Pajna Zoltán: minden debrecenire közel másfél millió forint jutott
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.09.19. 09:06 | Frissítve: 2014.09.20. 18:56
Debrecen – A debreceniek jól érzik magukat a városban, de a következő uniós ciklusban is szükség lesz a fejlesztésekre – mondta az alpolgármester.
Új uniós költségvetési ciklus kezdődik, a debreceni önkormányzat célja, hogy az előző hét évhez hasonló mértékben nyerjenek támogatásokat a helyi fejlesztésekhez. A fejlődés ugyanis nem állhat meg.
Pajna Zoltán a Debrecen Televízió Köz-Ügy című műsorában azt mondta, nehéz volt a kezdet, hiszen 1998-ban úgy vették át a város kulcsát, hogy a pénzügyi főosztályvezető szerint a béreket sem nagyon tudták kifizetni a polgármesteri hivatalban. Mint mondta, ehhez képest 2000-ben felújították a főteret, elkezdődött a Főnix Csarnok építése. Ezeket a fejlesztéseket ma már természetesnek tartják a debreceniek, akárcsak azt, hogy autópályán lehet a városba érkezni, vagy hogy a repülőtérről menetrend szerinti gépek indulnak külföldi nagyvárosokba. A 47-es és a 35-ös utakat is felújították, ma már a kétszer kétsávos út is nehezen bírja a megnövekedett forgalmat.
Pajna Zoltán kiemelte, az egyik legnehezebb feladat az volt, hogy új munkahelyeket teremtsenek a városban. 14 évvel ezelőtt ugyanis még nem volt ipari park, ahogy az alpolgármester fogalmazott, 2000-ben még birkanyájak legeltek a Határ úti területen, ma viszont már több mint ötezer embert foglalkoztatnak ott a cégek.
- Nagyon sokat fejlődött az utóbbi évtizedben a város, a befektetők számára bőven van lehetőség, jelentős uniós forrást sikerült idehozni. Az elmúlt hét évben, az előző uniós költségvetési ciklusban 100 milliárdot szeretett volna lehívni a város. Mindenki azt gondolta, hogy ez lehetetlen, ehhez képest közel 280 milliárdot sikerült Debrecenbe hozni. Ha mondjuk a 2-es villamost, az autópályaépítést kivesszük ebből, akkor elmondható, minden debreceni átlagosan közel másfél millió forintot tudott lehívni az elmúlt években – mondta Pajna Zoltán.
Hozzátette, nagy probléma azonban még ma is, hogy a vállalkozások nem veszik kellő mértékben igénybe a támogatásokat, a cégeknek csupán 4-7 százaléka jut uniós forrásokhoz. Debrecenben mintegy 17 ezer 600 vállalkozás működik, s csupán 1200 pályázott. Mint mondta, azt kell elérni a jövőben, hogy ennek a támogatásnak a dupláját kapják meg a vállalatok.
A következő ciklusban Debrecen a gazdaságfejlesztésre mindenképpen koncentrál, ezen a területen számít forrásokra, s pályázni is fog az önkormányzat, de emellett a város turisztikai központ jellegét is erősíteni kell.
- Csak akkor jönnek ide a külföldi befektetők és a külföldi diákok, ha tudják, ez egy élhető város. Mindezt erősíti a 26 milliárd forintból elkészült 2-es villamos beruházás, valamint a 22 milliárdos csatornafejlesztési program befejezése is. Megszokták az emberek a villamost, jelenleg közel másfélszerese az utasforgalom annak, amit jósoltak, és amit korábban a 31-es és 32-es buszjáratokon mértek. A közlekedést segíti az is, hogy a 35-ös számú út mellett kerékpárút épült, így most már a Vezér utcától a belvárosig lehet tekerni biciklivel. A belvárost összekötöttük a Tócóskerttel, Debrecen és Mikepércs között, valamint számos helyen épülnek kerékpárutak a városban. Többek között megszépült a Fazekas Gimnázium és a Szoboszlói Úti Általános Iskola épülete is. Azért jók ezek az uniós ciklusok, mert előre lehet tervezni, s rákényszerítik az embert arra, hogy rövid- és középtávon legyenek fejlesztések – mondta az alpolgármester.
Hozzátette, vannak olyan pontjai a városnak, ahol jobban érzik magukat az emberek. Megépült a kiskörút egyik szakasza, hamarosan kezdődhet a második ütem, fontos mérföldkő volt a Hal köz, az Emlékkert korszerűsítése, valamint a Nagyerdőben is tudtak turisztikailag versenyképes környezetet teremteni.
Pajna Zoltán szerint nem segítette a várost, hogy hatvan százalékra csökkent a költségvetése, ugyanakkor viszont közel 28 milliárd forint adósságot átvállalt az állam, ezzel az évente törlesztett 3-4 milliárd forintot most már városfejlesztésre lehet költeni.
- Amikor a szocialista kormány volt hatalmon, az önkormányzatok 50 százalékos uniós támogatásokat kaptak, miközben a kormány 85 százalékot számolt el az EU felé. Amikor jött a kormányváltás, az unió által végzett ellenőrzés során kiderült, hogy amit félreszámolt az előző kabinet, azt vissza kell fizetni. A 2010 utáni pályázatoknál már 100 százalékban sikerült támogatást nyerni, ráadásul a nagyobb önrésszel vállalt beruházásokat állami önerővel – idén 1,3 milliárd forinttal – is sikerült kiegészíteni – tette hozzá az alpolgármester.
Korábban az önkormányzatok hiteleket vettek fel ahhoz, hogy elindítsanak egy-egy fejlesztést, és utólag finanszírozták a beruházásokat. Most azonban a területfejlesztési operatív program révén 40,8 milliárd forint fog jutni a megyei fejlesztési forrásokból, nem kell más önkormányzatokkal versenyezni – mondta Pajna Zoltán. Hozzátette, más programok révén 300 milliárdos fejlesztéseket valósíthat meg Debrecen úgy, hogy közben a gazdaságpolitikájával segíti az ipari parkok kiépítését, a munkaerőképzést és alkalmassá kell tenni a vállalkozásokat az uniós források megszerzésére.
A közfoglalkoztatást is szeretnék tovább fejleszteni, minél több új eszközt vásárolna az önkormányzat a hatékonyság érdekében. Debrecen különböző területein alközpontokat hoznának létre, hogy ne kelljen a munkásoknak az egyetlen központba majdnem két órán át gyalogolniuk. Pajna Zoltán úgy fogalmazott, a közfoglalkoztatás révén sokat tud megspórolni Debrecen. Mint mondta, egy rosszabb téli időszak akár 100-200 millió forintba is kerülhet, ha a gépeket más területeken is be lehetne vetni, akkor tavasztól télig multifunkciós munkákat tudnának majd elvégezni velük.
A teljes beszélgetést az alábbi videóban megnézheti!
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)