Miért nem beszél elég debreceni valamilyen idegen nyelvet? – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.03.11. 08:42 | Frissítve: 2016.03.12. 10:05
Debrecen – A pedagógusok szerint nincs elég motiváció arra, hogy megszólaljunk más nyelven. A nyelvérzék szorgalom nélkül mit sem ér.
Hamarosan csak az tanulhat a felsőoktatásban, akinek legalább középfokú nyelvvizsgája van. Az intézkedés 2020-tól lép életbe. A változás elsőként a mostani nyolcadikosokat érinti. Magyarországon tíz emberből négynek van használható idegennyelvi tudása, ebből a szempontból az unió sereghajtója vagyunk. Egy 2012-es felmérés alapján akkoriban a lakosság 65 százaléka nem beszélt semmilyen idegen nyelvet, ez a szám azóta sem sokat javult.
Balázsné Vályogos Anikó, a Fazekas Mihály Gimnázium angol-orosz szakos tanára a Debrecen Televízió Köz-Ügy című műsorában elmondta, a mai fiatalok sokat használják az internetet. Ezzel kapcsolatban azt szokta nekik tanácsolni, ha már egyszer ott vannak, akkor ezt angolul, vagy valamilyen idegen nyelven tegyék. A Fazekasban jók a tapasztalatok, a spanyol és a francia nyelvtagozat mellett két nyelvi előkészítő osztály is van az iskolában, de a fennmaradó, főleg reál beállítottságú osztályban is fontos a diákoknak, hogy legalább egy nyelvből középfokú nyelvvizsgát szerezzenek. Szerinte az elmúlt 20 évben sokat fejlődött a nyelvi képzés, jók a tankönyvek, s ezek mellett az internet és az interaktív táblás anyagok is sokat segítenek. Úgy véli, annak oka, hogy Magyarországon még mindig elég kevesen beszélnek valamilyen idegennyelvet az, hogy nem mindenki érdeklődik a nyelvek iránt, ezzel együtt a magyarok egy részében félelem is van az idegennyelvekkel kapcsolatban.
- A fejekben kellene átállítani a váltókat, nem kellene félni az idegennyelvektől. Az ugyan tény, hogy nehezebb egy magyarnak nyelvet tanulni, mert a mi anyanyelvünk nagyon eltér a többitől, de azt kell megtanulniuk az embereknek, hogy nem baj, ha hibáznak, csak beszéljenek. Mindig az első megszólalás a nehéz, de ha meg tudja győzni magát az ember, hogy igenis képes elmondani, amit akar, menni fog. A kisgyermek számára is nehéz az első pár szó, de aztán belejön – mondta a pedagógus.
Viski Zoltán, a Lilla Téri Általános Iskola angol nyelvtanára azt mondta, neki alapvetően pozitív tapasztalatai vannak, de ő is úgy látja, hogy sokan félnek megszólalni, nagy a gátlás a diákokban. Pedig ha mernének, magasabb szinten is tudnának beszélni, mint más európai országokban élő fiatalok.
- Sokan emlegetik azt a példát, mely szerint a szülők külföldön vért izzadnak egy nyelviskolában a tanulással, miközben a gyerek a játszótéren gyorsabban ismeri meg az idegennyelvet. A mondókáknak, a meséknek, a játékos történeteknek és az internetnek is fontos szerepe van már egészen fiatalon. A kéttannyelvűségnek az a lényege, hogy ott már nem csak a nyelvet tanulja meg a gyerek, hanem az angolszász kultúrával és a történelemmel is megismerkedik. Jelentős szókincsbővülést lehet elérni, ami egy nyelvvizsgánál nagyon hasznos lehet – mondta.
Viski Zoltán szerint meg kell határozni egy célt. Ha csak azt szeretnénk, hogy a gyerek megtanuljon egy idegen nyelvet, akkor nem feltétlenül kell a kéttannyelvű iskolát választani. Ha azonban ennél többet akarunk elérni, akkor ez a legjobb lehetőség. Mint mondta, nem lehet összehasonlítani sem egy magyar, sem pedig egy történelemórával, szerencsés kisebb csoportokban oktatni az angolt, hiszen jobban lehet koncentrálni az egyéni képességekre.
Úgy látja, sokat változna a jelenlegi helyzet, ha nőne a magyar emberek motivációja. Magyarországon nincsenek hozzászokva az emberek ahhoz, hogy rendszeresen használják az idegen nyelvet, és ez is lehet az oka annak, hogy kevesen beszélnek mondjuk angolul, németül, vagy franciául. Tapasztalatai szerint Svédországban bárkihez szól, az képes angolul válaszolni, ez lenne itthon is a követendő példa. Szerinte minél korábban elkezdi az ember a nyelvtanulást, annál több ragad rá.
Balázsné Vályogos Anikó azt mondja, annak, akinek van nyelvi érzéke, sokkal könnyebb a dolga, hiszen hamarabb átlátja a nyelvi struktúrákat. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ha a nyelvérzékhez nem párosul szorgalom, akkor abból sem lesz nagy nyelvtudás. Aki viszont nehezebben tanulja meg a nyelvet, de van szorgalma és kitartása, többre viheti. Hozzátette, négy év alatt 400-440 órát kap az iskolában a gyerek, ami kevés egy középfokú nyelvvizsgához, de ha otthon még gyakorol hozzá, akkor le tud vizsgázni. Szerinte a szülők is segíthetnek ebben azzal, hogy nyelvi játékokat játszanak a gyermekeikkel. Nem szabad viszont túlságosan korán elkezdeni az intenzív nyelvoktatást.
- Ha megérti a gyerek, hogy ez egy eszköz és nem csak egy tantárgy, akkor kinyílik előtte a világ. Nem jó azonban, ha a gyerek már az óvodában idegen nyelvet tanul. Ebben a korban először magyarul kellene rendesen megtanulnia, hiszen ha a gyerek a saját nyelvén sem tudja magát választékosan kifejezni, akkor erre más nyelven sem lesz képes. Inkább a zenei, vagy testnevelési foglalkozásokat kell előtérbe helyezni ebben a korban. Lényeges, hogy ne csak az iskolától várják azt, hogy a gyerek megtanuljon valamilyen nyelven, ehhez magának a diáknak is aktívabbnak kell lennie. A nyelvvizsga csak egy mérföldkő, még csak az út eleje, soha nem lehet abbahagyni a nyelvtanulást, rendszeresen kell angolul olvasni, hogy aktív maradjon a tudás.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)