseményeit gyűjti össze, hanem a jelen lelkesedését is szolgálja.
A festmények között is ritkaságokra bukkanhatnak a kiállítás vendégei, hiszen megismerkedhetnek például László Fülöp Elek, azaz Sir Philip Laub munkáival. A hazánkban kevéssé ismert alkotó Európa legnépszerűbb és legkeresettebb századfordulós portréfestője volt. A számos izgalmas tárgy között legkülönlegesebb mégis Forgách Pál nagyváradi püspök ékkövekkel és zománcképekkel díszített, kivételesen szép pásztorbotja, amelyet a váradi püspökök ma is dísz pásztorbotként használnak a legnagyobb ünnepek alkalmával.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)