Papp László: a kulturális fővárosi cím nem cél, hanem eszköz – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.09.16. 20:17 | Frissítve: 2016.09.17. 20:08
Debrecen – Bármi is lesz a kulturális fővárosi pályázat eredménye, Debrecen végrehajtja a programját, mondta Papp László polgármester.
A cívisváros első embere a Nagyerdei Víztorony színpadán megrendezett kerekasztal-beszélgetésen a fenti kijelentését azzal nyomatékosította, hogy az előttünk álló évek pezsgése annyi gondolatot és ötletet fog a város jövőjével kapcsolatban felszínre hozni, hogy öröm lesz mazsolázgatni belőle. A péntek esti rendezvényt ugyanis azért tartották meg, mert Debrecen ismét pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címért, nevezetesen a 2023-asért.
Az est során szórakoztató előadásokra és koncertekre is várták a debrecenieket. A közönséget elsőként a Csokonai Színház művészeinek – Egyedül című – zenés műsora szórakoztatta, majd a majdani pályázat esélyeit és mibenlétét boncolgatták a megjelent szakértők. Elöljáróban Papp László polgármester azt is hangsúlyozta, hogy az önkormányzat 2023-nál jóval távolabbra: 2050-ig tekint, hiszen nagyon komplex fejlesztési programja van, és az a város egészére fókuszál.
Ez a program például az oktatás, a közlekedés és a gazdaság fejlesztését is magában foglalja, és az is a célja, hogy Debrecen egy olyan potens centruma legyen a nemzetközi kihatású régiónak, amely minden tekintetben központként működik. Fontos szempont az is, hogy Debrecen a kulturális fővárosi címre nem célként, hanem eszközként tekint. Az önkormányzat gondot fordít arra is, hogy a leendő létesítmények a cím betöltésének éve után se ürüljenek ki.
Papp László példaként említette azt is, hogy a cívisváros a 2010-es pályázatában foglaltaknak megfelelően is olyan működő létesítményeket alkotott, amik mára szerves részei Debrecennek. A város az utóbbi másfél évtizede egy hosszú mozaikot épít, s ennek például a Modem is része, ami immár a kulturális élet egyik zászlóshajója. Óriási lehetőség ugyanakkor, hogy Debrecenben 70 ezer diák van, hiszen a várost éppen az ő kreativitásuk, gondolataik teszik lüktetővé.
Somogyi-Tóth Dániel, az EKF Debrecen 2023 Programiroda ügyvezetője a kerekasztal-beszélgetés során arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy feltett szándékuk szerint mindenképpen a lakosság ötletei alapján szeretnék összeállítani a cívisváros pályázatát. Süli András, a projekt kreatív vezetője ugyanakkor úgy fogalmazott: a tradíciókra olyat kell felépítenünk, ami nem provincionális, hanem innovatív. Fontos a hosszú távú fenntarthatóság is.
A szakember szerint erőssége lesz Debrecen mostani pályázatának az is, hogy sokkal inkább befelé fókuszál, sokkal inkább a helyiekhez szól, mint a 2010-es anyag. Ennek megfelelően az est során arra is lehetőség nyílt, hogy a közönség tagjai is elmondják a gondolataikat. Egy hozzászóló például úgy vélekedett, hogy 2010-ben Pécs (az akkori nyertes) túlvállalta magát, és a zászló is neki állt. Most viszont Debrecennek áll a zászló, és sokkal jobbak az esélyei, mint a többieknek. Persze a cívisvárosnak így is meg kell neveznie, hogy mi az, amit büszkén vállal, ami az erőssége. Ilyen lehet az is, hogy Debrecen kulturális híd Kelet és Nyugat között.
A kerekasztal-beszélgetés után a Nagyerdei Víztorony szabadtéri színpadán fellépett a Kodály Filharmonikusok Debrecen kamaraegyüttese, valamint az Artisjus Junior-díjas énekes-dalszerző, Jónás Vera is Experiment nevű zenekarával. Mindeközben a Kulter.hu portál interaktív játékai és az ötletgyűjtő üzenőfal is várta a látogatókat a díjtalan programok során.
Dehir - Hogyan lehet Debrecen Európa kulturális fővárosa?
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)