Nóniuszt is tanulmányozhatnak közelről a debreceni agráros hallgatók
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.08.27. 16:47 | Frissítve: 2015.08.27. 16:47
Debrecen - Hortobágyra helyezi ki egy tanszékét a Debreceni Egyetem. Oktatási és kutatási közös célok indokolták a döntést.
Állattenyésztési Génmegőrzési Kihelyezett Tanszéket alapított a Debreceni Egyetem és a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. Az erről szóló megállapodást Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja és Kocsis Tamás Attila, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője írta alá augusztus 25-én.
A Debreceni Egyetem ménesgazda képzésében résztvevők eddig is végezhették gyakorlatukat a Hortobágyon, ezt az együttműködést terjesztik ki. Mostantól az állattenyésztő BsC, MsC hallgatók, továbbá a természetvédelmi mérnök szakokon tanulók is megkapják a lehetőséget. Évfolyamonként 15-20 debreceni egyetemista töltheti ettől a tanévtől a cégnél a nyári, illetve a hetedik félévi gyakorlatát, valamint gyűjthet ismereteket szakdolgozatához, diplomamunkájához.
Komlósi István dékán a megállapodás aláírását követően felidézte, hogy ez már a tizenhetedik kihelyezett tanszéke a karnak. Legtöbb esetben olyan szervezetekkel működnek együtt, ahol Debreceni Egyetemen végzett egykori hallgatók dolgoznak, akik tisztában vannak az egyetem képzéseivel és egyúttal azzal, hogyan tudnak az elméleti oktatáshoz gyakorlati képzéssel a leghatékonyabban hozzájárulni, közös kutatási feladatokat ellátni.
A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. kezelésében van a Mátai Ménes, ami 280 lovával Magyarország egyik jelentős lótenyésztési központja. Kiemelt cél a 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánított hagyományos magyar fajtakörbe tartozó nóniusz génmegőrzése. A fajta tartásának, tenyésztésének teljes vertikumát végigkövethetik az agráros hallgatók, illetve a megmaradásunk jelképének is tartott szürkemarha állományát is tanulmányozhatják. Ezeken túl közös kutatásokra is lehetőség nyílik, együttes pályázati részvételre uniós programokban, illetve nem elhanyagolható szempont, hogy a pásztor- és csikós hagyományokat is közvetlen közelről ismerhetik meg az egyetemisták a Világörökség részét képező Hortobágyon, sorolta Kocsis Tamás Attila ügyvezető.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)